Jazzy rádió játszási lista A Jazzy Rádió most szól oldalán lehetőség van korábbi számok visszakeresésére akár 30 napra visszamenőleg és akár a keresett dalt visszahallgathatod Youtube segítségével. Most már nem kell félned, hogy nem tudod meg, hogy mi is szólt korábban kedvenc rádiódon. A Most szól lista fölött elhelyezkedő szűrő panellel lehetőség van játszási listában névre, lejátszás idejére szűrni. Ezen kívül egyes rádiókhoz külön csatorna választó is tartozik, amivel az adott csatorna dalait tudod listázni. Bármilyen kérdés esetén írj nekünk a kapcsolat oldalon keresztül! 06. 27. Jazzy rádió most szól games. 18:02 - Marcus Anderson / Tim Bowman - Just A Taste {YT} 06. 17:53 - Alex Parchment / Phillip Doc Martin - Vibin' In Time {YT} 06. 17:49 - Nils - Caught In The Groove 06. 17:45 - Kim Waters - Shakedown {YT} 06. 17:41 - Lisa Addeo - What Cha' Know About That 06. 17:36 - Lindsey Webster - One Step Forward 06. 17:31 - Kirk Whalum - Kwetu 06. 17:27 - Judah Sealy - Off The Charts {YT} 06. 17:23 - Catie Waters - Moonlight 06.
Tovább >> Tovább szólhat a Jazzy Két frekvenciapályázat eredményéről is döntött az NMHH Médiatanácsa: a budapesti 90, 9 MHz-en ismét a Jazzy működhet majd, a zalaegerszegi 88, 9 MHz-en pedig az LB Rádió Kft. szolgáltathat a jövőben. A Magyar Jazz Rádió Kft-t nyilvánította nyertesnek a Médiatanács a Dél-Budapest 90, 9 MHz körzeti közösségi frekvencia pályázatán Tovább >> - 2019. 01. 11. Ideiglenes szerződéseket kötött a Médiatanács A Jazzy Rádióval és a Sunshine FM-mel. Ideiglenes hatósági szerződést köt hatvan napra – október 28. és december 26. Jazzy Játszási Lista - Jazzy Rádió Most Szól. között – a Médiatanács a fővárosi Jazzy Rádió szolgáltatójával, miután annak médiaszolgáltatási jogosultsága 2018. október végén, tizenkét év után lejár a Dél-Budapest 90, 9 MHz-es rádiós frekvencián, amelynek pályáztatása szeptember elején megindult Tovább >> - 2018. 10. 04. Reklámkampánnyal keres új műsorvezetőt a 90. (Szavazatok: 840, Átlag: 4. 5) Kezdőlap Laza Rádió Ha a Laza Rádió online adása nem indul vagy akadozik, akkor kérlek írj a kapcsolat oldalon, vagy próbáld megkeresni a hibát a hibakereső oldalon.
Művei megtalálhatók minden jelentősebb hazai, több olasz és japán közgyűjteményben. (ML, D. J. : Műv.
Híres, és magas szinvonalú magyar jazzművészek zenéi hallhatóak, melyekkel igazán pihentetőek a hétvége utolsó órái. A jazz apraja, nagyja megfordul a műsor keretein belül, most induló, de máris reményteli zenészektől a befutott sztárokig, akik mesélnek kulisszák mögötti életükről, élő minikoncertekkel örvendeztetik meg a hallgatókat. A műsor igazi meglepetése pedig, hogy a műsorvezető szintén zenész, így hangszerét is hallhatják a hallgatók. Műsorvezető: Bokros László Soul Session: Nagyon egyedi visszatekintő a "hőskorba" a 70-es, 80-as évek soul, és funky világába. Egyediségét az adja, hogy a világ minden tájáról származó vinyl lemezeken mutatja be a műfajt, melyet a műsorvezető nagy lelkesedéssel gyűjt, és műsorában szakértők segítségével járja körbe a begyűjtött anyagokat. Egy igazi fanatikus zenerajongót ismerhetünk meg a műsorvezetőben, Bogyó Tamásban, aki 2007-óta viszi ezt a műsort. Hallható szombat esténként 19:00, és 21:00 között. Jazzy rádió most szól instagram. Márkamonitor: Ma már nem csak az számít, hogy egy termék jó legyen, könnyű legyen használni, és minőségi alapanyagokból legyen elkészítve, igényes módon, de a fenntarthatóság is.
