Nem kell csavargatni: ha jól csináljuk a műveletet és optimális időben fedeztük fel az élősdit, könnyedén egészben eltávolíthatjuk. Amennyiben a szájrésze mégis a kutya bőrében marad, akkor se aggódjunk. Soha nem nő ki újra, és csak ritkán fordul elő, hogy a helye elfertőződik. A kullancscsípés helye rendszerint vörös és duzzadt, ez azonban egy-két hét alatt elmúlik. Lehetőleg ne égessük ki a kullancsot gyufával, és ne használjunk petróleumot, benzint vagy egyéb benzinszármazékot sem. Kutya kullancs, Kullancscsípés - KutyaKaland. Ha valamilyen segédszerre van szükségünk, akkor kerítsünk elő egy kis rovarölő szert, alkoholt, étert, esetleg acetont, de csak a kullancsra szorítsuk rá, nem pedig a körülötte lévő bőrre vagy szőrzetre. Kullancs elleni védekezés Aki kutyájában sok kullancsot talál vagy különösen fertőzött helyen lakik, használjon rendszeresen rovarirtót. Azt ugyan nem lehet megakadályozni, hogy a kullancs a kutyába menjen, de hatásos rovarirtó szerrel 4-5 nap alatt elpusztíthatjuk ezeket a kellemetlen élősdieket. Az elölt kullancsok egyébként célszerű néhány óráig a bőrben hagyni, amíg a gyulladás meglazítja, és csak azután emeljük ki.
Úgy védekezhet a legeredményesebben ezen betegségek ellen, ha megelőzi a kullancscsípést. A Foresto ® nyakörv segíthet a kullancsok ellen. Távol tarthatja a kullancsokat, így csípés nélkül csökken a valószínűsége, hogy a betegség veszélyeztesse a kutyáját.
A kutyákra legveszélyesebb kullancs által terjesztett betegség a babeziózis, amit két Magyarországon előforduló kullancsfaj terjeszt. Ezt a kutyakullancs és s közönséges kullancs is terjeszti. A kórokozó a vörösvértesteket károsítja. A tünetek 2-20 nap után jelentkeznek, ezért nehéz azonosítani vagy a kullancscsípéshez kapcsolni a betegséget. A megbetegedett kutyák kezdetben bágyadtak és nincs étvágyuk. Később magas láz alakul ki náluk, megjelenik a sárgaság, hánynak és a vérfesték-vizelés miatt barna a vizeletük. Idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek. Az időben felismert betegség megfelelő gyógyszeres kezeléssel gyógyítható, de ha ez elmarad, a kutya egy hét alatt elpusztulhat. Gyógyítható, de halálos is lehet A leggyakoribb kullancsok terjesztette bakteriális fertőzés a kutyáknál és az embereknél is a Lyme- kór. Kutya kullancs csípés. A betegséget a nyolcvanas években diagnosztizálták először. A kórral fertőzött kullancs csípése helyén néhány nappal a csípés után bőrpír keletkezik. Azonban kutyáknál, főleg a hosszú szőrű fajtáknál ezt szinte lehetetlen észrevenni.
Mi van akkor, ha már megtörtént a baj? Ha észrevesszük, hogy kutyánkba már belefúrta magát a kullancs, azonnal szedjük ki. Az alábbi tanácsokat mindenképpen tartsuk be. Általános szabály, hogy bármit is csinálunk, azt minél határozottabb és precízebb mozdulattal tegyük. Ne szakadjon bele a feje, a bőr felületéhez minél közelebb helyezzük az eszközt, mert ha a vérszívó veszélyt érez, öklendezni kezd és így nagyobb az esély arra, hogy átadja a betegséget. A tévhitekkel ellentétben nem érdemes csavarni a potrohát, mert ezzel is az előbb említett reakciót válthatjuk ki az élősködőből. Erős, határozott mozdulattal rántsuk ki a bőrből, a feje semmiképpen se szakadjon bele. Fontos, hogy ez az első próbálkozásra sikerüljön, mert ha nem, a kullancs mélyebbre fúrja magát. Ha mégis beleszakadna, mielőbb próbáljuk eltávolítani azt, de éles, hegyes tárgyakkal ne kapargassuk. Ha már kint van, alkohollal fertőtlenítsük le az érintett bőrfelületet. Tegyük el egy kis dobozba a kullancsot. Kullancs csípés | bulltypeworld. Betegség esetén az állatorvos bevizsgálja, így könnyebben rájöhet, hogy milyen fertőzésről van szó.
