957: Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár az augsburgi csata hatására a még érvényes ötéves békeszerződés ellenére beszüntette az adófizetést a magyaroknak. 958: A magyarok hadjáratot indítottak Bizánc ellen és április 11-én a város falai alatt álltak Apor vezetésével. Ennek a hadjáratnak az emlékét őrizhette meg a Botond-monda. Eszerint a hadjárat sikertelen volt. A pontos történteket Theophanész (Theophanes Continuatus) 963-ban készült világkrónikája mondja el, miszerint a Thrákiát végigrabló, Bizáncig száguldó magyarokat egy éjjel a táborukra törve támadta meg egy bizánci sereg, szétverte és a zsákmányuktól megfosztotta őket. A sereg vezére Pothosz Argürosz patricius, az őrségek domesztikosza volt, és csatlakozott hozzá három bizánci thema (Bukellarioi, Opszikion és Thrakeszion) hadvezére is. [4] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Elsődleges források [ szerkesztés] A csata egyik első kézből származó leírása Corveyi Widukind szerzetes " Res gestae saxonicae sive annalium libri tres c. 955 augsburgi csata 11. krónikájában (2. kötet) található.
955 -ben újabb hadakat küldtek Németországba, és kegyetlenül fosztogattak, míg Augsburg nál döntő csatát nem vesztettek - ez a csata később az I. Augsburgi csata nevet kapta. A magyarság ekkortól fölhagyott a nyugat felé irányuló kalandozás sal. A vesztes csata eredményeként került Taksony a fejedelmi székbe. 955 -ben a magyar vezérek nem készültek hadat vezetni, ami kiderül abból, hogy kora tavasszal nem vonultak ki. 955? - 971 / 973 Uralkodott 16-18 évig. Zolta fia. [6. ] Géza (keresztségben István) ( 949? Nem volt olyan nagy csapás Magyarországra a 955-ös augsburgi csata? – Tényleg!. - 997. február 1. ) Élt 48? évet. ~ -ben a magyarok Bulcs és Lehel alatt ostromolni kezdték Augsburgot, melyet püspöke Ulrik hősiesen védelmezett. Ottó német király azonban, ki időközben kibékült a magyarokat behivó vejével Konrád herceggel, aug. 9-én már megjelent a vár fölmentesére s másnap nyolc dandárral kezdte meg a támadást. a nyugat szemében a magyarok a barbárok, akik kalandoznak és mindenkit megölnek, meg kell oket semmisíteni ( 933: Merseburg, ~: Augsburg [vereség]), ezek után megszunnek a kalandozások?
A csatavesztés tényével persze szembe kell nézni, hiszen a múlt része. Ám ha egy folyamat –a Magyar Nagyfejedelemség hadjáratainak sora – balvégzetű eseménye elhomályosítja magát a teljes folyamatot, akkor abból nem kerekedik tárgyilagos történelemszemlélet. 955 augsburgi csata 3. Érdemes az összefüggéseket legalább utalás szintjén felidézni. A Magyar Nagyfejedelemség sok esetben államérdekű hadjáratai (közkeletű, ám téves elnevezéssel a "kalandozások") révén fejezte ki politikai akaratát. Az első (862) és az utolsó (970) dokumentált katonai esemény ideje tehát bő évszázadot tett ki. E korból mintegy félszáz helyhez, időhöz kötött támadást lehet a mai tudással elkülöníteni: nagyjából 80%-uk vezetett nyugatra, a fennmaradó hányad Délkelet-Európa ellen. Az aránytalanságra két tényező szolgál ésszerű magyarázatként: egyik a földrész nyugati felét jellemző politikai széttöredezettség, másik a bizánciak több évszázad alatt felgyülemlett és folyamatosan élő tapasztalata, amellyel a velük kapcsolatba került steppei népek (hunok, avarok, türkök, magyarok) sajátosságait jobban kiismerték, s ezáltal (váltakozó hatásfokkal) "kezelhetőbbé" tették azokat.
A mocsaras patak következtében azonban helyzetük kilátástalanná vált. Nem sikerült tehát megvalósítani a magyar taktikát: az ellenséges csapatok egyrészt nem szóródtak kisebb csapatokra (ezt általában a színlelt megfutamodással tudták elérni), másrészt a táborban zsákmányoló magyarok komoly veszteségeket szenvedtek. A fogságba esettek közt volt a magyarok három fővezére Bulcsú, Lehel és Súr. Ottó azonban nem ismert irgalmat, a harcosokat bitófán végeztette ki Regensburgban. Így tette világossá mindenki számára, hogy a továbbiakban nem tűri a magyarok betöréseit. A vereségről a középkori magyar krónikások is hírt adnak, természetesen megszépítve az eseményeket. Ennek a mai napig a köztudatban élő példája Lehel kürtjének a mondája. 1050 éve vívták az augsburgi csatát a kalandozó magyarok » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A 14. században keletkezett Képes Krónika igen élénken adja vissza a történteket, de az állításokat kritikával kell illetnünk. (A szerző pl. I. Konrádot szerepelteti a szenvedő félként, aki valójában 911-918 között uralkodott. ) A császár nagy kegyesen felajánlotta Lehelnek (Lél), illetve Bulcsúnak, hogy megválaszthatják maguknak kivégzésük módját.
