Sütő András: Advent a Hargitán (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987) - Három játék Szerkesztő Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1987 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 304 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 12 cm ISBN: 963-15-3387-5 Megjegyzés: Néhány fekete-fehér fotóval illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Vidám siratók. Sütő András beszélgetése Ablonczy László 5 Vidám sirató egy bolyongó porszemért 23 Babilon falai. Kulturinfo Jegyiroda | Jegyvásárlás Online. Emlékezés egy bolyongó porszemre 105 Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása 113 Egy színdarab forrástájékáról 213 Advent a Hargitán 221 Jegyzetek (Ablonczy László) 291 Állapotfotók A lapélek foltosak.
Rövid már az én karom tehozzád… ParadoxH >! 2013. október 20., 13:15 [Kisréka. ] Akkor mehetünk gyónni. [Gábor. ] Te már gyóntál egyszer. És ránk szakadt az ég. [Kisréka. ] Ránk szakadt az ég? Nem észleltem. Hát ilyen könnyen szakad benned az ég? Csöppnyi gyónástól? [Gábor. ] Már nem fog szakadni. Már alája tartom ezután a vállam. október 20., 11:38 Megnyugovást! Belenyugovást! Mibe? Mibe még, Atyaúristen? [A csodajelet mutató lámpájához. ] Te is ezt mondod, Mária? Ilyen legyen a mi megnyugvásunk? A beletörődés? Rebegjünk hálát is tán a Nagy Romlásnak. Tarvágást, mivel rajtunk az idő hóhérló keze, magfának valót sem hagy meg belőlünk, de csak mondjuk türelemmel: megnyugovást! De hiszen ez már a halál, te Mária. Nem akarok meghalni, míg nem látlak benneteket. Boldog idők! Amikor egymáshoz tartozók egymás szeme láttára halhattunk meg. Csak gyászhír kapcsol már össze bennünket. Gyászhír. Hasonló könyvek címkék alapján Lelkünkből, szeretettel 98% · Összehasonlítás Rejtelmes karácsonyok 88% · Összehasonlítás Gárdonyi Géza: Karácsonyi álom · Összehasonlítás Fekete István: Három karácsony · Összehasonlítás Kisfalusi János: Betlehemes és pásztorjátékok · Összehasonlítás Pajor András: Barlang, jászol, szelíd parázs · Összehasonlítás Szántó Péter: "Én, Augusztus császár…" · Összehasonlítás Csukás István: Diótörőcske · Összehasonlítás Maurice Maeterlinck: A kék madár 91% · Összehasonlítás Henrik Ibsen: Babaház 90% · Összehasonlítás
Gábort épp a szeretet ünnepén kell, hogy elveszítsék, amikor Réka végzetes kiáltása miatt betemeti a Nagy Romlás hosszú évek során összegyűlt hótömege. A második részben húsz évnyi vezeklő keresés után, egy újabb reményt adó szentestén Réka megtalálja elveszett szerelmét, és isteni csodaként visszahozza az életbe. A körülmények azonban megint összefognak ellenük, álmaik nem teljesülhetnek, végleg a hó és jég alá kerülnek mindketten. A darabban Sinkovits Imre, Agárdy Gábor, Tóth Auguszta és Bubik István mellett a Csokonai Színház színművésze, Kubik Anna is szerepel. Őt Réka szerepében láthatja a közönség, Sinkovits Imre és Kubik Anna az előadásban | Fotó: A Nemzeti Színház 31 éve Sík Ferenc legendás rendezésében bemutatott, kétrészes előadásának tévéfelvételét december 22-én 21 órától láthatják az M5 csatornán. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
Störr látszólag olyan karakter, aki nemhogy citromba harapott, hanem az egész feje egy citrom, amibe mások harapnak: egy nyúzott koponya, amin nem látszik se élvezet, se düh, se különösebb izgatottság, még akkor sem, amikor kemény döntéseket hoz. Nehéz hozzászokni, ami szép kihívás Enyeditől, hiszen az ő arcát nézzük az egész filmben. A feleségem története Füst Milán regényének feldolgozása, más alcímmel, évtizedes munkával. Enyedi már a nyolcvanas évektől kezdte szerette volna megfilmesíteni, de lehetősége igazán a Testről és lélekről sikerei (berlini fődíj, Oscar-jelölés) után volt csak hozzá. Először nem biztos, hogy világos, miért éppen ez a történet foglalkoztatta évtizedeken keresztül, és a film végén sem vagyok biztos benne, hogy közelebb kerültem a megoldáshoz, de azt egyáltalán nem lehet bánni, hogy elkészítette. A feleségem története ugyanis csodás szétboncolása a férfiasságnak, a nőkkel szembeni totális értetlenségnek, és annak, hogy vannak olyan emberek, akik próbálnak valahogy élni, mert úgy kell, de csak nagyon sok bénázás után jönnek rá, hogyan is kellene nekik.
A feleségem története - Füst Milán - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Füst Milán nagyregénye, A feleségem története 1942-es megjelenésétől a világirodalom megfejthetetlen titkú művei közé tartozik. A Nobel-díjra is jelölt szerző e könyve a világsikert aratott magyar regények egyike: az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően húsz nyelvre fordították le, s mindenütt elismerő fogadtatásra talált. A holland hajóskapitány látszólag szokványos féltékenységi drámája a bájos és frivol francia nővel egy gyötrelmes kapcsolat mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be. A rögeszmévé és önpusztító szenvedéllyé váló féltékenység, a bizonyosságra törekvés ördögi köreitjáró Störr kapitány végül rádöbben: bárhogyan is volt, Lizzy immár elválaszthatatlanul hozzá tartozik. Látja az utcán a már évek óta halott asszonyt, s bízik abban, hogy "egy nap, verőfényes időben megint csak fel fog tűnni valahol, egy névtelen utcában, valami sarkon... S hogy fekete köpenyén keresztül fog sütni a nap.
