A veszélyes anyagok közúti szállítása szigorú szabályzati előírásokhoz kötött, melyről részletesebben az ADR kifejezés beírásával lehet informálódni. A veszélyes anyag szállítása nagy kockázattal jár, éppen ezért szükséges minden esetben a szállítandó rakományt megfelelően előkészíteni, hozzáértő, gondos mozdulatokkal a raktérbe emelni, megfelelően, stabilan rögzíteni, továbbá szállítás során fegyelmezetten, óvatosan vezetni. A bármely előbb felsorolt lépések csupán felületes betartásából vagy elmulasztásából hatalmas károk keletkezhetnek, úgy egészségre nézve, mint környezetünk épségére, tisztaságára gondolva. Veszélyes anyagok / veszélyes áruk – mik azok és milyen szabályok vonatkoznak a szállításukra? | trans.info. Veszélyes anyag szállításhoz fontos a gépjárművek rendeltetésszerű felszerelése, berendezése, a sofőrök napi renden lévése anyagismeretből, ahhoz, hogy egy nem várt, de mégis bekövetkezett baleset következtében tudják mik azok a helyszíni lépések, amelyek megtételével a beavatkozás a biztonságos szállítást visszaállítja. Cégünk, a fuvarozás területén aktívan töltött hosszú évei során, folyamatos fejlődésének köszönhetően, a teherautók korszerűsítésével és sofőrjeik megfelelő felkészítésével, valamint a rendszeres felülvizsgálatok betartásával és szükséges képzéseken való kötelező részvételek révén sikerült szolgáltatásai közé a veszélyes anyag szállítást is beiktatnia, melyet biztonsággal vállal és kínál megrendelői részére.
Az SSI SCHÄFER RL-KLT GGV veszélyesáru-tárolódoboza megfelel a szilárd veszélyes anyagok szállítására vonatkozó különleges biztonsági követelményeknek. Az egyedi betétek, mint például a hőformázott rakománytartók, a veszélyes árukat a tárolódobozban központosítják és rögzítik.
A veszélyes áruk szállítása során felmerülő veszélyek megelőzésére szigorú szabályok és előírások vonatkoznak. A speciális veszélyes árukonténerek stabil jellegük és zárszerkezetük miatt alkalmasak veszélyes áruk szállítására. Szigorú irányelvek vonatkoznak rájuk, és alapos, sikeres tesztelés után hivatalosan is engedélyezik őket, mint UN-jelöléssel ellátott, megfelelő tárolódobozokat. Az RL-KLT GGV-vel az SSI SCHÄFER egy olyan új veszélyesáru-tárolódobozt fejlesztett ki, amely megfelel a szilárd veszélyes anyagok szállítására vonatkozó különleges biztonsági követelményeknek. A veszélyesáru-tárolódoboz megfelel a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítására vonatkozó ADR 6. 1. 3. szerinti előírásoknak is. Katasztrófatípusok - Közlekedési balesetek - Veszélyes anyagok szállítása › BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. A II. és III. csomagolási csoportba tartozó veszélyes áruk szállítására szolgáló, típusvizsgálattal és típusjóváhagyással rendelkező tárolódobozként megfelel többek között a közúti, vasúti és belvízi szállításra vonatkozó veszélyesáru-előírásoknak (GGVSEB). Ezen kívül az SSI SCHÄFER vállalja a típusjóváhagyás és a tűzvizsgálat (6C) elvégzését is.
A törvény hatálybalépésével a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos, a tűzvédelmi, valamint a piacfelügyeleti bírság meghagyásával bevezetésre kerül a katasztrófavédelmi, továbbá a veszélyes áruk vasúti, belvízi és légi szállításával összefüggő bírságok kivetése is. A jogerősen kiszabott bírságokat – 2012. január 1-jétől – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01040047-00000000 számú központosított beszedési számla javára kell befizetni. A bírság a központi költségvetés bevételét képezi. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről 2000. évi XLII. törvény a vízi közlekedésről 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 2004. évi XXXIV. Veszélyes Áru Szállítása › BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi CLXXXIII.
Ugyanis, ha bármilyen korlátozást előír már a jogszabály, akkor az adott anyag szállítása a veszélyes áru szállítási előírások hatálya alá tartozik. A gyakorlatban pl. közúton gyakran lehet sajnos hallani azt a téves értelmezést, hogy csak azt a fuvart tekintik "ADR-esnek", ahol a jármű narancssárga táblával meg van jelölve. A különböző mentességi szállításokat gyakran úgy emlegetik a résztvevők, hogy "nem ADR-es". Ez így nem igaz! Mivel sok mentesség tartalmaz különböző feltételeket, amelyek "korlátozzák" a szállítást, így ezek is ADR szerinti szállítások, legfeljebb nem a "hagyományos" követelményeket kell betartani, hanem az adott mentességre vonatkozó feltételeket. Éppen ezért elég nagyvonalú az a hozzáállás is – amit szintén gyakran lehet tapasztalni -, hogy feladók vagy akár fuvarozók könnyedén legyintenek a mentességi szállításoknál, merthogy szerintük ez nem "ADR-es", nem kell vele foglalkozni. Igen komoly bírságok lehetnek az ilyen értelmezések következményei. Milyen anyagok lehetnek veszélyes áruk?