Kína állítása szerint a Starlink űripari cég műholdja majdnem kétszer is letarolták a kínai űrállomást. A CNET beszámolója szerint Kína panaszt nyújtott be az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, mert a Starlink műholdak miatt a Tiangong űrállomás kétszer is kitérő manőver végrehajtására kényszerült. Kínai illetékesek szerint a nevezett incidensekre július 1-jén és október 21-én került sor, a vádak szerint a műholdak olyan módon manővereztek a világűrben, hogy a mozgásukat nem lehetett előre megjósolni. Kína a benyújtott panaszában felszólította az ENSZ-t, hogy emlékeztesse az Egyesült Államokat a világűrszerződés betartására. Arról egyelőre nincs információ, hogy Elon Musk cége, a Starlink hogyan reagált az ellene felhozott vádakra. Elon Musk, a világ leggazdagabb embere 2019 novemberében kezdte el kiépíteni a Starlink műholdhálózatot, hogy szélessávú internetet sugározzon a bolygó szinte összes pontjára, olyan országokba is elhozva a gyors internetszolgáltatást, ahol eddig (például földrajzi okokból kifolyólag) ez nem volt kivitelezhető.
Túl kicsi a világűr ahhoz, hogy a Tienkung és Elon Musk műholdjai békében megférjenek benne egymással – legalábbis Kína erre panaszkodik, a kínai sajtóban és a Weibóban pedig egymást érik a felháborodott cikkek és kommentek. Kína hivatalosan is panaszt tett az ENSZ Világűrbizottságánál december elején, ebben az áll, hogy az űrállomásnak kétszer is kitérő manővert kellett tennie, hogy elkerülje a SpaceX által fellőtt kommunikációs műholdakkal történő ütközést. Bár a Starlinkhez nagy reményeket fűztek, a szolgáltatás még csak kevés helyen érhető el, a vállalat műholdjai által keltett fényszennyezés már okozott némi fejfájást a csillagászoknak, és úgy tűnik, hogy a kínaiaknak sem tetszenek. A SpaceX nem kommentálta a hírt, ahogy független szakértők sem erősítették meg, hogy valóban fennállt-e az ütközés veszélye. A kommentelők viszont kommenteltek: a Weibón a felhasználók "haszontalan űrszemétnek" és "amerikai űrfegyvernek" bélyegezték a műholdakat. Volt olyan felhasználó, aki szerint csak most derül fény rá, hogy milyen iszonyú kockázatokat rejt magában a Starlink-program, amelynek az egész emberiség megfizeti majd az árát.
Szabotázskísérlet vagy rutinmanőver? A kínai Global Times által megszólaltatott szakértő, Huang Zhicheng szerint elképzelhető, hogy Elon Musk szándékos szabotázsra készült az Tienkung ellen, mert a Starlink műholdjai ez alkalommal nem a szokásos, 550 kilométerre lévő távolságban keringtek, hanem közelebb jöttek a Földhöz, és 330 kilométeren veszélyeztették az épülő kínai űrállomást. A szakértő szerint azért létezik erre másik magyarázat is: a Starlink ehhez hasonló távolságban további műholdakat akar pályára állítani, így elképzelhető, hogy ennek a lehetőségét tesztelték a manőverrel. A Starlink eddig 1900 műholdat lőtt fel, de ez még csak a jéghegy csúcsa: a cég további negyvenezret akar pályára állítani, ez pedig az Űrbizottságnak benyújtott panasz szerint nem csupán Kína, hanem a világ összes űrbe készülő országának az érdekeit sérti. A feljegyzésben arra is felhívták a figyelmet, hogy a Starlink-1095 és Starlink-2305 műholdak veszélybe sodorták az űrállomás területén tartózkodó űrhajósok testi épségét.
Igaz, a kutatók szerint az időjárás még mindig sokkal jobban befolyásolja a munkájukat. (Borítókép: ZTF/Caltech, fotó: Joe McNally/Getty Images)