Az üres örömökből Péter apostol szava, a kereszténység, testvéri szeretet eszméje ragadja ki Ádámot. 7. szín: Konstantinápoly. Keresztes háborúk kora, keresztényi szeretet eltorzulása. Eretneküldözések. 8. szín: Prága. A hanyatló feudalizmus világa. A történelem és a világ dolgaitól elfordulva a tudomány elefántcsont tornyába vonul vissza Ádám. Ellentmondásos kor, ahol együtt élnek a középkor dogmái és a reneszánsz, valamint a reformáció gondolkodásmódja. 9. szín: Álom az álomban, a francia forradalom látomása. Ebben a színben a tömeg és a nagy egyéniség viszonyának ellentmondásosságáról gondolkodik Madách. Ettől a színtől kezdve Ádám már nem cselekvő hős, hanem szemlélő. 10. Egyetlen szín, amelyből nem kiábrándul, hanem lelkesedés tölti el. 11. szín: London, Madách jelene, a szabad versenyes kapitalizmus kora. 12. szín: Utópisztikus szín, U alakú falanszter. 13. szín: Az Űr. 14. szín: Eszkimó jelenet. 15. szín: A paradicsomon kívüli pálmafás vidék. Az álom véget ért. A kiábrándult Ádám öngyilkosságot fontolgat, hogy megelőzze az emberiség végzetét.
Madách műve egyedülálló a magyar irodalomban, de nem az a világ irodalmában. Olyan művekkel van rokonságban, mint a részben mintájául is szolgáló Faust vagy John Milton Elveszett paradicsom a, Dante Isteni színjáték a vagy Ibsen Peer Gynt je. Az irodalomtörténeti hagyomány e műveket emberiségkölteménynek nevezi. Az emberiségkölteményeket tematikájuk köti össze (lehetnek eposzok, drámák, ide sorolhatók még Byron művei – Manfréd, 1817, Kain, 1821, Shelley A megszabadított Prométheusz, 1820 című alkotása is). Az emberiségköltemények általában az egész emberiség vagy az emberi lét általános sorskérdéseit jelenítik meg, s alapjuk általában valamely mitikus történet, tehát részben a korábbi évszázadokban keletkezett történetek újraértelmezései is. Madách mitikus-mitologikus alaptörténete a bibliai bűnbeesés-történet, egyetemes-emberi sorskérdései pedig a fejlődés problémája: emelkedés és hanyatlás, haladás és bukás szerepe a történelemben, az individum és a történelem viszonya a különböző korokban, az eszmék szerepe az egyes ember életében és a társadalomban.
Ádám a 15. színben felébred nyugtalanító álmából, és a megismert jövő alapján kell döntenie, hogy elkezdi-e egyáltalán az emberiség történelmét. Talán mi folytatjuk Ádám álmát, de nem tudjuk, mire ébredünk. Rajtunk is múlik. Madách Imre: Az ember tragédiája. Ikon Kiadó, Budapest, 1992. (Matúra klasszikusok) Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 11. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008. 11–32. o. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára. Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997.
A Tragédia abban is egyedülálló, hogy bár zsenialitását mindig is elismerték, megjelenése óta vitatkoznak róla (műfaji kérdések, színpadi megjelenítés lehetőségei, eszmeisége, pesszimizmusa stb. okán). Vitatott mű, mert olvasóját, nézőjét véleményalkotásra készteti, provokálja (elsősorban a befejező jelenet és a zárósorok). Emberiségköltemény: enciklopedikus igényű összegző műfaj; olyan nagyszabású alkotás, mely a műfaji, műnemi kereteken túllépve egy korszak egészét társadalmi, művészi, filozófiai értelemben összegzi (pl. Dante: Isteni színjáték, Goethe: Faust, Madách Imre: Az ember tragédiája) Drámai költemény: drámai formában írott költői mű; a drámaiság a gondolati líra meditatív jellegének van alárendelve; (Byron használta először Manfred című művére)
Madách hinni akarását Ádám, kétségeit Lucifer testesíti meg. Az ember tragédiájában nem a történelmet akarta bemutatni, hanem azoknak az "uralkodó eszméknek" a sorsát és szerepét, amelyek kétségessé váltak az 50-es éveken. Legfőbb kérdései: Mi az emberi élet célja? Mi a nagy eszmék jelentősége a történelemben? Milyen a férfi és a nő viszonya? Van-e emberi fejlődés, tökéletesedés? Az egyén és tömeg viszonya. Mi a tudomány szerepe az emberiség életében? A szabad akarat problémája. Szerkezete: 15 színből áll. Az első három szín és a 15. a bibliai keretszínek, a többi az emberi történelmet mutatja be, történelmi korok sorrendjében. Szereplők: Lucifer: főangyal, akinek célja: meg akarja dönti amit az Úr alkotott. Célját úgy kívánja elérni, hogy Ádámot kétségeibe hajszolja. Lucifer végigvezeti Ádámot a történelmen. Minden szín végén Ádám új eszményt talál, és a következő szín annak az eszménynek a megvalósulása. Azonban Lucifer tudatos állhatatossággal mutatja meg nekik a jövőt. Egy-egy kor hanyatlásának időszakát mutatja be, így a negatívumok dominálnak /így az álomjelenetek nem torz képet adnak a történelemről/.
