Mondd meg nékem, a pokolban hogy neveztek édesem? " Szólt a Holló: "Sohasem". Bámultam, hogy jár a nyelve és folyékonyan, perelve, annyi szent, hogy locskaszájú - nem beszél értelmesen; mégis furcsa, hogy e bátor csúnyatorkú prédikátor beröpül az éjszakából, bár nincs semmi oka sem, a szobám szobrára ül le, bár nincs semmi oka sem és úgy hívják: "Sohasem". És a Holló vár komorlón a fehér és néma szobron, s ez egy szóba lelke rezgett, reszketett rejtelmesen, mást se mond, csak ül meredten, meg se rezzen, meg se retten, végre halkan ezt rebegtem: "Nem örök a csoda sem; minden elszállt, ez is elszáll nem örök a csoda sem, -" A madár szólt: »Sohasem«". Felriadtam, mert oly száraz, kurta-furcsa volt e válasz. "Bamba szajkó", így beszéltem, "nincsen egy ép sora sem. Bús különc volt a gazdája, bizton az kapatta rája, folyton erre járt a szája és hörgött keservesen. A holló 1963. Benne lelke átka zörgött és hörgött keservesen, hogy már többé: "Sohasem. " Még nevettem, hogy az ében Holló ott ül feketében, s párnás, mély zsöllyém elébe gördítettem sebesen bojttal-rojttal elmotoztam és a zsibbadt csöndbe hosszan tépelődtem, álmodoztam, mért néz e két csodaszem, mért mered rám e két sanda, kúsza, kósza csoda szem, mért károgja: "Sohasem".
Erre felnyitom az ajtót - szétvigyázva sebtiben: künn az éj, más semmi sem. A sűrű sötétbe nézek, álmodok vadat, merészet, mint az őrült, mint a részeg, bódorogva kétesen. Csöndes az éjféli óra, szám susogja csak: "Lenóra" s a visszhang a drága szóra halkan hívja kedvesem, hívja-hívja, hívogatja, szólogatja kedvesem - a visszhang, más semmi sem. Maggie Stiefvater: The Raven Boys - A Hollófiúk (A Hollófiúk 1.). A szobámba már fehéren mentem vissza, forrt a vérem, mert az ablak zára koppant, roppant újra érdesen. "Meg kell tudnom minden áron, hogy mi zörren ott a záron; most az ablakot kitárom, az okát megkeresem; csöndesülj szív, tébolyult szív, az okát megkeresem: zúg a szél, más semmi sem. " Nyílik az ablak, s az árnnyal méltóságosan beszárnyal óriási lomha szárnnyal egy vén holló peckesen. S mintha mi se volna ebben, a viharnál sebesebben a szobám szobrára lebben, s úgy ül ott, mint a lesen, Pallasz szobrán mozdulatlan ül, csak ül, mint a lesen: nem történik semmi sem. Én nevettem őt, hogy ében-tollal talpig feketében gőgösen guggolt a szobron, és szóltam fölényesen: "Bár alig van rajtad toll, ó fergeteg-vert csúnya Holló-, bús heroldhoz vagy hasonló, mondd, mért jöttél édesem?
HOLLÓ Varjúhoz hasonló, de nagyobb énekesmadár, fekete, a szárnyakon zöldes, egyebütt kék fénnyel. Ritkán látni csapatban, általában párban él. Párjuk mellett egész életükön át hűségesen kitartanak. A holló röpte gyönyörű. Magot, gyümölcsöt, rovart, csigát, kukacot eszik. Merész, de elővigyázatos, agyafúrt, erős és ügyes. Nagyon okos, emiatt sok helyen nagy tiszteletnek örvend. Holló 2012. Nálunk hírvivő madárként és a gyász jeleként szerepel. Születés és halál, misztikum és varázslat madara. Alakváltozás és teremtés fűződik hozzá. Bibliai történet szerint Noé az árvíz után más madarakkal egyetemben a hollót is szabadon engedte, ám az nem tért vissza a bárkára. Illés prófétát is holló táplálta, amikor Ahab király elől bujdosott. A skandináv mitológiában igen fontos szerepet játszott a holló. Odin istennek – istenek vezére, Mindenek Atyja - egy hollópár volt a hírnöke. Az egyiket úgy hívták, hogy Gondolat, a másikat pedig hogy Emlékezet, ez a két madár a fülébe suttogta, hogy mi történik a földön.
