Az állandóan koponyafejes fekete pólóban flangáló fickónak három és fél barátja van, a fagyiőrült Secco, a néha kiállhatatlan Sarah és Alice, akivel Zero afféle se veled, se nélküled kapcsolatot ápol. A produkció az ő hétköznapjaikat meséli el, miközben képbe kerül egy (nem karácsonyi) tatu, Zero képzeletbeli barátja, aki elborzadt fejjel igyekszik élettanácsokat adni az életképtelen alkotónak. A South Park óta nem láttunk olyan sorozatot, amely ennyire merészen állított volna görbe tükröt a modern társadalom elé. Néha már-már pofátlan, ahogy kifiguráz mindenkit A pontozott vonal mentén, de pontosan ezért üt akkorát Zerocalcare szériája. Rögtön a pilot részben kapunk egy olyan alapos fejtegetést arról, hogy vajon a férfiaknak vagy a nőknek nehezebb-e nyilvános vécében pisilni, hogy a hasunkat fogjuk a röhögéstől. Netflix uj sorozatok. Az évad pedig egy pillanatra sem vesz vissza ebből a szarkasztikus odamondogatásból. Az elején talán épp ezért olyan nehéz belerázódni a sorozatba, mert csak úgy dől a szó a főszereplőből, és ha valaki eredeti, olasz hangon nézi a Netflix újdonságát, bizony gyorsan kell olvasni a szöveget.
Ilker Kiliç (Mordo) és Asude Kalebek (Raşel) a sorozatban" (Netflix) / A "The Club" ("Kulüp") című széria egy törökörszági szefárdi család történetét meséli el az 1950-es évek beli Isztambulban. A Netflix amerikai előfizetői egy számukra távoli, jelenleg mintegy 15. 000 lelket számláló zsidó közösséggel ismerkedhetnek a hatrészes sorozatban, aminek vetítése november 5-én kezdődött. A Klub jóval tovább megy annál, hogy a zsidó élet hagyományos formáit (szombat esti ima) és kellékeit (mezüze, stb. ) mutassa be. Megjelenik a többségi társadalom felől megnyilvánuló asszimilációs nyomás, és nem csupán a zsidók, de más etnikai kisebbségek küzdelme létük elfogadtatásáért. Fülig beléd zúgtam: Ilyen szép az új Netflix adaptáció filmes borítója | Sorok Között Könyves Blog. Ennek megfelelően a film nyelve török, de mellette megjelenik a ladino, a szefárd zsidók nyelve – de a görög és arab is hallható szinte minden epizódban. Mindazonáltal a sorozatot az egész török társadalom figyelemmel kíséri. A cselekmény talán túl bonyolult, és helyenként nyomasztó, a szereplők – az örmény Agop, a görög Yanni, Tasula és Niko, és persze a szefárd zsidó Matilda, Davit, Raşel és Mordo bemutatása és hiteles ábrázolása a sorozat igazi érdeme.
Alice Oseman képregénye, a Heartstopper – Fülig beléd zúgtam már meghódította a világot, most pedig itt az idő, hogy sorozat formájában is sok rajongót gyűjtsön. Az adaptáció 2022. április 22-én érkezik a Netflixre. Nyolc, egyenként harminc perces részre számíthatunk. A felnőtté válásról szóló történetben Charlie és Nick rájön, hogy a barátságukból több is lehet, miközben igyekeznek megtalálni a helyüket az iskolában és a szerelemben. Szóval, a Young Royals vagy a Love, Simon rajongói új kedvencet avathatnak. Az első trailer a múlt héten már be is futott, és annyira cuki, hogy az hihetetlen. Külön plusz pont, hogy, a képregények rajongói is elégedettek, legalábbis hozzám TikTokon több ilyen videó is eljutott, némelyik a képregényes oldallal illusztrálta, hogy mennyire méltón bántak az alapanyaggal. Persze ez csak a trailer volt, a sorozatnál derül ki minden. Új netflix sorozatok 2020. (Alig várom, hogy lássam! ) Alice Oseman a tegnap megosztotta a filmes borítót, ráadásul pár képet a kulisszák mögötti fotózásról is.
Az arab tavasz óta a törökök vették át a korábban egyiptomiak által uralt közel-keleti piacot a szórakoztató filmek területén. Ám a török filmekben és tévében a zsidók ábrázolása nem gyakori, pedig náluk – Egyiptomtól eltérően – még ma is viszonylag jelentős számú zsidó népesség él. „A KLUB” – ÚJ NETFLIX SOROZAT TÖRÖK ZSIDÓKRÓL | Türkinfo. Gabi Behiri isztambuli születésű zsidó írta a Twitteren a múlt héten: "Mostanáig csak olyan zsidókat láthattunk a török tévében, mint a textilkereskedő Nedim, a zálogház-tulajdonos Solomon, a Moszad-ügynök Moshe, az üzletember Mison. A nézőkben az uniformizált zsidókép élt, a jól ismert antiszemita sztereotípiákkal, uzsorásokkal és adósság-behajtókkal. " Folytatás Forrás:
A Klub többnyire Isztambul Galata (népszerű nevén Kula) negyedében játszódik, ami a törökországi zsidókban nosztalgikus érzéseket kelt. Manapság – a hasonnevű toronynak köszönhetően – népszerű turistaközpont, de a múltban népes és összetartó zsidó közösségnek adott otthont, és a kanyargós utcákon legalább olyan gyakran lehetett ladino beszédet hallani, mint görögöt vagy törököt. A tévésorozat főszereplője Matilda, szefárd zsidó asszony, akit a film elején engednek ki a börtönből, ahova azért került, mert tizenévesként embert ölt. Az indíték és az áldozat nem ismert, és amikor azokra fény derül, újabb rejtélyek merülnek föl. Matilda a Club Istambulban kap munkát, de konfliktusokba keveredik főnökével, a török Çelebivel, mivel nem hajlandó sabatkor dolgozni. Videó: közzétették az új F1-es Netflix-sorozat előzetesét | M4 Sport. Az asszony folytonosan kioktatásban részesül tőle és másoktól. Zeynep Günay Tan, a sorozat rendezője nem ismeretlen az izraeli nézők előtt. Egyik legutóbbi munkája, az "Isztambuli menyasszony" nagy sikert aratott Izraelben, ahol a török szappanoperák hagyományosan népszerűek.
