A Nyitott ablak című bohózat a boldog békeidők legboldogabb idején játszódik, Szerdahelyen, egy magyar kisvárosban. A hangulat azonban egyáltalán nem békés: ádáz küzdelem folyik a kisváros polgárai és a bevonuló hadsereg között. A harc oka: a kisváros cselédlányai és a bakák tiltott randevúi, és e randevúk gyümölcsei. A törvénytelen gyermekek száma ugyanis egy év alatt a sokszorosára növekedett Szerdahelyen. Mariska, a Polgármesterék szakácsnője is bajba került az egyik bakától, mert a nyári hőségben éjszakára nyitva felejtette az ablakot. A következményeket az a kétbalkezes közlegény, Novotny vállalja magára, aki úgy keveredik a kényes ügybe, akár Svejk, a derék katona az első világháborúba… Nóti Károly zenés bohózatát régóta nem játszották Budapesten. Budán pedig még soha. Most aztán megláthatják! Kritikákat az előadásról itt olvashat!
Közel négy és fél évvel ezelőtt, 2014 októberében mutatta be a Karinthy Színház Nóti Károly, Fényes Szabolcs és Szenes Iván talán legismertebb közös szerzeményét, a Nyitott ablakot. Az egyik legrégebbi magyar zenés vígjátékot először az 1930-as években láthatta színpadon a közönség, ám nem az ősbemutató hozta meg az átütő sikert. A Nyitott ablakot a hetven évvel ezelőtti, operettszínházi premier, és Latabár Kálmán máig emlegetett alakítása indította el a magyar színházakat meghódító útjára. Latabár sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a nyári debütálás után, még ugyanazon év őszén Miskolcon is eljátszotta a darab főszerepét. Jelenet a Nyitott ablakból (fotó: Karinthy Színház) A Nyitott ablak a boldog békeidők legboldogabb idején játszódik. A helyszín Szerdahely, egy magyar kisváros, ahol a hangulat azonban cseppet sem békés: ádáz küzdelem folyik a városka polgárai és a településre bemasírozó hadsereg katonái között. A feszültséget az okozza, hogy a bakák és a cselédlányok a tiltás ellenére összejárnak, és ezeknek a randevúknak köszönhetően Szerdahelynek nincs szüksége gyermekvállalást ösztönző intézkedésekre.
Egy bohózat nem csak attól működik igazán, hogy ha a szereplők betartják a "kottát", és minden poén akkor hangzik el, amikor kell. Nagyon fontos, hogy a közönség érezze, akik a színpadon játszanak, mind élvezik amit csinálnak, sőt, előadásról előadásra képesek tovább színesíteni a figurákat. A Nyitott ablakot februárban játszotta 55. alkalommal a Karinthy Színház, és olyan friss, élő és elképesztően vicces három órával ajándékozták meg a nézőket, ami után mindenki mosolyogva hagyta el a nézőteret. A boldogság pedig az egyik legfontosabb, amit a színház adhat az embereknek. A Nyitott ablakot legközelebb március 22-én és április 20-án játsszák a Karinthy Színházban. Jasinka Ádám írása Kiemelt kép: Jelenet a Nyitott ablakból (fotó: Karinthy Színház)
Ugrásszerűen megnő a törvénytelen gyermekek száma, a város vezetőjének pedig akkor lett végleg elege az "áldott állapotokból", amikor saját szakácsnője is várandós lett. Mariska azonban nem önszántából randizott, nyitva hagyta az ablakot, és először egy baka, majd kilenc hónap múlva egy gólya repült be rajta. A Karinthy Márton rendezte előadás elején ugyan láthatjuk a bakák bevonulását Szerdahelyre, és az ominózus nyitva felejtett ablakot is, de a cselekmény akkor indul be igazán, és örvénylik aztán végig a nézőtéren, miután Mariska hazatér. A falu összefut, a bakák között pedig eluralkodik a pánik, az őrnagy ugyanis a polgármester unszolására ki szeretné deríteni, ki a szakácsnő gyerekének apja. A felfordulásban lassan már senki sem lát tisztán, újabb szerelmek szövődnek, a polgármester és felesége pedig férjet keres Mariskának – ám valaki más beelőzi őket. Egy Novotny nevű, lelkes, szerelemre vágyó baka ugyanis előáll és felvállalja a gyereket. Novotny szerepében Dányi Krisztiánt láthatjuk, és nincs mit túlbonyolítani: őrületeset alakít.