Lucifer legnagyobb ellensége Éva, hiszen az érzelem szálait nem képes elszakítani a bukott angyal. Éva az a személy a műben, aki érez, ezért hozzá a érzékenység kapcsolható, ezt bizonyítja az is, amikor csak ő hallja meg a nép panaszszavát az egyiptomi színben. Lucifer és Ádám között áll, Lucifer eszménytelenségével és Ádám idealizmusával szemben a sokszínű természetet képviseli. Ádámtól eltérően, ő színről színre változik, hol romlást, hol pedig menekvést nyújt. A történelmi színek: az első prágai színben is jól kitűnik az összetett egyénisége: hűtlen Ádámhoz, kacérság és lelkiismeret furdalás jellemzi. változatos jellemet tükrözi: a gazdag Márki nőt, később a pórnőt testesíti meg. Kiegyenlítő szerepet tölt be a sokoldalúságával, ő képviseli a szintézist. A mű Ádám és Lucifer vitájával zárul. Ádám be akarja bizonyítani Lucifernek, hogy létezik szabad akarat, úgy, hogy öngyilkos akar lenni. Ám ismét Éva hozza a fordulatot; közli Ádámmal, hogy gyermeket vár. A mű végén Ádám elfordul Lucifertől és ismét az Úr kegyeit keresi.
Ezért döntő jelentőségű a 15. szín, mert a "rémlátomás"-sal szemben – ha titokzatosan is –, de feloldja annak feszültségét. A befejezés értelmezhető úgy is, hogy Madách eszmei-ideológiai szinten nem megfogalmazva, de eljut az evolucionizmus, pozitivizmus, determinizmus meghaladásáig.
A városvezető szólt arról is, hogy a tárlaton több mint tíz országból csaknem 700 műtárgy látható, amelyek "soha nem voltak így egyben és lehet, hogy soha többé nem is lesznek". Cser-Palkovics András megemlítette, hogy a projektre kapott támogatás tartalékkerete megmaradt, azt a Budenz-ház és a Vörösmarty Mihály Könyvtár részbeni megújítására, vagyis a kultúrára fordítanák, s erről már tárgyalnak a kormánnyal. Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója elmondta, hogy a 18. századi múzeumépületet új köntösbe öltöztették, 21. századi légtechnikát és biztonsági rendszert kapott, és gyakorlatilag bármilyen kiállítás megvalósítható, ami befér a két szinten lévő 17 kiállítóterem mintegy 1800 négyzetméterére. L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója szerint a kiállítás Szent István és az Árpád-dinasztia művének, a keresztény kultúrának és a régészet munkájának dicséretéről szól. Kiemelte, hogy az Árpád-kor legfőbb eredménye az, hogy a magyarok itt lehetnek Európában, miközben ezer év alatt a kontinens a népek temetője volt, vagy bizonyos népek a mai napig nem tudták kivívni önálló államiságukat.
