Ilyen eset lehet például az, amikor a munkavállalónak bizonyíthatóan nem volt lehetősége az elért tárt dokumentum tartalmának megismerésére, annak aláírására ennek hiányában – néhány perc leforgása alatt, erős pszichés vagy fizikai ráhatással – kényszerítették. Tipikusan ide sorolható továbbá a munkavállaló személyi szabadságának korlátozása. Például kulcsra zárják az ajtót és nem engedik ki, amíg alá nem írja a megállapodást. A munkavállaló elleni testi erőszak útján, tettlegességgel elért aláírás vitán felül a megállapodás érvénytelenségét eredményezi. A tapasztalatok szerint azonban a munkavállalók az általuk aláírt közös megegyezést többségében nem valamilyen valós és súlyos munkáltatói jogsértés, sokkal inkább egyéni érzékenységek, szubjektív sérelmek okán támadják meg bíróság előtt. Az esetek egy részében pedig a munkavállaló valójában csak otthon, hozzátartozói, barátai hatására gondolja meg magát és éli meg utóbb úgy a történteket, hogy elbántak vele. Ilyen esetekben a motiváció előbb-utóbb a peres eljárásban is felszínre kerül.
Ezt természetesen a munkaadó nem teheti meg, hiszen törvényellenes. A közös megegyezés egyébként is érvénytelen, ha a munkáltató bármilyen módon kényszeríti alkalmazottját annak aláírására. Azonban létezhet olyan szituáció, amikor a munkavállaló kötelezettségszegése, hanyagsága, vétkes mulasztása miatt azonnali hatállyal is elbocsáthatná őt a munkaadója, azonban ehelyett felajánlja a közös megegyezést. Ebben az esetben a dolgozó jobban jár, ha az utóbbi lehetőséget inkább elfogadja. 7. hasznos tanács: lehet közös megegyezésre ajánlatot tenni és visszavonni, határidőt szabni Létezik olyan eset, amikor bármelyik fél írásbeli ajánlatot tehet a másiknak, melyben egy bizonyos határidőn belül a másik fél elfogadhatja a közös megegyezéssel történő elválásra vonatkozó javaslatot. A munkáltató és a munkavállaló egyaránt élhet tehát ezzel a lehetőséggel, az ajánlatban ráadásul kikötheti, hogy az pontosan meddig érvényes, és jelezheti azt is, hogy ajánlata bármikor visszavonható. Azonban ha ez utóbbi kitétel nem szerepel a dokumentumban, akkor azt később már nem vonhatja vissza.
Amennyiben pedig a munkavállaló még ki is tudott alkudni a maga számára valamilyen plusz juttatást, kényszerítésről nem lehet szó. Önmagában – egyéb körülmények híján – azonban az előnytelen, kedvezőtlen szerződéses kikötések sem szolgálhatnak megtámadás alapjául. 3. Jogorvoslati tájékoztatás? A kialakult bírói gyakorlat szerint a munkáltatónak a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésben nem kell jogorvoslati tájékoztatást adnia, mert ilyen kötelezettség a munkáltatót csak az egyoldalú intézkedés kapcsán terheli (például felmondás, azonnali hatályú felmondás esetén), a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés azonban kétoldalú megállapodás. A Legfelsőbb Bíróság EBH2010. 2247. számú eseti döntésében teljes egyértelműséggel mondta ki, hogy a jogorvoslat módjára és határidejére vonatkozó munkáltatói kioktatási kötelezettség nem vonatkozik a közös megegyezésre. Amennyiben azonban adunk jogorvoslati tájékoztatást, az semmiképpen ne legyen hibás. Így nem felel meg a jogszabályi előírásoknak az a formula, hogy "a munkavállaló a megállapodással szemben harminc napon belül bírósághoz fordulhat".
Válás közös megegyezés nélkül (tényállásos bontás) Ha nincs közös megegyezés, a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt és annak helyreállítására nincs kilátás, tehát például a felek hónapok óta külön élnek, elhidegültek egymástól és nem is áll szándékukban a kapcsolat helyreállítása. Megegyezés nélküli válóper esetén (úgynevezett tényállásos bontás) akár évekig is elhúzódhat a jogi procedúra. A bíróság az első tárgyaláson megkísérli a felek békítését. Ha a békítés sikertelen, akkor a bíróság további tárgyalásokat tűz ki, ahol konkrétan foglalkozik a részletekkel és belemélyed a vitás kérdésekbe. Ha van közös gyermek is, akkor még több idővel és költséggel kell számolni. Gyermektartás A gyermekek elhelyezése általában az egyik szülőnél történik, a másik szülő pedig gyermeke neveléséhez bizonyos pénzösszeg megfizetésével (gyermektartásdíj) járul hozzá.
Ennek különösen bizalmi munkakörökben, illetve akkor lehet nagy jelentősége, ha a felek a jogcím ellenére valójában nem barátságban váltak meg egymástól. A munkaviszony fennállása ugyanis hivatkozási alap lehet a munkavállaló részéről a munkahelyre való belépésre, a munkaeszközök használatára és ekként adatokhoz való hozzáférésre, amely a munkáltató számára komoly kockázatokat hordozhat. A közös megegyezések tipikus eleme a munkaviszonnyal, illetve annak lezárásával összefüggő jogokról, illetve igényérvényesítésről szóló kölcsönös lemondás. Ez egyrészt mindkét fél részére garancia arra, hogy a másik fél a jövőben jogi eljárást, munkaügyi pert nem kezdeményez vele szemben. Másfelől azonban a felek saját magukat is elzárják a későbbi – a munkaviszony megszüntetésekor esetleg nem kellően végiggondolt – igények érvényesítésétől. Számos alkalommal előfordul például, hogy valamely alkalmazott távozása után "kihullik a csontváz a szekrényből", a munkáltató hibákat fedez fel, amely miatt esetleg anyagi kár is érte.
