A Teátrum évadonként átlagban több mint 450 előadást játszik. Kőszínházi évadokon kívül nagyszabású, szabadtéri színházi játékaikkal mindig a megye nyári turisztikai kínálatának legrangosabb eseményei között szerepel. A veszprémi Petőfi Színház repertoárjának legfontosabb jellemzője a műfaji sokszínűség. A klasszikus és kortárs drámairodalom jelentős alkotásait bemutató - nagyszínházi és játékszíni - prózai előadások mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a zenés-táncos bemutatók. Társulata évről-évre nagy sikerrel vállalkozik a komoly kihívást jelentő musicalek, operettek előadására. A zenés, táncos darabokból, vidám jelenetekből szerkesztett gálaműsoraik sikeresek és népszerűek. A Petőfi Színház exkluzív környezetben, színvonalas szórakoztató műsor keretében, első osztályú vendéglátói háttérrel, kiépített sajtókapcsolatokkal, gyakorlott szervező teammel - külső közvetítő cégek bevonása nélkül - képes a megrendelő komplex igényeinek megfelelni. Látnivalók a környéken Tűztorony Veszprém A város egyik jelképe, a Tűztorony épülete.
Helyszín Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Cím: 8200 Veszprém, Óvári Ferenc utca 2 E-mail: Web: Helyszínek: Rendezvénysátor Színházkert Gyermekszínház Színház előtti tér Latinovits-Bujtor Játékszín Nagyszínház Az 1908-ban szecessziós stílusban épült veszprémi Petőfi Színházat Medgyaszay István tervezte. A 80. évfordulóján újjávarázsolt színházépület eddig soha nem látott eleganciájával - műemléki, városképi szempontból is - Veszprém város egyik büszkesége. Az elmúlt öt esztendőben a magyar vidék legdinamikusabban fejlődő, és kimagaslóan legjobb mutatókkal rendelkező színházává vált, amely a klasszikus drámairodalom mellett kortárs hazai művek műhelyeként is funkcionál. A zenés színházi műfajok kiterjesztése során táncszínház, a megye falvait járó kocsiszínház, nyári színházi produkciók, gyermekszínházi, játékszíni bemutatók teszik teljessé a színház repertoárját.
A V. Lélektől lélekig A Színház Gyógyító Erejének Fesztiválja és a V. Veszprémi Rátonyi Róbert Operettfesztivál idén is színvonalas előadásokkal, közösségépítő, az egész család számára feltöltődést kínáló kiegészítő programokkal várja nézőit minden generációból. – Mindig figyeltük a közönségünket, a szeretetüket, a kíváncsiságukat, igényeiket, ragaszkodásukat. Ez felhívta a figyelmünket arra, hogy sokkal mélyebben is foglalkoznunk kell a nézőinkkel és olyan eseményekkel várni őket, mellyel minden helyzetben közösségben maradhatunk velük. Öt évvel ezelőtt ezekkel a gondolatokkal született még két nagy fesztiválunk! – kezdte a programbejelentő sajtótájékoztatót Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója. – Mindkét fesztivált kiemelten támogatjuk, hiszen színesítik Veszprém programját. Támogatásunkkal az a célunk, hogy a fesztiválok szintet tudjanak lépni és évről évre színvonalasabb programokkal tudjanak egyre több nézőt, látogatót fogadni – mondta Markovits Alíz, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program vezérigazgatója.
