A döntés nem meglepő, az MNB már jó ideje kommunikálja a szigorítást: Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Portfolio Hitelezés 2021 konferenciáján például arról beszélt, hogy proaktív módon és határozott lépésekkel fognak fellépni az inflációs kockázatok ellen, biztosítva az árstabilitást. Ennek az egyik lépése lehet az alapkamat megemelése, amellyel hűteni igyekeznek a gazdaságot, írja a Pénzcentrum. Virág Barnabás szavaiból arra lehet következtetni, hogy nem egyszeri kamatemelésre készül az MNB, hanem egy szigorítási ciklus jöhet. Matolcsy György jegybankelnök ugyanaznap a Világgazdaság konferenciáján jelentette ki, hogy júniusban alapkamat-emelés jöhet. Az MNB 100 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot | KamaraOnline. Elszálltak az árak Az eddigi alacsony jegybanki alapkamat rendesen felpörgette a magyar gazdaságot: folyamatos volt a növekedés, az exportmérlegünk pedig az egekben a gyenge forint miatt. Eközben az inflációs mutatók is az MNB tűréshatásán belül voltak. Egészen mostanáig: ugyanis a jegybanki prognózisok szerint idén akár 4 százalékot is meghaladhatja az infláció, miközben 6 százalék körüli gazdasági növekedést várnak.
A testület 2021 júniusában jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat az emelési ciklus megkezdéséig 2020 júliusa óta állt 0, 60 százalékon.
Az amerikai gazdaság nagyon erős. Jó helyzetben van a szigorúbb monetáris politikához is – mondta a Fed elnöke, Jerome Powell. Az irányadó kamatláb 0, 25–0, 5 százalékos sávra emelését szerdán nyolc igen és egyetlen nem szavazat mellett fogadták el. Az előző két évben a Covid-járvány miatt nem léphettek az alapkamat-emelés útjára. A kamatdöntő ülés résztvevői közül heten nagyobb lépésekkel, gyorsabb ütemben emelnék a kamatot, azaz a jövőben az alkalmankénti 50 bázispontos emeléseket sem zárhatjuk ki. Több kamatemelést jeleztek előre, melyekkel idén 1, 9 százalékra, 2023 végére pedig akár 2, 8 százalékra emelhetik az alapkamatot. Megemelte a jegybanki alapkamatot az MNB | 24.hu. A Fed szerint Oroszország Ukrajna elleni inváziója növeli a bizonytalanságot, rövid távon pedig emeli az infláció mértékét, és a gazdaságra is negatívan hat. Nagyon fontos, hogy a döntéshozók előrejelzéseikben tartós gazdasági növekedésre és az infláció lassulására számítanak. A borítékolható kamatemelések ellenére az előrejelzések nagyon kis mértékű munkanélküliség-növekedésre számítanak, várakozásaik szerint az amerikai munkanélküliségi ráta 3, 5 százalék körül maradhat.
Eközben a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti. Januárban az éves összevetésben számított infláció 7, 9, míg a maginfláció 7, 4 százalék volt; az előző hónaphoz képest az infláció 0, 5, míg a maginfláció 1, 0 százalékponttal emelkedett. Tovább emelheti az alapkamat mértékét a jegybank. Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság "erőteljes helyreállást" mutatott 2021-ben, a hazai GDP 7, 1 százalékkal növekedett, ami az európai élmezőnybe tartozó bővülés. A magyar gazdaság növekedési képessége erős, a GDP-növekedés 2022-ben 5 százalék körüli bővüléssel folytatódhat - jelezték. Az MNB szerint idén folytatódik a háztartások fogyasztásának emelkedése, amit a minimálbér-emelés és a lakossági jövedelmet bővítő kormányzati intézkedések is támogatnak. A külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan az export gyors visszapattanása várható az év második felében.