Támogatás A Teljes Katolikus Liturgiáért Alapítvány Adószámunk 18106974-1-41 Az alapítványt támogathatja adója 1%-ával, vagy átutalással a 11705008-20479332 számú bankszámlára. Befizethető Plébánián vagy banki utalással Az egyházi hozzájárulás befizethető a plébánián nyitvatartási időben, vagy az alábbi bankszámlaszámon: 11100104-19818702-36000001 Tevékeny Szeretet Alapítvány 18120543-1-41 Az alapítványt támogathatja adója 1%-ával vagy a 10700206-43283002-51100005 számú bankszámlaszámra utalt adománnyal. Szent Mihály-templom (Budapest) | Miserend. Alapítványunk a helyi Karitász munkáját támogatja. Templomigazgatóságaink Egyetemi templom Megtekintem 1053 Budapest, Papnövelde u. 5-7.
Keresés Az oldalon Főegyházmegyei papok Plébánia keresése A főegyházmegye intézményei
Angyalföldön, a régi Váci út külső részén, a Tripolisznak nevezett városrészben (a Terézvárosi plébánia területén) 1917-ben alakul meg a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület, és az itt élő hívek számára a karmelita atyák a Tomori úti iskola két tornatermében végzik vasár- és ünnepnap a szentmiséket. Egyházközséget szerveznek 1923-ban. Ugyanebben az évben a fővárosi tanügyi hatóság véglegesen átengedi a tornatermeket kápolnai célra. Az Érseki Főhatóság Mester Jenőt 1923. december 1-jén helyi lelkésznek nevezi ki. Foerk Ernő – aki a szegedi dóm építésze is – tervei szerint 1929-ben kezdik el a templom (900 m2) építését, a Budapest-Székesfőváros által nyújtott támogatásból és a hívek adományaiból. A kivitelező a Paulheim és Weninger cég. A neoromán stílusú, kéttornyú, latinkereszt alaprajzú, bazilikás elrendezésű templomot 1930. szeptember 21-én szenteli fel Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás. 1933-ban emelik plébániai rangra a lelkészséget. 1940 elején elkészül az egyházközség kultúrháza, ugyanezen év szeptemberében pedig, a plébánia épülete, Dr. Szent mihály templom budapest miserend. Fábián Gáspár terve alapján.
A koronázási szertartás előtt itt, a belvárosi plébániatemplom előtt tett esküt arra, hogy megvédi az országot minden ellenségtől. 1889-ben Steindl Imre kapott megbízást, neki köszönhetjük a szentély boltozatának erőteljes, színes festését. Steindl Hild József oltárát (1836) eltávolíttatta a templomból, az Rákoskeresztúrra került, és helyébe új, majolikával gazdagon díszített, színes Zsolnay-oltárt tervezett. A templomnak négy harangja van. A nagyharang, amelyet Polgármester-harangnak is neveznek 2400 kg-os, H0 hangú, Szlezák László öntötte Budapesten 1928-ban. 1200 kg-os, disz1 hangú harangját Walser Ferenc öntötte Budapesten 1927-ben. A 200 kg-os kisharang Szlezák László munkája 1927-ből. Míg a 100 kg-os lélekharangot Walser Ferenc öntötte 1929-ben. Szent Mihály Plébánia | Miserend. 1944-ben a II. világháborúban megsérültek a templom boltozatai, tartóoszlopai, tetőzete és falai, a legsúlyosabb sérülés az oltár elpusztulása és az egyik toronysisak megsemmisülése volt. A helyreállítást Gerő László végezte aki új főoltárt tervezett az elpusztult helyébe, ezt látjuk jelenleg is a szentélyben.