A fentiek alapján igazat adhatunk Dümmerth Dezsőnek, aki szerint Margit 1270. január 18-án távozott ebből a világból. A királylány születése 1242-re tehető, a tatárjárás idejére, amikor IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária megfogadták: "ha leányuk születik, engesztelő áldozatként apácának adják a maguk és az ország megmeneküléséért. " Az 1270-ben elhunyt Margit így harminc évet sem élt. Nem ment férjhez Ottokár cseh királyhoz, amikor apja házasságkötésre unszolta: hű maradt égi Jegyeséhez. Árpád-házi Margit szentté avatására csupán 1943-ban került sor. Ennek ellenére szentségének híre már halála után sokakat megmozgatott. Az őt közelről ismerők részletesen beszámoltak engesztelő, vezeklő, szent életéről. Apácatársain kívül orvost, nemes urat és egyszerű embereket is találunk azok között, akik tanúskodtak a közbenjárására történt csodákról. A tanúk azonban nem kizárólag Margitról vallottak, hanem saját magukról is. A jegyzőkönyv lehetőséget ad nekünk, kései utódoknak arra, hogy megismerjük a korabeli emberek hitét, gondolkodásmódját, világképét.
Az ismeretlen időben és ismeretlen szerzőtől készült mű két latin nyelvű forrás alapján íródott. Az első vélhetően Marcellus írása, aki Margit gyóntatója és lelki vezetője volt, s egy időben a domonkosok rendfőnöke is. Ez vélhetően 1271-75 között íródhatott. A másik forrás pedig az a jegyzőkönyv, amely a Margit életéről tett tanúvallomásokat tartalmazza 1276-ból. Ezek összesen 110 tanútól tartalmaznak 122 vallomást, mert páran többször is nyilatkoztak. Valószínűleg a 13. század végén jelent meg latin nyelven, s ennek a magyar fordítása készülhetett el a 14. század végére. Szent Margit legendája Ez Ráskay Lea domonkos apáca másolatában és feltehetően részben átiratában maradt fenn egy kódexben, amely 1510 körül készült a margitszigeti domonkos kolostorban. A kódex 1529-ben a nagyváradi klarisszákhoz került, miután a török betörések miatt a margitszigeti apácák odaköltöztek, majd Nagyszombat és Pozsony volt az úticél. 1836-ban került az Országos Széchenyi Könyvtárba, ahol jelenleg is megtalálható.
A szentté avatására azonban csak 1943-ban került sor, éppen nagynénje, Szent Erzsébet napján november 19-én. A tiszteletét azonban már 1789-ben hivatalosan engedélyezték. A feljegyzések (s a boldoggá avatásjegyzőkönyvei szerint) halála után csodák és gyógyulások egész sora következett be. A halott királylány arcbőre szépségesen felragyogott, rózsás pír jelent meg rajta. Szeme körül arany félkörívek csillogtak, teste pedig édes illatot árasztott. A holttest három hétig nem indult oszlásnak. Később a sírhelyét betegek tömege kereste fel jobbulásért vagy gyógyulásért, de minden bizonnyal IV. László király a leghíresebb közöttük, aki azonnal jobban lett, amikor hozzá fordult. Az Árpád-házi királylányok között nagyon sok szent életű volt, akiket később boldoggá vagy szentté avattak, s volt közöttük egy másik Margit, Skóciai Szent Margit is, aki Szent István unokája volt. Árpád-házi Szent Margit legendája egy magyar nyelven írt, felbecsülhetetlen értékű írásos emlék, egy olyan kódex, amely a kolostorbeli életéről, csodatételeiről és a róla szóló vallomásokról szól.
Margit hercegnő gyakran előre megjósolta az eljövendő eseményeket, így halála óráját is. A margitszigeti (akkor Nyulak szigete) kolostorban temették el. Már szentség hírében állt és a sírjánál bekövetkező csodás gyógyulások és ima-meghallgatások megerősítették ezt a meggyőződést. Bátyja, V. István király már Margit halála évében kérte szentté avatását X. Gergely pápától. A szentté avatási eljárás során Magyarországra látogató Pápai Bizottság az elkészült jegyzőkönyveket 1275-ben küldte el a Szentszéknek. Ezekben a dokumentumokban már boldognak nyilvánították a királylányt, de a kanonizációjára csak a szentté avatásakor kerül majd sor. A domonkos szerzetes, V. Ince pápa a vizsgálatokat 1276-ban újraindította, ennek köszönhetjük az első Margit életrajz megszületését. A XIV. században a domonkos generális kérésére született meg Margit legendája, 1409-ben pedig a pápai követ búcsút engedélyezett a Margit sírjához látogatóknak. Fontos eleme ennek a döntésnek, hogy az oklevél már "boldognak" nevezi a királylányt.