Az 1990. május 2-án összeült szabadon választott parlament elsőként elfogadott törvényében az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltásának emlékére nemzeti ünneppé nyilvánította október 23-át.
Fotó: Mónos Gábor, MTI Szűrös Mátyás ezzel a jókívánsággal zárta beszédét: "Legyen hosszabb életű az új Magyar Köztársaság, és boldogabb elődeinél… legyen béke a Földön, és legyen békesség az emberek között! " Fotó: Manek Attila, MTI
október 23-án Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke kikiáltotta harmadik Magyar Köztársaságot, aminek ő lett az ideiglenes köztársasági elnöke. Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó – Ujvári Csaba: Befejezetlen múlt 6. – A globális válság felé 1930 – (tankönyv), Műszaki Könyvkiadó, 2003. Rainer M. János: Magyarország története 22 – A Kádár-korszak 1956–1989, Kossuth Kiadó, Budapest, 2010, 54–63., 90–99. 30 éve történt: A köztársaság kikiáltása Magyarországon | Országgyűlési Könyvtár. o. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 522–536. o.
Mindezek után az Országgyűlés 1990. augusztus 3-i ülésén Göncz Árpádot egyedüli jelöltként választotta meg a rendszerváltozás utáni Magyarország első köztársasági elnökének. A titkos szavazáson a leadott 310 voksból 295 szólt mellette, és csupán 13 képviselő ellenezte Göncz Árpád megválasztását. 1995 májusában járt le Göncz Árpád elnöki mandátuma, és az akkor kormányzó MSZP – SZDSZ koalíció ismét őt jelölte államfőnek, míg az MDF, a KDNP és a Fidesz képviselőcsoportja közösen Mádl Ferenc jogászprofesszort, az Antall-kormány korábbi miniszterét javasolta államfőnek. A június 19-én megtartott titkos szavazáson 259-en szavaztak Göncz Árpádra, míg Mádl Ferenc 76 voksot kapott, 14 szavazat pedig érvénytelen volt. Ezzel Göncz Árpád lett újabb öt évre Magyarország köztársasági elnöke. Így kiáltották ki a harmadik magyar köztársaságot » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Göncz Árpád először ideiglenesen 1990. május 2-ától augusztus 3-ig, majd 1990. augusztus 3. és 2000. között töltötte be a köztársasági elnöki tisztséget. 2000-ben Göncz Árpádot – a törvényi szabályozás miatt – már nem lehetett újra jelölni, a Fidesz – FKGP – MDF kormánykoalíció pedig ismét Mádl Ferencet javasolta államfőnek.
2015. október 23. 12:48 MTI Huszonhat évvel ezelőtt, 1989. október 23-án kiáltotta ki a Magyar Köztársaságot az átmenetileg köztársasági elnöki teendőket is ellátó Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. 1989 október 23 film. Este a Kossuth téren tízezrek ünnepelték meg az eseményt. A rendszerváltás folyamatában fontos események készítették elő az új magyar államberendezkedés kinyilvánítását. 1989 márciusában megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA), majd júniusban elkezdődtek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások az állampárt Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), az Ellenzéki Kerekasztal és a társadalmi szervezetek alkotta úgynevezett harmadik oldal részvételével. Az 1989. szeptember 18-án aláírt, a többpárti demokratikus jogállam kialakítását megalapozó megállapodás tartalmazta az alaptörvény preambulumának elhagyását, az 1946. évi 1. törvénycikkben foglalt Magyar Köztársaság koncepció alkalmazását, az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság felállítását, és rögzítette Magyarország új, köztársasági államformáját.