Lestem a sötét madárra, szótlanul vigyázva-várva, s a szemével a szivembe szúrt le - fúrt le tüzesen: süppedő bársonyra dűltem, s a violafény köd-ülten lengedezve szállt körültem, himbálgatta mécsesem, itten ült ő, itt a párnán, pislogott a mécsesem, s ah, nem ül le, sohasem! Most egyszerre száz ezüstből angyalok csapatja füstöl, száll a tömjén, cseng a léptük, trilláz a nesz édesen! "Angyalok, hát végre Isten elküldött, hogy megsegítsen, elfeledni régi kincsem, eltemetni kedvesem, elfeledni, eltemetni régi-égi kedvesem! " "Jós! felelj nekem", könyörgök, "bármi légy, angyal, vagy ördög, kit szobámba vert az orkán és kísértesz rémesen, mondd meg itt e szörnyű házban - hol a Rémekkel csatáztam - hol a Borzalom s a Láz van - nincs sebemre moha sem? Nincs-e, nincs-e ír szivemre? nincs gyógyító moha sem? " "Jós! felelj nekem", könyörgök, "bármi légy, angyal, vagy ördög, kérlek a Mindenhatóra, mondd meg végre kegyesen, lát-e engem még a Kedves, aki most a mennybe repdes, hajlik-e még e szerelmes szívre régi kedvesem, hajlik-e még e szerelmes szívre égi kedvesem? Kuzgun holló 1 rész. "
:D 1 hozzászólás krlany 2018. március 22., 20:12 Legelőször moziban, és nagyon féltem rajta, de aztán imádtam, a zenéjét meg pláne. Időnként újranézem. Most azért már jó pár éve nem láttam… de még mindig remek, és nemcsak a Brandon Lee-kultusz miatt. Egyébként sajnálom, ami vele történt, ez után tudta volna igazán megmutatni, hogy mire képes. Negative_Singularity 2016. január 21., 01:12 Bármikor, bárhol, mindig, mindenhogy. Ez a nagybetűs film, gyerekkezem megfogója, felnőttfejem józanítója. Nem tudom, hányszor láttam már, egyszerűen nem lehet megunni, újra és újra szíven szúr a keserédes reménnyel, hogy ha minden lángol is körülöttünk, létezik még szeretet. Maga a világ is nagyszerű, mint valami rothadó lélek manifesztum, amiben pislákol a jó, vagy annak valami egészen kifacsart, groteszk formája. És, ha már jó, akkor ellenpár: Top Dollar. Kuzgun - Holló 9. rész - YouTube. Nem tudom, illik-e imádni, de nem érdekel, ha nem. Az ő erkölcse különös, kegyetlen, de amúgy nem mondanám, hogy gonosz, ahogy Ericre sem, hogy jó.
A hetési férfiak pitykegombos, gyér zsinórzatú mellényt viseltek és ritkán mutatkoztak kalap, főként pörgekalap nélkül. Templomba, vásárba vászon- vagy bőrtarisznyát vittek magukkal, amiből az I. világháború előtti időszakban nem hiányozhatott a pipa és a meggyújtására szolgáló tűzcsiholó acél, a kova és a tapló. A fehér vászonöltözetet a II. világháború után fokozatosan kiszorította a fekete posztó vagy szövet ünneplőruha, amely már a mezővárosi szabók munkája volt. Előkelő viseletek a XII.században. - Contrapasso. A hetési női viselet A hetési női viseletek legrégebbi, rekonstruálható korszakát a háziszőttes-vászonból, kézzel összeöltögetett egyszerű szabásvonalú ruhák alkották. Ezt a gyári gyolcsból készült gazdagon hímzett váll- és fejkendő egészítette ki. A fehér gyolcs vállkendőt, a mellkötű kendüt kezdetben csak fehérhímzés, később kevés piros, majd kék laposhímzés élénkítette. Alul kanavász vászonból varrott lájbiszoknyát viseltek, amire 3-4 alsószoknyát húztak. Az apró hajtásokba szedett vászonszoknya, a kikliny előtt még fehér kötényt viseltek.
