Forrás: Pataki Ági Mi az a szépségápolási termék, ami mindig ott lapul a táskájában? Nálam mindig van arclemosó kendő és fényvédő krém is. Főleg azért, mert amikor reggel elindulok, még nem tudom, hol és mikor sportolok, ha pedig délben lenne rá időm, akkor nem akarok leégni. Fontosnak tartom a prevenciót – a leégés nagyon károsítja a bőrt. Ön szerint mi a legnagyobb butaság, amit egy nő elkövethet a szépsége érdekében? Ha olyan lépésekre szánja el magát, ami nem az egészségről és a frissességről szól, hanem csupán fiatalításról. Szerintem nem az a fontos, hogy fiatalítsuk magunkat, hanem hogy a korunknak megfelelően a legtöbbet és a legkellemesebben hozzuk ki magunkból. Az olyan beavatkozások, mint például a túlzásba vitt plasztika semmire sem jók. Mi az a trend az idei szezonból, amit ön is előszeretettel használ? Fogyás a hasplasztika után. Hasplasztika fogyás után – Mikor javasolt a helyreállító műtét?. Érdekelnek a trendek, de ez nem jelenti azt, hogy mindig követem is azokat. Minél idősebbek leszünk, annál kevésbé kell megfelelnünk az éppen aktuális divatnak és annál fontosabb, hogy ne essünk túlzásokba.
Konkoly Ági szerint nagyon körültekintően kell bánnunk testünkkel. A mértéktartás nagyon fontos, a plasztikai sebészettel nem szabad túlzásba esni. Dr. Pataki Gergely plasztikai sebész és Konkoly Ági szépségkirálynő közösen hívják föl a figyelmet, hogy nők milliói fekszenek kés alá, hogy még szebbek legyenek, de egy rossz módszer vagy anyag, amit a testükbe engednek, sokszor csak elcsúfítja őket, sőt az egészségüket kockáztatja. Bátran kérdezzen! Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a testbe kerülő anyagokat ellenőrizhetik, kikérhetik orvosuktól a leírásokat, minőségbiztosítási kritériumokat. – "Minden páciensemet tájékoztatom a beavatkozások jó hatásáról és a lehetséges kockázatokról. Mindenről tudnia kell, ami a testét és így a lelkét is érinti! " – mondja dr. Pataki Gergely. Ági csak minőségi cicit vállal Az elmúlt években sok elrettentő esettel találkoztunk a szépségiparban, hiszen szépségkirálynőként, plasztikai sebészként rengeteg információ és tapasztalat birtokosai lettünk. Hallottunk szilikonolajjal töltött gyulladt ajkakról, láttunk károsodást kiszakadt nem plasztikai sebész által beültetett implantátumoktól, olvastunk defektjavító spray-vel felpumpált popsikról.
Ez érvényes a divatra és a sminkre egyaránt. A kevesebb néha több!
Cserébe közelről tudták vizsgálni a Szaturnusz holdjának frissen felfedezett légkörét, megalapozva a ( jóval) későbbi Cassini-Huygens missziót. A Voyager 1 felvételei az Jupiter Io holdján lévő vulkánkitörésről és a Szaturnusz Titan holdjának vékony légköréről. A Földtől már 21 milliárd kilométerre jár a Voyager 1 űrszonda. (Forrás: JPL-Caltech) A Titan gravitációját is kihasználva a Voyager 1-t a Szaturnusz dél pólusa felé irányították, majd a hintamanőverrel a a másik irányba ("felfelé") lendült ki a Naprendszerből. Azóta is távolodik a bolygók és a legtöbb aszteroida keringése által kijelölt síktól, mintha függőlegesen Eseménytelen útjába jóformán csak az 1990. február 14-én lőtt híres kép, a "Family portrait" (Családi Portré) jelentett némi változatosságot. A 6, 4 milliárd km-ről visszanéző űrszonda ekkor készített hatvan felvételén a Naprendszer színe-java képviselteti magát: a körbefotózott Nap mellett (csillagunk túl fényes volt a Voyager kamerájának) megtalálható rajta a négy óriásbolygó, a Vénusz és a híres Sápadt Kék Pötty (Pale Blue Dot) - a mi bolygónk.
Voyager–1 Ország Amerikai Egyesült Államok Űrügynökség NASA Gyártó Jet Propulsion Laboratory Küldetés típusa közelrepülés Küldetés Célégitest Jupiter, Szaturnusz Indítás dátuma 1977. szeptember 5. Indítás helye SLC–41 Hordozórakéta Titan IIIE Megérkezés 1979. március 5. (Jupiter) 1980. Okostankönyv. november 12. (Szaturnusz) Az űrszonda Tömeg 721, 9 kg Energiaellátás 420 W Pálya harmadik kozmikus sebesség A Wikimédia Commons tartalmaz Voyager–1 témájú médiaállományokat. A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája. A Földtől legtávolabb lévő űreszköz. Meglátogatta a Jupitert és a Szaturnuszt, és ez az első űreszköz, amelyik részletesen fényképezte e két bolygó holdjait. Az űrszonda eredeti neve Mariner Jupiter/Saturn A volt, de a felbocsátás előtt fél évvel átkeresztelték Voyager 1-re. Sebessége 61200 km/h, távolsága a Naptól 2017 augusztusában 139 csillagászati egység (21 milliárd km). [1] A Voyager–1 az úgynevezett "stagnálási zónán" halad keresztül, amiben a napszél és a csillagközi gáz keveredik.
Okostankönyv
Ebből következik az az elsőre igencsak valószínűtlennek tűnő tény, hogy hiába jön néha közelebb a Vénusz meg a Mars, az idő nagy részében mégis a Merkúr tartózkodik a Földhöz a legközelebb. A Physics Todayben megjelent tanulmány szerzői, Tom Stockman, Gabriel Monroe és Samuel Cordner egy programot is összeraktak, ami a bolygók mozgását szimulálja, majd ennek segítségével megmérték, hogyan alakul a bolygók egymáshoz való távolsága tízezer év alatt. Ha ez így nem világos, akkor íme egy animáció, ami segít megérteni a helyzetet: szürke: Merkúr, sárga: Vénusz, kék: Föld, piros: Mars Ami pedig ennél is megdöbbentőbb, hogy ez alapján a számítás alapján a Merkúr nem csak a Földhöz van a legközelebb, hanem az összes többi bolygóhoz is a Naprendszerben. Természetesen nem mindenki ért egyet a csillagászok állításaival, a Berkeley Egyetem professzora és a Space Science Laboratory igazgatója, Steven Beckwith például azt hozta fel példaként, hogy ha a legközelebbi szomszédaid az év egyik felében nincsenek otthon, attól még ők a legközelebbi szomszédaid.