). 10-én Ottó király egyesített serege döntő támadásra készült, de a magyarok megelőzték, és egy különítményük szétverte az utóvédet. A csata sorsa azon fordult meg, hogy Konrád hercegnek sikerült felmentenie a szorongatott egységeket, továbbá a magyar fősereg támadása késlekedett, emiatt a németek rendezni tudták soraikat, majd egy zárt hadrendben történt páncélos támadással szétszórták könnyűlovas ellenségüket. Vita:Augsburgi csata (955) – Wikipédia. "De azért a győzelem e rendkívül kegyetlen nép fölött mégsem volt vértelen! Mert bizony a vitézül küzdő Konrád herceg, aki a belső harci láztól és az azon a napon szerfelett tűző nap melegétől felhevülten forróságban égett, miközben páncélját kioldva levegő után kapkodott, elesett egy torkába elölről fúródó nyíl ütötte seb miatt" – vallja meg Widukind szász krónikás. A magyar vereséget igazából két körülmény súlyosbította. A felbőszült lakosság bosszúja sok áldozatot szedett a menekülők közül, ugyanakkor a korábbi gyakorlattól eltérően a foglyul ejtett magyar vezéreket, Lélt, Bulcsút és Súrt augusztus 15-én Regensburgban felakasztották – a vérszomjas Henrik bajor herceg (I. Ottó öccse) parancsára.
Az áfonya ( Vaccinium vitis-idaea), más néven áfonya, egy rövid, örökzöld cserje, amelynek magassága 20-30 cm. A kertekben gyep dísznövényként, valamint tartósításhoz használt gyümölcsforrásként is használható. Számos előnyének köszönhetően érdemes a kertbe ültetni. Nézze meg, hogyan néz ki az áfonya ültetése és termesztése, lehetséges-e az áfonya szaporítása a kertben, és milyen betegségek fenyegethetik ezt a növényt. Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) - GyógyfüvesKertem. Áfonya - gyümölcs Áfonya - alkalmazás Amikor áfonyáról beszélünk, az első gondolat a magas áfonyára (amerikai) vonatkozik. Közben azt is érdemes egyre érdekel a termesztés egyéb áfonya, mint a vörös áfonya. Ez a faj az egész északi félteke mérsékelt és hűvös zónáiban gyakori. Lengyelországban megtalálható mind a síkságon, mind a felvidéken, ahol nedves tőzeglápokban, lápokon, lucfenyőerdőkben és száraz fenyőerdőkben egyaránt nő. Az áfonya hajlamos a kertbe ültetésre a termesztés viszonylag alacsony kényelmetlensége, a betegségek és kártevők ritka előfordulása, a nagy fagyállóság és a dekoratív jelleg miatt szinte egész évben.
2012. július 16. Gyógynövény határozó Az Áfonya, vörös népies neve: Havasi meggy, kövi málna Az Áfonya, vörös leírása Virágzata illatos csüngő fürt. Kocsánya rövid, pártája 8-10 mm hosszú, harang alakú, négy cimpájú fehér vagy rózsaszín. Lisztes bogyószerű termései fehérből érnek pirossá. Ehető növény, azonban kissé savanykás íze miatt inkább feldolgozás után fogyasztják. A hangafélék családjába tartozik, hegyvidéki faj. Hazánkban ritkábban fordul elő mint a fekete áfonya. Örökzöld félcserje, 10-30 cm magasra nő. Szára kúszó, hengeres, vége felemelkedő. Az áfonya ültetése és gondozása - útmutató | Zöldségakertben. Tojásdad levelei bőr hatásúak, sötétzöld színűek, a levél fonákja világoszöld. Az Áfonya, vörös elterjedése Európában, Észak-Ázsiában elterjedt növény. Magyarországon a Zempléni-hegységben, a Mecsekben, Nyugat-Dunántúl néhány pontján található. Hogyan gyűjtsük az Áfonya, vörös gyógynövényt? A vörös áfonya leveleit és érett termését gyűjtik. Az Áfonya, vörös hatóanyagai: A vörös áfonya tartalmaz nátriumot, foszfort, cinket, káliumot, vasat, magnéziumot, mangánt, cinket, ként, kalciumot.
Korábban írtunk róla: A fekete áfonya metszése: tudod már, hogyan fogj hozzá? Hamarosan érik az áfonya a hegyekben – jövőre akár saját termésed is lehet! Vörös áfonya vagy tőzegáfonya – ismered a különbséget?