Az olasz divat már a reneszánsz kezdődő jeleit mutatja. A női felsőruhák egyszerű szabásúak, melyek általában ujjatlanok. Az öltözet ünnepélyességét a bő redők adják és még itt is megfigyelhető az uszály. A dekoltázs nem túl mély de szabadon hagyják a nyak alját. A férfidivat ennél sokkal nagyobb merészséget és kicsapongást mutat. Tapadós harisnyát és rövid kabátkát hordtak, amely kiemeli a derekat. A legdivatosabb mégis a kétszínű harisnya volt. A gazdagság az anyaghasználatban is megmutatkozott, bársonyt és brokátot használtak szőrmével és selyemmel bélelve. A középkori divat | Divattörténet, divattervezés. A XVI. Században ez európai divatra jellemzően megnő a dekoltázs, amelyet gallérszerű szegély hangsúlyoz. Az öltözet körvonala puhábbá válik, a derék vonala leljebb csúszik. A felsőtestet fűzővel formálják ideálisra. Divatba jött a hasított ujj és nadrág. A hasításokat könnyű anyagokkal általában más színű selyemmel pótolták ki. A férfidivatban ismét jelentős változások következtek be, így a harisnyát felváltotta a térdharisnya és a térdnadrág.
Ezekhez járult különösen a XIII. század második felétől kezdve, de már előbb is a kun befolyás, melynek jelentőségét azonkivül, hogy újabb elemeket hozott viseletünkbe, még inkább abban találom, hogy a magyar viselet keleties jellegének veszni kezdő hagyományait fölébresztette; hatása legkirívóbb módon II. István és Kun László idejével esik össze, de az Anjouk alatt sem szünetelt s kétséget sem szenved, hogy nagy befolyást gyakorolt a XIV–XV. századbeli magyar viselet alakulására. Három különböző korbeli emlékcsoport vet világot középkori viseletünk fokozatos átalakulására, ezek: a velenczei Sz. Márk-templom többször említett scythái és indusai az Árpádok korából, a Képes Krónika czímképe Nagy Lajos uralkodásának első szakából s végül a Miksa-féle Weisskunig és Triumphzug magyarjai Mátyás végéveiből s a Jagellók korából. Minden más emlék vagy töredékes képet nyújt, vagy pedig – mint föntebb is megjegyeztük – nem a magyar, hanem a nyugoti keresztyén világhoz tartozó embert akarta föltünteni.
A női viseletnél a mi XIII. századbeli emléket ismerünk, abban semmi magyaros jelleget nem találunk, holott a velenczei ú. n. scythák csoportozatának női alakjánál ( 20. t., 9. ) eléggé megállapíthatók a keleteurópai és középázsiai hagyományos női viselet jellemző sajátságai. Gertrud királyné képe ( 22. tábla 6. ) thüringiai Herman stuttgarti codexében vagy Szent Erzsébeté cividalei imádságos könyvében s a III. Endre király († 1301) özvegye, Ágnes királyné († 1364) által már a következő időszakban készittetett üvegfestményen ( 22. t. 10. ), aztán V. István († 1272) özvegye, a kun eredetű Erzsébet anyakirályné képe kettős pecsétjén – nagyon is az ismert nyugoteurópai chablonos fejedelemnői viseletet tüntetik föl az egész testet takaró bő inggel, fölötte a rövidebb, csak térdig érő bú újju tunikával s a fejre kötött és a koronával leszorított széles fátyollal, melyet egészen más módon viseltek, mint a hogy a velenczei scytha nőnek ( 20. 9. ) a kis kerek süvegalaku főkötő körül csavart szalagszerű fátyolnál láttuk.
A női ruhák felsőrésze keskeny és szoros lett és még csak sejtetni sem engedte a mellet. A férfiruhák magasan záródtak, hegyes gallért viseltek, és a mérete is megnőtt. Bővült a nadrág, a lábszárat lazán körülfogta és hosszabb is lett. Divatba jött a barokk divat csúcsát jelentő rhingrave, ami a szoknyához hasonló szabású nadrág volt. Szűk elől nyitott mellénykével viselték bő fehér inggel. Ehhez az öltözékhez szalagokkal díszített színes harisnya és magas sarkú cipő társult. Az abroncsszoknya kiment a divatból a helyét mérsékelten bő szoknya váltotta fel. Gombokkal magasan záródó, bő ujjú kabátkát hordtak ehhez, amit deréktól bővülő szárnyakkal toldottak meg. A dekoltázs négyszögletűvé és mélyebbé vált. Lajos korabeli divatot a francia divattal azonosíthatjuk. A férfidivat újabb egyszerűsödésen ment keresztül. A berakások és a szalagok kezdtek eltűnni, a ruhatár egyik legjellegzetesebb darabja a katonakabát lett. A férfidivat egyszerűsödésével ellentétben a női egyre bonyolultabb és költségesebb lett.