Meddig emelkedhetnek a kamatok? Ha cinikusak akarnánk lenni, azt mondanánk a csillagos égig. A valóság ezzel szemben az, hogy nem tudjuk megjósolni. A pakliban az ideiglenes korrekció ugyan úgy benne van, mint egy tartós emelkedési ciklus. A legjobb amit tehetünk, ha folyamatosan figyeljük a piacot meghatározó jeleket, és ha úgy érezzük nem tudjuk merre tovább, akkor átnézni a szerződésünket, és egyeztetni a bankunkkal, tanácsadónkkal. Jegybanki alapkamat emelés hatásai. Jelen weboldal tartalma, és a hozzá tartozó valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű, és nem minősül biztosítási termék, befektetési tanácsadás, vagy pénzügyi szolgáltatás ajánlattételnek! Ezen információkat és adatokat az Okos döntés üzemeltetői megfelelő gondosság mellett rendszeres időközönként felülvizsgálja, és frissíti. A köztes időben azonban az adatok, és információk elavulttá válhatnak, így azok idegenszerűségéért, teljességéért, esetleges pontatlanságáért felelősséget nem vállalunk. Kérjük, hogy mielőtt a honlapunkon olvasott információk alapján üzleti döntést hozna, feltétlenül lépjen kapcsolatba velünk.
Ez utóbbinak több mint 50 százaléka búzafehérje; ennek következtében válhatott néhány gabonaféle (búza, kukorica, rizs) alapélelmiszerré, ami azonban az élelmiszerek földrajzi homogenitásához, az étrend egyhangúságához, valamint táplálkozási egyensúlyhiányhoz vezetett. Nem véletlen tehát, hogy egyre fontosabbá válik olyan alternatív növényi és egyéb fehérjeforrások feltérképezése és vizsgálata, amelyek hozzájárulhatnak a növekvő számú emberiség fehérjeszükségletének kielégítéséhez, valamint kiegyensúlyozatlan tápláltsági állapotának kezeléséhez. A fehérjenövények egyik legfontosabb csoportját a nagy fehérje- (átlagosan 20-40%) és lizintartalommal rendelkező hüvelyes növények (pl. különböző bab-, és borsófélék, lencse) képviselik. A Föld lakossága drasztikusan nő, Magyarországé csökken | 24.hu. A jó beltartalmi értékekkel, de alacsony fehérje-, és lizintartalommal rendelkező szántóföldi növények (pl. napraforgó, kukorica, rizs, búza) kéntartalmú aminosavakban gazdagok. A két növénycsoport pozitív beltartalmi értékeit figyelembe véve együttes alkalmazásukkal teljes értékű növényi fehérjét tartalmazó termékek fejleszthetők ki.
Ha az országok garantálni akarják az idősebb állampolgáraik jólétét, akkor át kell alakítaniuk a társadalombiztosítási rendszereket. Egyre több országban csökken majd a népesség. 2010-ben 27 olyan ország volt a világon, ahol a lakosság legalább 1 százalékkal csökkent, 2050-re már 55 ilyen ország lesz. És köztük lesz a napjainkban a legnagyobb népességgel rendelkező Kína is, 2019 és 2050 között az ország lakossága 2, 2 százalékkal csökken majd. Az országok népességének alakulását a bevándorlás jelentősen meghatározta az elmúlt évtizedben, és ez a jövőben is így lesz. India az élre tör - világnépesség 2050-ben. Európa és Észak-Amerika, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia, valamint Ausztrália és Új-Zéland régióiba több bevándorló érkezett, mint ahányan elhagyták ezeket a területeket. Az ENSZ szerint a csökkenő népességű országok bevándorlókkal tudják majd ellensúlyozni az alacsony születésszámot.
