Barátságos és ragyogó elméjű öregember lett Winston Churchill karaktere a Korona című netflixes sorozatban. John Lithgow alakítása nem várt változást hozott: többszörösére emelte a Churchill-festmények értékét. Meredeken emelkedik a Churchill-festmények értéke, miután a népszerű Netflix-drámában feltűnt az egykori brit miniszterelnök alakja - írja a Daily Mail. Hobbiját többnyire pihenésképpen, egzotikus helyeken űző Churchill több mint 500 festmény ajándékozott el barátainak és családtagjainak élete során. A Sotheby's aukciósház szakértője, Simon Hucker szerint ezek a festmények most akár hat- vagy hétszámjegyű összegekért is elkelhetnek angol fontban. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a Netflix-sorozat szimpatikus figuraként ábrázolja az államférfit. Rekordáron kelt el Angelina Jolie Brad Pittől kapott festménye | 24.hu. "John Lithgow megformálásában Churchill melegszívű, közvetlen öregember, aki legjobb képességei szerint vezeti a fiatal Erzsébet királynét, miközben saját egészsége hanyatlik. Valószínűleg Churchillnek eme arca köszön vissza a festményeken" – nyilatkozta Hucker.
A legnagyobb összeget, 1, 8 millió fontot eddig a The Goldfish Pond At Chartwell ( Aranyhalas tó Chartwellben) című képért fizette ki egy gyűjtő 2017-ben. Winston Churchill The Goldfish Pond At Chartwell (Aranyhalas tó Chartwellben) című festménye / Fotó: Frank Scherschel / Getty Images A fenti alkotással bíbelődik sokat A korona sorozatban. Elárverezik Churchill festményeit - Blikk. Derűs, emberi figuraként ábrázolták A korona sorozatban Elemzések szerint a képek árnövekedéséhez hozzájárulhatott, hogy a politikust a sorozatban derűs, emberi figuraként, II. Erzsébet királynő egyik mentoraként jelenítették meg a forgatókönyvírók és a karaktert alakító John Lithgow színész. John Lithgow A korona sorozatban, amelyben Winston Churchillt alakítja / Fotó: Netflix A hobbifestő miniszterelnök az első és a második évadban látható. Lithgow – aki maga is kiállt az SZFE mellett – egyébként az alakításért 2017-ben Emmy-díjat nyert legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Az ábrázolás konkrét részletei – ahogyan a szóban forgó sorozat esetében gyakran – nem teljesen felelnek meg a valóságnak.
Miután az amerikai küldöttség elutazott, Churchill még egy napot maradt a villában, és megragadta az alkalmat, hogy megfesse az Atlasz által keretezett Koutoubia mecset látványát. A művet ezután elküldte Rooseveltnek, ajándékként a január 30-i születésnapjára. Winston Churchill: Tower of the Koutoubia Mosque (A Koutoubia mecset tornya), 1943. A Christie's jóvoltából Egy másik festmény, a Chartwell Landscape with Sheep ( Chartwelli tájkép bárányokkal, 1946 körül) egyike annak a mindössze négy ismert műnek, amely a chartwelli otthonából nyíló kilátást ábrázolja – az államfő több mint negyven évig lakott ott. Hihetetlen áron kelt el a festmény, melyet Brad Pitt ajándékozott Angelina Jolie-nak | Femcafe. A további három mű a National Trust és a Churchill család gyűjteményében maradt. Ez a festmény is szerepel a kiállításon, de egy másik aukción kerül kalapács alá: a Christie's 20. és 21. századi műveket felsorakoztató árverésén június 30-án. A Chartwell Landscape with Sheep becsült értéke 2 és 3 millió font (több mint 813 millió és 1, 2 milliárd forint) között mozog. Nem meglepő, hogy Churchillnek kevés ideje maradt a művészetre.