Az 1908-ban szecessziós stílusban épült veszprémi Petőfi Színházat Medgyaszay István tervezte. A 80. évfordulóján újjávarázsolt színházépület eddig soha nem látott eleganciájával - műemléki, városképi szempontból is - Veszprém város egyik büszkesége. Az elmúlt öt esztendőben a magyar vidék legdinamikusabban fejlődő, és kimagaslóan legjobb mutatókkal rendelkező színházává vált, amely a klasszikus drámairodalom mellett kortárs hazai művek műhelyeként is funkcionál. A zenés színházi műfajok kiterjesztése során táncszínház, a megye falvait járó kocsiszínház, nyári színházi produkciók, gyermekszínházi, játékszíni bemutatók teszik teljessé a színház repertoárját. Produkcióikat nemcsak veszprémi nézők tekintik meg, hiszen vendégjátékaik az egész Dunántúlra kiterjednek. Külföldi kapcsolataik is igen jelentősek, alapítói a RIZÓMA nemzetközi Színházi Szövetségnek. A Teátrum évadonként átlagban több mint 450 előadást játszik. Kőszínházi évadokon kívül nagyszabású, szabadtéri színházi játékaikkal mindig a megye nyári turisztikai kínálatának legrangosabb eseményei között szerepel.
A Veszprém megyei közönség hatalmas lelkesedéssel látogatta saját színházát, az előadások, a színművészek állandó témát szolgáltattak a város polgárainak. A Színház mindenkori vezetői próbáltak megfelelni a velük szemben támasztott igényeknek: izgalmas, kortárs magyar és külföldi darabok, illetve halhatatlan klasszikusok kerültek műsorra, remek művészek előadásában. A színház épületét 1988-ban felújították és kibővítették, hogy minél alkalmasabb legyen az állandó művészi munkára. Veszprémben évtizedeken keresztül magas színvonalon pezsgett a színház élete, mely az utódok számára is követendő utat mutat.
Aztán a taorminai emberek, akik ujjongva fogadták a nagy festmény elkészültét, s szinte ott akarták maguknál tartani a képet. És végül az utolsó megszólítás. Azé az idegené, aki Baalbekbe irányította. Az összes közül ez tűnik a legkevésbé hihetőnek. De az nagyon is hihető, hogy Csontváry legnagyobb alkotását, a Baalbeket is meg akarta magyarázni egy külső szereplő aktív részvételével: "Amint Damaszkusz utcáit járom, s a vidéken is szorgalmasan kutatom a nagy motívumot, előáll egy görögnek látszó ember, s olasz nyelven mondja: »Ön uram, nemde egy nagy festményhez keresi a motívumot, de ezt Damaszkuszban nem találja. Most jövök Baalbekből, ahol a templomot a legszebb világításban láttam, siessen oda, most van az ideje, a keresett motívumot ott találja. « Másnap hajnalban a naptemplommal szemben levő Hotel Viktoriában álmomból felriasztott egy fény, mely tűzvörösben húzódott le a magas Libanonról, belángolta a Hellios oszlopait aranylehelettel s átkarolta a Bachus, Antonius és Vesta templomait világító színekkel.
Az 1950-es évek óta a taorminai szabadtéri ókori színházat nyáron a színháztól kezdve a koncertekig, az operától a balettig különböző szórakozási formák számára használják. Akár 10 000 néző befogadására is alkalmas. A színház ismerős lehet Csontváry Kosztka Tivadar híres festményéről is. A taorminai görög színház romjai c. képről 1912-ben ezt írta Csontváry: "Meg kell jegyeznem, hogy a húsz négyzetméteres festmény, mikor a műterem ajtaját megnyitottam, a közönségre oly hatással volt, hogy tombolt meglepetésében: az utca tele volt il maestro ungherese trovato nostro theatro greco. Már itt nagyobb összeggel a festményt ott akarták tartani. Ezzel az eredménnyel búcsúztam el a hosszú vajúdás után Taorminától". Tippünk: Sétáljon el Taorminából a Monte Tauro csúcsán lévő, három kilométerre lévő kis faluba, Castelmolába. Innen fentről csodálatos kilátás nyílik a sziget keleti partjára, tiszta időben pedig egészen a szárazföldig. Az oldalon felhasznált képek forrásai: Görög színház: tourismuspresse Taormina: Pixabay
Csontváry képein, ha találkozunk is állatokkal, koherens csillagkép-festészetről nincsen szó, értelme sem lenne túl sok. Írásaiban ugyanis olyan sokféle összefüggésben bukkan föl a napút fogalma, hogy az alapján gyakorlatilag lehetetlen Csontváry napút-fogalmát pontosan rekonstruálni. Tán akkor járunk mégis legközelebb a napút-fogalom vélhetően pontos értelméhez, ha a lehető legegyszerűbben és elsősorban Csontváry festői ambíciói felől próbáljuk meg értelmezni. Csontváry nagy önéletrajzában az alábbi módokon szerepel a napút fogalma: az "égi" kinyilatkoztatás alkalmával Csontváry nem értette pontosan, hogy milyen festőnek kell lennie: "Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél. A legnagyobb szó után a következő szót nem értettem meg, kértem az ismétlését, de ez nem ismétlődött meg. " A "napút" szócskát Csontváry utólag illesztette bele a szövegbe, mintha már eleve az hangzott volna el. Aztán arról ír, hogy Pompejiben napút-színekkel festett. A dalmáciai Trau vidékén napút-motívumokban válogathatott, Kairóban a napút színeinek világító fokozatait fedezte fel.
A hegy sötétkékjét a sfumato mellett a kamerába tűző fény továbbfakítja. A festményen nem egy bizonyos alkonyi perc világítási viszonyai láthatók. A kép egyes részleteit más és más napszaknak megfelelő fény világítja meg. Még az is, aki nem járt a helyszínen, meggyőződhet erről, ha kitakarja a kép egyes részeit. Az Etna hósipkája a legvilágosabb fehér folt a képen, s a fehér csúcs, halványzöld éggel a hátterében nem alkonyi, inkább reggeli megvilágításra vall. Tisztán alkonyi hangulatot csak a narancssárga ég és a sötét hegyoldal ad. Az öböl vize déli verőfényre jellemző azúrkék eget tükröz vissza. Az előtér szórt délutáni fényben fürdik. Az eltérő fényviszonyok együttesen teremtik meg a képi idő örökkévalóságát. Olyan dekoratív, hideg–meleg színpárokkal, amilyen a hegy sötét kobaltkékje és a narancssárga ég, az emberkéz emelte rózsapiros téglafalak és a zöld természet, a valóságban nem találkozunk, s e színek erejét, pompáját a megbízhatatlan reprodukciók sem adják vissza. E kontrasztos színskálában az évszakok ellentétekre épülő teljessége is benne van.
A képen nem látszik, ezért, aki nem járt a helyszínen, nem tudhatja, hogy a rom nem egy szinten van a távoli városka házaival. Taormina egy több száz méteres fennsíkra épült, és ennek a szélén, kiugró szirtfokon emelkedik a fenséges rom. Ám mint a halandó ember mulandó műve még a rom is alábbvaló – szó szerint a természet fenséges úrnőjéhez, az Etnához képest. Az előtérhez képest erős, sötét színű hegy előre ugrik a távolból, egy síkba kerül a színházzal. Ezáltal fölébe is rendelődik, azt az érzetet keltve, mintha az emberkéz munkáját a hegy (a természet) rombolta volna le. E mondandót a kettős tengeröböl tátott szájú szörnyre emlékeztető formája hangsúlyozza. (Csontváryt annyira elbűvölte ez a forma, hogy többször is megfestette. ) Csontváry képeinek érzékeny, jó szemű kutatója, Sulyok Géza, maga is festőművész, fedezte fel, hogy festőnk képeinek ihlető forrásai régi csillagatlaszok szörnyei voltak. Ezek a képen elrejtett, hatásfokozó formák (a legszembetűnőbbek A jajcei vízesés két Medve csillagképre hajazó sziklái) a Csontváry korában a családi lapok oly népszerű rejtvényes illusztrációinak a mintájára kerülhettek a képekre.