Ahogy nem emelkedik az Istenben nem hívők száma, úgy a muszlimok aránya sem változik Európában, továbbra is 10%-ban lesznek jelen. Európa elveszti első helyét a keresztények számát tekintve – 26%-ról 16%-ra visszaesve –, míg Afrikában növekedni fog számuk 19%-ról 29%-ra. Enyhe visszaesés várható Latin-Amerikában (24%-ról 22%-ra), Ázsiában pedig enyhe emelkedés (17%-ról 20%-ra). A világ országai közül az USA-ban él a legtöbb keresztény, az első tízben ott van még Brazília, Mexikó, Oroszország, Fülöp-szigetek, Nigéria, Kína. Európából egyedül Németország került be az élvonalba, a kilencedik helyen állnak. Föld lakossága 250 crf. Kínában 2050-re százmillió keresztény lesz, kétszer annyi, mint Olaszországban vagy Kongóban. Felkerül a listára Tanzánia, Etiópia és Uganda is, míg az USA marad továbbra is a világ legkeresztényebb nemzete. Forrás és fotó: Vatikáni Rádió Magyar Kurír
A feltörekvő vagy lemaradó országokban gyorsabb a népszaporulat, az afrikai kontinens népessége például 1950 óta mintegy 5, 5-szeresére nőtt, Latin-Amerikáé és a Karib-szigeteké, valamint Ázsiáé és Óceániáé pedig több mint a 3-szorosára. Persze, a gazdag térségeket sem kell félteni: Észak-Amerika lakossága ugyanebben az időszakban a duplájára emelkedett. Rossz hír ugyanakkor Európának, hogy nálunk a legkisebb a növekedés, 60 év alatt alig 1, 4 szeresére nőtt a lakosság. Föld lakossága 2020. Mindez átrajzolta a Föld népességének kontinensek közötti megoszlását. 1950-ben Ázsia lakossága tette ki a világ népességének 55 százalékát, ez 2017-ben 60 százalékra, 4, 5 milliárdra emelkedett. Európa 1950-ben a Föld népességének még több mint egyötödét adta, napjainkban a 742 millió fő alig egytizedét. Embertelenül zsúfolt és öreg A világ két legnépesebb országában, Kínában és Indiában él a bolygó lakosságának kétötöde: Kínában 1, 4 milliárd fő, míg Indiában 1, 3 milliárd ember lakik. A két ázsiai országban ezzel külön-külön is többen élnek, mint a három legkisebb lakosságú kontinensen együttvéve.
A születési ráta a világ 47 fejlett országában viszonylag magas maradt, az éves népességnövekedés pedig ezekben az országokban 2, 4 százalékos volt, de az ENSZ szerint az elkövetkező évtizedekben ez a tendencia jelentősen lelassul. A 47 fejlett országban körülbelül egymilliárd ember él most, és 2050-re 1, 9 milliárdra gyarapszik a lakosság. Wilmoth azt mondta, hogy egyre több országban csökken a termékenységi arányszám a 2, 1-es szint alá, amely a népesség szinten tartásához szükséges. 2010 és 2015 között 83 országban, ahol a világ lakosságának a 46 százaléka él, ez az arányszám 2, 1 alatt volt. A Föld lakossága az évszázad végére 10 milliárd fölött lehet - Infostart.hu. A lakosságnövekedés lassulása mellett az alacsony termékenység az oka a lakosság elöregedésének. Az előrejelzés szerint a hatvan év felettiek száma a világon több mint kétszeresére, a jelenlegi 962 millióról 2, 1 milliárdra nő 2050-re, és több mint háromszorosára 2100-ra, amikor eléri a 3, 1 milliárdot. Európában már most is a lakosság negyede hatvan év feletti, és az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re eléri a 35 százalékot, majd körülbelül ugyanilyen marad az évszázad hátralévő részében is.
2050-re már majdnem globálisan is ennyi, 2, 2 lesz a termékenységi arányszám, amit az okoz, hogy a népesség növekedése ott is óriási üzemben lassul, ahol egyébként még mindig növekszik a lakosság. Egyre tovább élnek a fejlődő országok polgárai. 1990-ben 64, 2 volt a születéskor várható élettartam globális átlaga, jelenleg ez 72, 6, 2050-re pedig már 77, 1 lesz. Leginkább azért, mert a fejlődő országok gyors ütemben zárkózhatnak fel a fejlett országokhoz a várható élettartam tekintetében. 2019-es adatok alapján a fejlődő országokban átlagosan 7, 4 évvel élnek rövidebb ideig az emberek. Az elöregedő társadalmak egyre több országnak jelentenek majd kihívást. 2050-re az emberiség 16 százaléka lesz 65 éves, vagy ennél idősebb, jelenleg ez az arány csak 9 százalék. Field lakossaga 2050 2020. Hatalmasat ugrik majd a 80 év felettiek száma is, jelenleg ők 143 millióan vannak, a számuk 2050-re megháromszorozódik, 426 millióan lesznek. A jelenlegi nyugdíjrendszerek hosszabb távon fenntarthatatlanok. A legtöbb országban a dolgozó népesség járulékfizetéssel finanszírozza a nyugdíjakat, de ezen változtatni kell.