A mindennapok során számos, egyébként nem áruszállítási profilú cég számára válik szükségessé az ADR jogszabály szerint veszélyesnek minősülő anyagok eljuttatása különböző rendeltetési helyekre. Ilyen például a mezőgazdasági vállalkozás, amely a szántóföldön dolgozó munkagéphez üzemanyagot, vagy éppen kártevők elleni védelem okán növényvédő szert kíván kijuttatni. IBC-s üzemanyag-kimérő De ugyanez a helyzet, amikor karbantartási munkálatokhoz különféle gázokat (acetilén, dissous stb. ), vagy fűtési, technológiai okból propán-bután gázpalackokat vásárolnak és szállítanak be telephelyükre. Pébé-gázpalackok A példákat lehetne még sorolni, azonban az ilyen esetek közös jellemzője, hogy az érintettek a szállított anyag mennyiségét 1000 kilogramm, vagy liter alatt tartják annak érdekében, hogy a szigorú veszélyes áru betartása rájuk nézve ne legyen kötelező. Azonban a dolog nem ennyire egyszerű. A járműn (pontosabban: szállítóegységen) lévő veszélyes áruk összmennyisége alapján valóban nyílik lehetőség mentesség alkalmazására, mégpedig az ADR 1.
Ez a kötet is rávilágít Bódy sokrétű filmes munkájára, itt a filmalkotót ismerjük meg a filmek előkészítésének folyamatában, abban a nemzetközi, nagyprodukciós közegben látjuk, amely munkásságát mindvégig jellemezte, hiszen nemcsak külföldi színészeket kért fel vendégjátékra, hanem operatőröket és producereket is bevonzott filmes projektjeibe. A Nárcisz és Psyché, valamint a Kutya éji dala előkészítésének összegyűjtött dokumentumai a 80-as évek magyar filmgyártásának világába engednek betekinteni, amikor írógéppel készültek a forgatókönyvek, amikor a kézzel írott jegyzetek teljesen természetesek voltak egy gondolatvázlat megírásakor, amikor celluloidra forgatták a filmeket és hatalmas kamerákkal dolgoztak, amikor jobb híján fekete-fehér fotókat készítettek egy forgatásról. A szövegek és képek dokumentumértéke mellett a kötet legfőképpen a Bódy műhelyében zajló alkotói folyamatok sokrétűségébe, állandó dinamikájába, a folytonosan alakuló, születő mű kontextusába enged betekinteni, abba a szenvedélyes kísérletező munkába, amelyben a kinematográfia alapvető reflexe mutatkozik meg, nevezetesen a "jelen megragadásának fenomenológiája".
Mindenik képhez konkrét helyszínleírást is adnak a szerzők, ehhez igazítva a rendezői utasításokat is. A forgatókönyv mellett számos werkfotó jelenik meg, amelyek a Nárcisz és Psyché forgatásán készültek, többek közt Udo Kier, Patricia Adriani, Cserhalmi György, Pilinszky János is látható és természetesen Bódy Gábor alakja is gyakran felbukkan. Nemcsak werkfotókat láthatunk, hanem az elkészült filmből is reprezentatív fotókat, Bódy Gábor jegyzeteit, kéziratainak kópiáit is tartalmazza a kötet. Segítségére lenne az olvasónak, ha a kötetben megjelenő fotók mellett olvashatná az azokra vonatkozó adatokat, információkat, nemcsak a képjegyzékben. A kötet második része a Kutya éji dala című filmhez kapcsolódó dokumentumokból áll össze, elsőként Csaplár Vilmos Szociográfia című novelláját olvashatjuk, amely a későbbi film alapszövegét jelenti, majd Bódy szinopszisát, illetve a filmhez kapcsolódó szocio-pszichológiai anyaggyűjtést – ezek olyan interjúk, amelyeket Bódy maga készített Mátraszentimrén, ahol valós események hátterét próbálta megérteni.
A Nárcisz és Psyché (1980) című játékfilmhez kapcsolódó szövegeket tartalmaz a második kötet első kétharmada, többek között egy Weöres Sándorral készített interjút, egy előszót és magát a forgatókönyvet, amely két részből áll és amelynek jó néhány része nem került be az elkészült filmbe. A Psyché munkacímet viselő forgatókönyv azért is izgalmas, mert egy irodalmi szöveg filmes adaptációjához kapcsolt szöveg, egyrészt tartalmaz Weöres-szövegeket, amelyek a filmes környezethez igazítva kelnek életre, másrészt meg azokat a vizuális útmutatásokat foglalja magába, amelyek a jelenetek megalkotásában fontos szerepet töltenek be. Bódy műhelyébe betekintve látjuk, hogy leginkább a szintézisteremtés jellemezte munkamódszerét, a Csaplár Vilmossal közösen megírt forgatókönyv kettős tagolású, a rendezői útmutatások mellett, a jelenetleírásokkal párhuzamosan olvashatjuk a dialóguslistát, a narrátor szövegét. Összesen 85 képben írják le a film eseményeit, ezek a képek helyszínekhez vannak kötve, ennyiben különálló jelenetekként, külön egységekként kezelik a szerzők.