1 millió 423 ezren töltötték ki. Megvannak a nemzeti konzultáció első eredményei. Az ívet 1 millió 423 ezren töltötték ki – közölte hivatalos Facebook-oldalán a kormány. Ezzel egy időben pedig a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs sajtótájékoztatóján is lerántották a leplet ugyanezekről az adatokról, néhány részlettel kiegészítve. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese elmondta, hogy 83% postán, 17% pedig az interneten töltötte ki és keddtől témakörönként ismertetik a nemzeti konzultáció eredményeit. Ezek az első eredmények: 94% egyetért a minimálbér 200 ezer forintra emelésével 95% támogatja a gyermeket nevelő családok adóvisszatérítését 98% egyetért a családtámogatások és a munkát terhelő alacsony adók alkotmányos védelmével 91% támogatja a hitelmoratórium meghosszabbítását A Magyar Hang tudósítása szerint egyébként Novák Katalin családokért felelős miniszter arról is beszélt az eseményen, hogy Müller Cecília országos tiszti főorvos tájékoztatása szerint nőtt az oltakozási kedv az elmúlt időszakban és a harmadik oltást is egyre többen veszik fel.
A nemzeti konzultáción résztvevők nemet mondtak arra is, hogy Magyarország nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon, megváltozzon, továbbá nem fogadják el azt sem, hogy büntetést kelljen fizetnie azoknak az országoknak, amelyek elutasítják a Soros-tervet – mondta az államtitkár. Magyarul a magyarok nemet mondtak mindenre. Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán
A nemzeti konzultációt összesen 1 millió 423 ezren töltötték ki, 83 százalékuk postán, 17 százalékuk az interneten. Forrás
A válaszadók 83 százaléka a postai visszaküldést, 17 százalékuk az internetes kitöltést választotta. A konzultáció eredményei azt mutatják, hogy a járvány utáni időszakban is folytatni kell az adócsökkentések, a folyamatos, fokozatos béremelések politikáját, miközben tovább kell erősíteni a családtámogatási programot, és a hitelmoratóriummal segítséget kell adni a nehezebb helyzetben lévőknek. A következő napokban témakörönként mutatják be a konzultáció eredményeit, majd a kormány honlapján közzéteszik a részletes eredményeket, a kabinet pedig ezután hozza meg a konzultáció eredményeiből fakadó döntéseit – jelentette be Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
- A beállítási lehetőségek általában a böngésző "Opciók" vagy "Beállítások" menüpontjában találhatók. Mindegyik webes kereső különböző, így a megfelelő beállításokhoz kérjük. használja keresője "Segítség" menüjét, illetve az alábbi linkeket a sütik beállításainak módosításához: Cookie settings in Internet Explorer Cookie settings in Firefox Cookie settings in Chrome Cookie settings in Safari - Az anonim Google Analitika "sütik" kikapcsolásához egy úgynevezett "Google Analytics plug-in"-t (kiegészítőt) telepíthet a böngészőjébe, mely megakadályozza, hogy a honlap az Önre vonatkozó információkat küldjön a Google Analitikának. Ezzel kapcsolatban további információkat az alábbi linkeken talál: Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek 9. További hasznos linkek Ha szeretne többet megtudni a "sütik"-ről, azok felhasználásáról: Microsoft Cookies guide All About Cookies Facebook cookies
Az online felületen átlagosan kérdésenként 433. 640 kitöltés érkezett, azonban tekintettel arra, hogy az első kérdésre több válasz megadása is lehetséges volt, ez összesen 318. 947 kitöltőt jelent. A kérdőíveket összesítve 1. 682. 295-en töltötték ki, azonban tekintettel arra, hogy az első kérdésre több válasz megadása is lehetséges volt, összesen 1. 796. 988 válasz érkezett. A kormány köszönetet mond mindenkinek, aki elmondta a véleményét. A konzultáció, illetve az, hogy ilyen sokan mondták el a véleményüket, tovább erősítette a járvány elleni összefogást. Magyar Nemzet