A hajós jelenetekben pedig van valami vonzó, azúrkék nyugalom, szimmetria, minden kedvesebb, napfényesebb, mint a zsúfolt, koszos városban. Seydoux,, Gaber és Louis Garrel – Fotó: Csata Hanna / Mozinet A feleségem története első felében meglepően sokat bámulja a saját legénységét úgy, hogy semmi interakció nincs közöttük: csak nézi a férfiakat, akik néha meztelenül slagolják egymást, néha kieveznek a partra. Egyszer megy le a hajó gyomrába, és hát kérdés, hogy észreveszi-e azt, hogy az egyik matróz a maszturbálást hagyja abba miatta, másik kettő meg a pornóújságot dugdossa előle. Störr valahogy próbál ezek felett állni, de pontosan tudja, hogy meg kell felelnie bizonyos társadalmi szokásoknak. Meg hát mi van akkor, ha a hasa is jobban lesz, ha van egy felesége. A hasáról aztán nincs több szó, de Störr életét felőrli az, ahogy a feleségével foglalkozik. Lizzy egy rejtélyes asszony, akit Seydoux úgy játszik, hogy minden egyes gesztusát lehet máshogyan is érteni. Lehet, hogy megcsalja az urát, lehet, hogy nem.
"Miközben tegnap vártuk a zsűri döntését, eszembe jutottak azok az izgalmas pillanatok, amikor a Testről és lélekről című filmmel az Oscar-díj-átadón ültünk, és vártuk az eredményt. Meg kell érteni és el kell fogadni, hogy ez a világ rendje, nem lehet mindig mindent megnyerni és megkapni" – mondta az Indexnek Mécs Mónika, A feleségem története című film vezető producere, miután hazatért Cannes-ból. Hatalmas dolog, hogy Enyedi Ildikó legújabb filmje kijutott Cannes-ba, annál is inkább, mivel tavaly elmaradt a fesztivál, tehát most két év terméséből válogattak, és több film szerepelt a versenyprogramban a szokásosnál. Cannes ma is a szakma egyik csúcspontja, ide hatalmas dolog kikerülni, nagyon boldogok voltunk, amikor megtudtuk, hogy beválogatták a filmet a versenyprogramba – sorolja a pozitívumokat a producer. Mécs Mónika elmesélte, hogy akit csak tudtak, kivittek a stábból, hogy közösen ünnepeljék meg a cannes-i premiert. A költségeket a Nemzeti Filmintézet segítségével tudták fedezni.
A hajó kigyulladt. A Marietta fedélzetén Störr kapitány (Gijs Naber) pedig vár. A deszkák gyengék, a fedélzet felforrósodott, de arra kéri a legénységet, hogy teljes gőzzel menjenek tovább előre. Az első tiszt nem érti a kapitányt, de Störr abban reménykedik, hogy hamarosan esni fog az eső, és eloltja a tüzet. Az eső viszont nem jön, a hajó pedig már lángoló fedélzettel imbolyog a tengeren. Störr az óráját nézi, rosszul van, elhányja magát, messze mindenkitől. Aztán tényleg elered az eső, a tűz elalszik, a hajó kihűl. Tapasztalat? Tudás? Irtó nagy mázli? Nehéz megmondani. Ennél jobban nem is lehetne jellemezni Jakob Störr karakterét, A feleségem története főszereplőjét, aki úgy éli az életét, mint egy kigyulladt hajó, amely az esőért rimánkodik. Hiába olyan a címe Enyedi Ildikó új filmjének, mintha egy nőről szólna, valójában a férj van végig a középpontban: egy férfi, aki szinte mindenre alkalmatlan, és aki egyszer életében hoz egy vagány döntést, és a maradék két és fél órában közösen issza meg ennek a levét a nézővel.
Kosztümös film. Nincsenek benne nagy amplitúdók, finom kis rezdüléseivel, rétegeivel egy férfiról és egy nőről szól, a férfi szemszögéből mutatja meg, mi is történik egy házasságban. Beszéltem olyanokkal, akik többször is látták, sokan sírtak a végén. Egyikük egyenesen azt mondta a vetítés után, hogy megrendítette a történet, mert ez róla szól. Ő maga Störr kapitány, a felesége meg Lizzy – mesélte Mécs Mónika. "Szomorkodásra semmi ok, a Füst Milán- és Enyedi Ildikó-rajongók nagyon várják már az itthoni premiert – teszi hozzá a producer. – Nagyszerű érzés volt, hogy bemutathattuk a nagyvilágnak Füst Milán mesterművét. Rengeteg ember töméntelen munkája van benne, úgy dolgoztunk együtt a külföldi kollégákkal is, mint egy nagy család. Szomorúak voltunk, amikor kiderült, hogy a zsűri ezt most nem díjazta, de mindannyian tudjuk, hogy valami fontosat, értékeset hoztunk létre. Megyünk tovább. " (Borítókép: Jelenet a filmből. Fotó: Csata Hanna)
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem