Ismét elközelgett Márton napja, amit óvodánkban közös népi játékokkal, tánccal, lámpáskészítéssel tettük ovisaink számára gyermekközelivé, élményszerűvé. A nagy- és középső csoportosok közös táncot mutattak be a kiscsoportos gyermekeknek a nagy öltözőben a délelőtti Márton napi kézműveskedés után. A gyerekek nagyon élvezték a vidám hangulatú népi játékokat, és örömmel vonták be óvodánk legkisebb minikéit is a táncba. Pihenésképpen pedig a klasszikus zsíros kenyérrel pótolhatta energiáit óvodánk apraja-nagyja. Szent Márton Újborfesztivál és Libator a Skanzenben a hétvégén – 90.9 Jazzy. A vidám hangulatú délelőtt pillanatképei honlapunk galériájában megtekinthetők. Vissza
A Mihály naptól Katalin napig (szeptember 29. – november 25. ) tartó kisfarsang a bálok, lakodalmak őszi időszaka és a gazdasági év lezárásának ideje. Legismertebb jeles napja a Márton-nap, amelyhez számos népszokás, hiedelem, az újbor kóstolása és a libalakoma szokása kapcsolódik. Képgaléria. Márton-napi népszokások, kézműveskedés, borkóstoló, koncertek és meseelőadások várják a látogatókat a 19. alkalommal megrendezett Szent Márton Újborfesztivál és Libatoron a Skanzenben, ebben az évben a PajtaKult programmal együttműködésben. A Márton-napi mulatságok és népszokások hangulatát a mosonmagyaróvári Lajta Néptáncegyüttes eleveníti meg a múzeumban, de bepillanthatnak az érdeklődők a vidám őszi társas munkák, a tollfosztás, kukoricamorzsolás légkörébe is. Megismerhetik Szent Márton életét, érdekességeket tudhatnak meg a liba-kultusz eredetével és vadhajtásaival kapcsolatban. Kézműves borászatok kínálata mellett az idei szüret újborait is megkóstolhatják a vendégek. Lesz verses borműhely és sommelier gyorstalpaló.
Márton-napi népszokások, kézműveskedés, borkóstoló, koncertek és meseelőadások várják a látogatókat a 19. alkalommal megrendezett Szent Márton Újborfesztivál és Libatoron a szentendrei Skanzenben november 13-14-én, ebben az évben a PajtaKult programmal együttműködésben. A Mihály naptól Katalin napig (szeptember 29. – november 25. ) tartó Kisfarsang a bálok, lakodalmak őszi időszaka és a gazdasági év lezárásának ideje. Az időszak legismertebb jeles napja a Márton-nap, amelyhez számos népszokás, hiedelem, az újbor kóstolása és a libalakoma szokása kapcsolódik - közölte a szabadtéri múzeum. A Márton-napi mulatságok és népszokások hangulatát a mosonmagyaróvári Lajta Néptáncegyüttes eleveníti meg a szabadtéri néprajzi múzeumban, de bepillanthatnak az érdeklődők a vidám őszi társas munkák, a tollfosztás, kukoricamorzsolás légkörébe is. MÁRTON NAP A KÓSBAN. Megismerhetik Szent Márton életét, érdekességeket tudhatnak meg a liba-kultusz eredetével és vadhajtásaival kapcsolatban. Kézműves borászatok kínálata mellett az idei szüret újborait is megkóstolhatják a vendégek.
Az ABORRA gasztronómiai rendezvény az idei évben már második alkalommal kerül megrendezésre, melynek alkalmával több szálloda és étterem étlapján szerepel az idei város borával a Fodorvin borászat rajnai rizling borával készült étel. Részletes program:
Márton-napi népszokások, kézműveskedés, borkóstoló, koncertek és meseelőadások várják a látogatókat a 19. alkalommal megrendezett Szent Márton Újborfesztivál és Libatoron a Skanzenben, ebben az évben a PajtaKult programmal együttműködésben. A Mihály naptól Katalin napig (szeptember 29. – november 25. ) tartó kisfarsang a bálok, lakodalmak őszi időszaka és a gazdasági év lezárásának ideje. Legismertebb jeles napja a Márton-nap, amelyhez számos népszokás, hiedelem, az újbor kóstolása és a libalakoma szokása kapcsolódik. A Márton-napi mulatságok és népszokások hangulatát a mosonmagyaróvári Lajta Néptáncegyüttes eleveníti meg a múzeumban, de bepillanthatnak az érdeklődők a vidám őszi társas munkák, a tollfosztás, kukoricamorzsolás légkörébe is. Megismerhetik Szent Márton életét, érdekességeket tudhatnak meg a liba-kultusz eredetével és vadhajtásaival kapcsolatban. Kézműves borászatok kínálata mellett az idei szüret újborait is megkóstolhatják a vendégek. Lesz verses borműhely és sommelier gyorstalpaló.