Nem vitatott tény, hogy a munkaviszony-megszüntetési módok között a legkevesebb kockázattal a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés jár. Itt is vannak azonban olyan szabályok, melyek betartására ügyelni kell, mivel a felek a jognyilatkozatukat később megtámadhatják. Ennek szabályait mutatjuk be az alábbiakban. Mikor és hogyan támadható meg a közös megegyezés? A megtámadás feltételeit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény ( Mt. ) 28. §-a tartalmazza. E szerint a megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette, vagy a tévedés kockázatát vállalta.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Közös megegyezéssel a felek bármikor, bármilyen okból élhetnek; nincsenek korlátozó, vagy tilos időszakok, mint a felmondás esetén, és a felek nem kötelesek megindokolni, hogy miért döntöttek a munkaviszony megszüntetése mellett. A törvény is éppen csak megemlíti, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel is megszüntethető [Mt. 64. § (1) bekezdés a) pont], annak tartalmával külön nem is foglalkozik. Ennek ellenére mégis széles körű bírói gyakorlat alakult ki a közös megegyezéssel kapcsolatos ügyekben – ami azt mutatja, hogy a látszólag egyszerű szabályok ellenére sem sikerül zökkenőmentesen alkalmazni a jogintézményt. A cikk a szerző válogatása alapján a közös megegyezéssel kapcsolatos olyan kulcspontok körül kialakult bírói gyakorlatot mutatja be, amely a mindennapokban segítheti a feleket a közös megegyezés megkötésekor. A cikk a gyakorlatiasság érdekében a törvényi részletszabályokra is csak utal, inkább azok gyakorlati megjelenésére koncentrál.
Az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott e-hiteles cégkivonatot a bankfiókban le lehet kérdezni, ezzel a vállalkozás időt és fáradságot takarít meg, hiszen cégadatai egyszerűen és gyorsan ellenőrizhetővé válnak. Meglévő hitelek fennálló tartozása Éves szinten mekkora összeget fordítasz törlesztésre? Meglévő hiteleit kiváltaná-e kedvezőbb árazású hitelkonstrukcióra? Sikeres kalkuláció! Eredményeidet a lenti listában találod!
Hirdetmények és üzletszabályzatok
Az OTP Takarékszámla további díjait és költségeit, valamint az EBKM mértékét a hirdetmény tartalmazza. Mekkora kamatra számíthatok a befizetéseim után? Az OTP Takarékszámla kamata két részből áll: az alapkamatból és a jutalomkamatból. Az alapkamat a számlán lévő megtakarítás, míg a jutalomkamat a megtakarítás havi növelése után jár. Az OTP Takarékszámla után járó kamatokat részletesen Az OTP Takarékszámla és az OTP Nyugdíj-takarékszámla kamatairól és költségeiről című hirdetmény tartalmazza. A megtakarítás felhasználása Mire használhatom a megtakarított pénzem? Az OTP Takarékszámlán összegyűjtött megtakarítását bármilyen célra felhasználhatja. Ha kiveszem az összes megtakarított pénzem, megszűnik az OTP Takarékszámlám? Nem, az OTP Takarékszámla egyenlege lehet nulla is, esetleges megszüntetéséről a tulajdonosnak kell rendelkeznie, amit bármelyik lakossági fizetési számlát kezelő OTP bankfiókban kezdeményezhet. Hogyan szüntethetem meg az OTP Takarékszámlámat? A tulajdonos az OTP Takarékszámlát bármelyik lakossági fizetési számlát kezelő OTP bankfiókban megszüntetheti.
Számlanyitás után Mikortól használhatom a számlaszámomat? Az OTP Takarékszámla a számlanyitást követően azonnal használható. Minimum mennyi pénzt kell havonta átutalnom az OTP Takarékszámlára? Nincs havi minimumösszeg meghatározva, de a havi állománynövelés után, meghatározott összeghatár felett, jutalomkamat jár, melynek mértékét Az OTP Takarékszámla és az OTP Nyugdíj-takarékszámla kamatairól és költségeiről című hirdetmény tartalmazza. Mi történik akkor, ha nem utalok pénzt az OTP Takarékszámlára? Az OTP Takarékszámlán elhelyezett megtakarítás után a hirdetményben meghatározott alapkamat jár, a jutalomkamathoz a megtakarítás növelése szükséges. Milyen szolgáltatásokat igényelhetek az OTP Takarékszámlához? Rendszeres átutalási megbízást adhat arra, hogy forint fizetési számlájáról havonta átutaljuk az Ön által meghatározott összeget az OTP Takarékszámlájára. Így nem szükséges a megtakarításokkal bajlódni és egyben jogosulttá válik a jutalomkamatra is. Amennyiben rendelkezik OTPdirekt szerződéssel, érdemes takarékszámláját bevonni az OTPdirekt számlakörbe, így megtakarítása gyarapodását az OTPdirekt internetbankon és SmartBank felületen keresztül is nyomon követheti.