A jelen füzetke izlelőt nyújt Mátyás Flórián "nyelvtörténeti szótárából, " és ezt egészben véve igen derék munkának jósolhatjuk. A közlött néhány czikk mutatja, mily éles elmével s vas szorgalommal állítja össze a szerző nyelvünk történeti tényeit, legrégibb időtől a múlt századig, a "halotti beszédtől" Faludiig, úgy rendezve, hogy az eredmény sokszor meglepően igaz. Az akadémia szótára e munka nélkül nem lesz teljes, ki azt bírja, ezt is meg kell szereznie, mert csak így lesz képes a nyelvet jelenében s múltjában áttekinteni. De megbocsát M. úr, ha művére egy pár észrevételt is bátorkodunk tenni. Heraldikai lexikon/Cím – Wikikönyvek. S mivel e tudós szerző, ha ellenzésre talál, szereti ösmerni emberét, mielőtt vele beszédbe állana, íme azt is megmondjuk, hogy bár szaktudósnak e sorok írója magát nem tartja, vagy kilencz évig ő is forgatta nyelvemlékeinket s régibb íróinkat, nagy részöket el is olvasta, legalább a mi nyomtatva megjelent; és így ha talán nem ért is, de sejt a dologhoz valamit. Észrevételink elseje az, hogy Mátyás úr igen sokat követel a régi nyelvnek, a mai nem csak irodalmi, hanem élő nyelv rovására is.
Ilyen, hogy a denevér hajdan noctua (bagoly) lett volna, mert a fordító ezt azzal adja vissza. A denevér, tájilag tündenevér, tündelevény, mindig az volt, a mi most, csapongó röptéről nevezve így E részben több kritikát óhajtunk tehát. Harmadik észrevételünk M. úr teljes meggyőződését illeti, hogy az ős magyar nyelvben nem létezett t. betűs perfectum, csak participium. Azaz, hogy efféle: látott, hallott, jött stb. az ős nyelvben mint jelentő mód múltja eredetileg nem volt használatos. Hogy participiumi alakja sokkal gyakoribb és változatosb régen, mint ma, nem fogja tagadni senki. De hogy múlt időkép nem létezett: ezt Mátyás Flórián honnan fogja bebizonyítni vagy szerinte "begyőzni"? A "halotti beszédből"? Ez maga kevés arra, még ha a königsbergi új találmányt hozzá veszszük is. A "halotti beszédben", minden rövidsége mellett, van egy forma: adotta vala, mely kétségtelenül régmúlt; s egy másik: adott, melyről Mátyás úr csak most akarja felállítni, hogy participium, az tehát bizonyság nem lehet.
A régen megszokott idegen szó helyett tehát mint titulus, nem volna igasságos, hasonló idegen, de sokkal szokatlanabb szót felkapni, mint vol na a czím. " (Pápay Sámuel: Észrevételek a' magyar nyelvnek a' polgári igazgatásra és törvénykezésre való alkalmaztatásáról az oda tartozó kifejezések' gyűjteménnyével. Veszprém, 1807. ) [A magyar király] " 2) Czímje 5. § A' magyar fejedelmek czímje az idők körülményeihez, 's az udvar szokásaihoz képest különböző volt. A' királyi czím eredetét szent Istvántól veszi, kinek utódjai majd nagyságos, majd kegyelmes, 's végre felséges czímmel neveztettek. Jelenleg a' magyar király személye, az ausztriai örökös császáréval egy lévén, a' magyar királyi czím különösen nem jön elő, hanem evvel együtt használtatik. Eloszlik pedig ez nagy, közép és kis czímre. A' nagy czím hódolásoknál, udvari szerződéseknél, 's általjában a' birodalom körében minden nagyobb fontosságú eseteknél jön elő, aztán a' külföldi hatalmakkal való egyezkedésekben, megbizó levelekben, 's követi utlevelekben; a' közép czím kevésbbé ünnepélyes kihirdetésekben, 's kormány levelekben; a' kis czím pedig minden iratban, mi csak ő felsége által aláiratik.