Itt fedezte fel és vásárolta meg 2011-ben az addigra már műgyűjtőként is ismertté vált népszerű színész, Brad Pitt – kifejezetten felesége, Angelina Jolie számára. A hollywoodi sztárpár az évek során 25 millió dollárra becsült gyűjteményt épített fel, többek között olyan neves kortárs művészek munkáiból, mint Richard Serra, Banksy és Neo Rauch; a kollekció gyarapításával főként Pitt foglalkozott. A Koutoubia mecset tornya talán még ma is a hollywoodi álompár tulajdonában lenne, ha 2016-ban nem váltak volna el. Közös vagyonuk elosztása mindmáig nem zárult le véglegesen, a Churchill-festmény sorsa azonban már eldőlt: mivel azt Pitt eredetileg is Jolie-nak vette, a kép a válás után is az ő tulajdonában maradt és ő döntött most úgy, hogy aukcióra viszi. A kép eddigi történetében természetesen a Churchill-Roosevelt kapcsolat, vagyis a történelmi háttér és az első tulajdonos, azaz Roosevelt személye a fő értéknövelő tényező, de azért nem életidegen az a feltételezés sem, hogy a potenciális vevők egy része számára a legutolsó tulajdonosok személye is plusz vonzerőt jelentett.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
A kezdeti hadi sikerek után azonban a dakoták végül vereséget szenvedtek a Wood Lake-i csatában. Az 1862-ben kitört a dakota felkelés áldozatainak száma: 77 katona, 600-800 telepes az egyik és körülbelül 150 indián a másik oldalon. A konfliktus végén a hadsereg mintegy 1000 indián civilt internált, és elfogtak körülbelül 300 harcost is. Mindegyiküket halálbüntetésre ítélték. Végül, Abraham Lincoln elnök kegyelméből, csak harmincnyolcukat végezték ki, kötél által, egyszerre, ugyanott. Máig ez az amerikai történelem legnagyobb tömeges ítéletvégrehajtása. Észak amerikai indian torzs . New Ulm első ostroma Anton Gag festményén A felkelés vezetője, Kis Varjú törzsfőnök sem kerülhette el végzetét, alig egy évvel a felkelés leverése után málnaszedés (!!! ) közben belefutott két fehér telepesbe, akik rövid tűzpárbaj után végeztek vele. A törzsfőnök maradványait még évtizedekig mutogatták kiállításokon, vándorcirkuszokban. A felkelés után több tucat dakota harcos csatlakozott a nyugatabbra élő törzsekhez, így a fegyveres ellenállás a következő években is folytatódott.
A természeti kincsek Fotó: KARLA ANN COTE/NurPhoto via AFP Ez persze nem szegte kedvét a hódítóknak, az 1860-as években egymást érték a sikeres vagy kevésbé sikeres felfedezőutak, amelyek a nemzeti park kijelölése után is folytatódtak: Grant ugyan védett területté nyilvánította a folyó montanai és wyomingi szakaszát, de a tényleges védelméért nem sokat tettek. A park első szuperintendánsa, Nathaniel Pitt "Yellowstone" Langford nem kapott fizetést a munkájáért, nem is nagyon jutott rá ideje, míg végül 1877-ben el is mozdították a hivatalából. Az őt követő felügyelők sem végeztek valami fényes munkát, legalábbis ha mai szemmel nézzük: az 1900-as évek elején a kormány kis híján a park összes ragadozóját kiirtotta, de a bölények sem jártak jobban, belőlük csak nagyjából két tucatnyi maradt a védett területen. Ma 150 éves a világ első nemzeti parkja, a Yellowstone - Qubit. A turizmus viszont virágzott, a látogatók először lovaskocsin vagy lovon járhatták be az érintetlen (és ragadozóktól mentes) vadont, később a park megnyitotta a kapuit a gépkocsiforgalom előtt is.
Az indiánok természet tiszteletén alapuló vallása szerint, a föld nem az emberek tulajdona, azaz a föld nem hozzájuk tartozik, hanem épp fordítva: az emberek tartoznak a földhöz. Ez a tulajdonosinak legkevésbé sem nevezhető világszemlélet, bármennyire is szimpatikus és tiszteletet ébresztő, mégis jelentős akadályt jelentett az érkező európai hódítókkal szemben. Az indiánok technológiai elmaradottsága és népeik széttagoltsága megnehezítette, illetve lényegében lehetetlenné tette az igazi ellenállást. Észak amerikai indián törzsek. A telepesek térhódításával a törzsek fokozatosan elkezdtek kiszorulni a vadászterületeikről és termőföldjeikről, a bölénypopuláció csökkenésével pedig tradicionális élelemforrásuk is mind tovább gyengült. A Nyugat felé irányuló vasútvonalak építésével párhuzamosan felgyorsult a telepesek és a könnyű meggazdagodást kereső jövevények beáramlása. Bár az amerikai államok közössége, a különböző kétes érvényű békeszerződések megkötésével, formálisan mindig is a törvényes területfoglalás képét igyekezett sugározni, mégis az indián lakosság kiszorítása, illetve kiirtása volt az igazi cél.