Átadták pénteken a több mint ötmilliárd forintból felújított székesfehérvári Szent István Király Múzeumot, az intézmény a Királyok és szentek - Az Árpádok kora című kiállítással nyitotta meg kapuit. A szakmai megnyitón Vargha Tamás, a Fejér 1-es választókerület fideszes országgyűlési képviselő-jelöltje, az Árpád-ház Program megvalósulását felügyelő kormánybiztos hangsúlyozta, hogy Székesfehérvár több mint ezeréves történelme és annak első néhány száz éve szervesen egybeforrt az Árpád-ház dinasztia történetével. Jelezte, hogy hatalmas munkát végeztek 2016 óta a kormány támogatásával, egyrészt, hogy a lehető legteljesebb mértékben megújulhasson a múzeumépület, másrészt, hogy otthona lehessen ennek a korszakos kiállításnak. Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester rámutatott, hogy 5, 1 milliárd forintból a város kiemelkedően fontos kulturális intézménye újult meg kívül-belül és bővült ki egy fogadótérrel. Úgy vélte, az Árpád-ház kincsei "hazatértek", ezt a kiállítást Szent István városában kellett megrendezni.
Ez utóbbira bátorítják a tanulókat a tanárok a Szent Istvánban, hogy otthon kezdeményezzenek beszélgetést szüleikkel erről az időszakról, vagy nagyszüleikkel, dédszüleikkel. Még megtudtuk, az iskolában minden évben megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól, ez része is a pedagógiai programjuknak csakúgy, mint más nemzeti ünnepek, emléknapok is. Volt, hogy ezen a napon kisfilmet vetítettek és magyarázták közben a diákoknak a történelmi eseményeket, idén emlékfalat állítottak össze a történelem szakos pedagógusok, amelyben kiemelt szerepe volt Szappanos Zoltán pedagógusnak. Ezen az emlékfalon olyan fotók láthatóak, amelyen épp bíróság előtt áll egy áldozat, vagy munkatáborban végez kemény és kínzó fizikai munkát. A Szent István Iskolában a megemlékezés egy műsorral kezdődött, amelyet minden diák a saját osztályában hallgatott meg. Ennek során Jovány Zsombor 7. b. osztályos tanuló szavalt, és a gyerekek megismerhették a történelmi hátterét is a mai napnak. Ezt követően az osztályok az emlékfal elé vonultak és néma főhajtással, egy szál fehér virággal és mécsesekkel emlékeztek meg.
Élelmiszeripari Műveletek és Gépek Tanszék (Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar) alapvető feladata az oktatás és az élelmiszertudományi kutatás. A tanszék az okleveles élelmiszermérnök szak (MSc) és az élelmiszertechnológus mérnök (BSc) szak mind nappali, mind levelező tagozatán részt vesz az általános és szakirányú képzésben. Az oktatás fő területei: élelmiszeripari műveletek, gépészeti alapismeretek, folyamattervezés, környezetvédelem. A tanszék rendszeres résztvevője hazai és nemzetközi K+F pályázatoknak, tudományos együttműködéseknek, témavezetőként és partnerként egyaránt, így biztosítva a tanszéken folyó, nemzetközileg is magas színvonalúnak tekinthető kutatásokat, valamint az oktatók/kutatók folyamatos tudományos fejlődését. A Tanszék legfontosabb kutatási területe a modern és a hagyományos szétválasztó műveletek alkalmazhatóságának vizsgálata, hibrid eljárások kidolgozása az élelmiszeripar és a környezetvédelem számos területén.. Címünk: 1118 Budapest, Ménesi út 44 (A épület alagsor) Telefon: (06 1) 305 7232 Lokáslis szerver: Tanszékvezető: Dr. Kovács Zoltán, egyetemi docens Ajánló: - sűrűség, - mértékegységek átváltása
Később 30 évig Németországban menedzserként, az autóiparban voltam sikeres. Több európai és világszabadalom fűződik a nevemhez, de informatikai sikereim is voltak. Úgy a gyártástechnológiában mint a programkészítésekben meghatározó a különböző folyamatok egymás utáni leírása, a fázisok helyes rendben való elvégzése. A BME közlekedés tanszéke tiszteletbeli tanárává is választott. Közeledve a nyugdíjhoz és készülve arra, hogy Magyarországon fejezzem be az életem, elkezdtem foglalkozni a középkori ötvös eljárásokkal, mint a forrasztás, arany-ezüst tulajdonságok, megmunkálások, stb. Így jutottam el a Szent Koronáig. Mint látható a korona műszaki vizsgálatához a legmagasabb szintű szakirányú végzettségem, van és a szükséges gyakorlatom is meg van hozzá. Lehetőségem volt, mint egy mérnöki kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalat tulajdonosa, a Szent Koronát 3D-s CAD programban megszerkeszteni és számítógépen is tanulmányozni. A Szent Koronával azóta foglalkozom, hogy 2013-ban áttelepedtem Magyarországra.