Örökség serleg elismerést vesz át 50. számmal a Magyar Koronaőrök Egyesülete, 51. számmal az Ipolybalogi Bukréta Hagyományőrző Csoport és 52. számmal a Szondi Vitézei. Bővebb információ a Falvak Kultúrájáért Alapítvány weboldalán olvasható. Budapest, 2022. január 6., csütörtök (OS) Kapcsolódó cikkünk: Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke vallja: "Idővel érik a gyümölcs"
Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben. Pályázatot hirdet az Örökség serleg elismerés odaítélésére a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Magyarország Felfedezői Szövetség. Az Örökség serleggel a Kárpát-medence kulturális örökségének ápolása érdekében tevékenykedő, példamutató ifjúsági közösségek munkáját ismerik el. A díjra ifjúsággal foglalkozó társadalmi szervezetek, iskolák és önkormányzatok pályázhatnak. Az elismeréseket 2020. január 18-án adják át Budapesten, a Magyar Kultúra Napja Gálán. Beérkezési határidő: 2019. november 1. Bővebb információ: Falvak Kultúrájáért Alapítvány; 1134 Budapest Gidófalvy út 29. E: I: forrás:
A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (Révkomárom) és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Jókai Emlékbizottsága (Budapest) pályázatot hirdet Jókai-díj 2019 címmel. A pályázat címe: Jókai-díj 2019 A pályázat beérkezési határideje: 2018. október 31. A pályázatról: Az irodalmi pályázat témája: "Komárom irodalmi vonatkozásai a 18. és 19. században" Pályázni nyomtatásban meg nem jelent olyan szépirodalmi írással – prózával vagy tanulmánnyal – lehet, melynek terjedelme nem haladhatja meg a 25 db A4-es oldalt, de legalább 10 oldalasnak kell lennie, 12-es betűmérettel és másfeles sortávolság használatával, amelynek közlési jogával a szerző rendelkezik. Kérjük a felhasznált források pontos jelölését. A pályázat jeligés. A pályamunkához külön, zárt borítékban csatolandó szerzőjének neve, lakcíme, e-mail címe, telefonelérhetősége, s nyilatkozata arról, hogy a pályamű nyomtatásban még nem jelent meg. Ezen a borítékon kérjük feltüntetni a pályázó jeligéjét. A borítékra kérjük ráírni: "Jókai-díj 2019, pályázat".
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány közleménye – A Magyar Kultúra Napja alkalmából a XXVI. Magyar Kultúra Napja Gálán adják át a Kultúra Lovagja címeket és a kultúraápoló közösségek Örökség serleg elismeréseit. A gála díszvendége: Palócföld. Egyetemes Kultúra Lovagja címet vesz át: Dr. Lajkó István (Budapest) és Stanislav Kocutar (Maribor, Szlovénia). Magyar Kultúra Lovagja címet adományoznak: Benyovszky Mária (Bogács), Dr. Cservenyák László (Mátészalka), Dobrotka Pál (Szeged), Dráfi Mátyás (Révkomárom), Gréczi László (Kistarcsa), Györgyné Újvári Mária (Monok), Hajduk Márta (Budapest), Káplán György (Balatonalmádi), Kállai Karolina (Szatmárnémeti, Románia), dr. Karácsony István (Darnózseli), Kmeth Jolán (Budapest-Borsodgeszt), Kovács László (Tar), Sz. Koncz István (Pécs), Könyv István János (Simontornya), Manea Alexandra (Decs), Márton Danku István (Gödöllő), Perna Pál (Domonyvölgy), Sebestély Zoltán Gyula (Kemenesmagas), Szente B. Levente (Székelykeresztúr, Románia), Széchenyi Timea (Budapest), Szunyoghy András (Budapest), Tóth Péter Lóránt (Kunszentmiklós) és Wott Imre (Budapest) ötvös részére.
Képen: Az egykori Új Élet TSZ központi irodájának romhalmazából 2013-ban létesült Böszörményi László Faluház. Nemzetegyesítésről A falvak fejlődéshez szükséges a kulturális kapcsolat. Ez nyit "ablakot a világra". Ebbe a Kárpát-medencében a határontúlon élők vagy az emigrációban élők - megfelelő programokkal - bevonhatóak. Ide tartozik - teljesség igénye nélkül - az Adrianus Nemzetközi Alkotóközösség (1996), annak alkotótáborai és kiállításai, a Kultúra Lovagja elismerés (1998) és az ennek következtében működő Kultúra Lovagrendje (2004), a Magyar Kultúra Napja Gála (1997) és annak díszvendégei, a határon túlra szervezett táborok és kirándulások, az ifjúsági közösségek Örökség serleg (2005) elismerése és nemzetközi tábora, valamint a Jókai díj is. A képen: a Fehér Tisza és a Fekete Tisza találkozója Rahónál, (alkotóházunktól 2 km-re) Művelődési központ a négyeshatár mentén Aranyossziget a nemzet otthona Aranyossziget a "Kárpátok ölelésében" a Tisza partján jött létre. Aranyosapáti település révaranyosi részén.
A rendezvények koordinációja mellett szakmai, elemző és szerkesztői munkájának eredményét jelzik az iskolai beiratkozásokról és a szlovákiai magyar oktatási hálózat állapotáról elkészült átfogó tanulmányok. Az SZMPSZ elnökeként a TUDOK diákverseny szlovákiai meghonosítója, a szlovákiai magyar iskolák diákolimpiájának létrehozója, a tehetségsegítő tanács alapítója és elnöke. A szervezet utódja a Mentor TT, amelynek alelnökeként fontos szerepet vállal az iskolai és az iskolán kívüli tehetséggondozás területén nemcsak a diákok, de a tanárok ilyen irányú képzésében. Oktatási kiadványok készítésének szorgalmazója. A Magyar Kultúra Lovagja címben részesül 2021-ben Balogh Gábor és Pék László mellett továbbá: Zemlényi Katica (Székesfehérvár) egyházzenész, karnagy. művészeti vezető; Tóth István (Budapest) tanár, író, ny. főkonzul; Szigetvári József (Százhalombatta) ÁMK igazgató; Székely Gábor Attila (Kunszentmiklós) helytörténeti kutató, magángyűjtő; Szemere Judit (Beregszász, Ukrajna) újságíró; Sóstainé Márfi Ibolya (Szepetnek) ÁMK igazgató; Sántáné Kurunczi Mária (Szeged) író; Őze János (Szécsény) mérnök, főépítész; Németh István Miklós (Székesfehérvár) nyá.