Néhány vitamin fokozza hatását például az E-vitamin, a béta-karotin valamint a C-vitamin is. Drogja a Vitis idaeae folium, a szárított lomblevelekben. Cserzőanyagok, proanto-cianidok, arbutin (3-5%) és pirozinok, fenilglikozid, szalidrozid, flavonoidok. Az Áfonya, vörös felhasználása: Népi gyógyászatban a vörös áfonya leveleit húgyúti fertőzések kezelésére alkalmazták, de megelőzésben is igen jelentős segítséget tud nyújtani még mialatt akuttá vagy krónikussá válna a húgyúti fertőzés. Áfonyanevelési gyorstalpaló - Megyeri Szabolcs. Érvédő, sejtvédő antioxidánsként az édesítőszer nélküli vörös áfonyalé vagy kivonata kapható. Gyógyszertárban kapszulaként is beszerezhető. Gyakori húgyúti fertőzések esetén, cukorbetegeknek, úszóknak, vesebetegeknek, illetve prosztata megnagyobbodáskor sikeresen alkalmazható. Hegesedés vagy daganat miatti vizeletelfolyás esetén hatékony segítség a vörös áfonya bármilyen formában. Jó tudni a Áfonya, vörösről! – Érdekesség az Áfonya, vörös kapcsán: A vörös áfonya antioxidánsokban igen gazdag, ezek az antioxidánsok védik szervezetünket a káros oxidációs folyamatoktól és óvnak az öregedéstől.
Helyezze a sorokat északról délre. Áfonyápolási tippek A cserjék bőségesen hordoznak gyümölcsöt, ha kényelmes körülményeket biztosítanak nekik. Biztosítani kell elegendő mennyiségű öntözést, öltözködést, időben történő kivágást és a telezésre való felkészülést. Ezen túlmenően időben meg kell lazítani a talajt, gyomlálni az ágyak között és eltávolítani a gyomokat. Öntözési szabályok Öntözzük a növényeket alacsony savasságú vízzel. A talajt meg kell áztatni a gyökérzet kialakulása előtt. Nagy ültetvényeknél a csepegő öntözés optimális - 20-25 centiméter távolságra kell őket telepíteni. A túlzott páratartalom levegőhiányt jelent - a gyökerek szenvednek, gombás rohamoknak vannak kitéve. Szükséges műtrágyák Javasoljuk, hogy a növényt a tenyészidőszak elején 50% -kal, 2 adagban táplálja, a virágzás előtt és az ültetés során. Ipari ültetvényeknél helyesen kell kiszámítani az NPK komplex alkotóelemeinek arányát, figyelembe véve a talajban levő koncentrációjukat. Klórtartalmú műtrágyák nemkívánatosak.
A virágzási időszakban, amely májustól júliusig esik, fehér vagy halvány rózsaszín virágokkal díszítik, fürtökbe gyűjtve. A termés folyamatában azonban dekoratív is. Gyümölcsei kezdetben fehérek, az érés során a színüket vonzó vörös színre változtatják. Az áfonya kissé fekvő, finoman mohás hajtásait egész évben örökzöld levelek borítják. A tetején levelei sötétzöldek és fényesek, alul pedig kissé kékesek, unalmasak. Mint már említettük, az áfonya dekoratív értéke nem minden. Gyümölcsei savanykásak, kesernyés-savanykásak, és nem frissen fogyasztják, de tartósítószerekhez és fagyasztott ételekhez tökéletesek. Különösen finom zselék készülnek belőlük, amelyek remekül kiegészítik a sötét húsokat és a vadakat. Áfonya - virágok Áfonya ültetése Az áfonya ültetésére a kiválasztott, általában kétéves növények 4-5 év alatt érik el teljes termésüket. Az áfonya termesztéséhez válasszon egy napos (vagy enyhén félárnyékos) helyet, világos, humuszos és savas talajúak (pH 3, 5–4, 5). A természetes környezetben való növekedés körülményei azt mutatják, hogy meglehetősen toleráns a talaj nedvességével szemben, de el kell kerülni a nedves talajokat, ahol a víz megmarad, és meg kell akadályozni a talaj teljes kiszáradását aszályos és forró időben.
Jó fertőtlenítő és baktériumölő hatású, ezért pl. a húgyúti fertőzések esetén is segíthet. Az áfonya bokor igényei Amire rendkívül oda kell figyelnünk, az a talajigénye. Fontos, hogy az áfonya csak a savanyú talaj ban tud megfelelően növekedni, s teremni. Magyarországon a talaj értéke átlagosan 6. 5-7-es pH érték körül van, azaz nem felel meg az áfonyatermesztés igényeinek, ugyanis, ha a talaj pH értéke nem megfelelő, akkor az áfonya idővel kipusztul. A legmegfelelőbb pH érték a termesztéshez az 4. 2 és 4. 8 között van, szóval ezen érték elérésére kell törekednünk. A savanyú talajt biztosíthatjuk előre elkészített áfonya virágföld keverékekkel vagy vásárolhatunk savanyú tőzeget is, amelyet homokkal vagy akár földdel is összekeverhetünk fele-fele arányban (megfelelő savanyú tőzeg pl. a Novobalt tőzeg). Érdemes még a földjébe trágyát is keverni, mivel az áfonyának fontos a tápanyagdús talaj is. A trágyázást ne csak ültetéskor végezzük el, hanem később is (legalább évente egyszer), azonban a későbbi trágyázást óvatosan hajtsuk végre, a gyökerek megsértése nélkül, mivel az áfonya gyökerei sekélyen helyezkednek el.