Egyszerűség Egyszerűen vásárolhat bútort interneten keresztül. thumb_up Bárhol elérhető Vásároljon bútorokat a bolt felesleges felkeresése nélkül. Elég párszor kattintani. credit_card Több fizetési mód Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.
Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
account_balance_wallet Több fizetési mód Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek. shopping_basket Széles választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat Egyszerű ügyintézés Vásároljon egyszerűen bútort online.
credit_card A fizetési módot Ön választhatja ki Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.
- egy rendhagyó tanórára SAJTÓMEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk a sajtó képviselőit a Szépművészeti Múzeum rendhagyó osztályfoglalkozására Az ókori görög vázák világa A "Határtalan antikvitás" című program keretén belül rendkívül osztályfoglalkozásra kerül sor a fóti Garay János Általános Iskolában. 2012 őszén a Szépművészeti Múzeum munkatársai Miskolcon, Komáromban és Győrben mutatták be a múzeum Antik Gyűjteményének virtuális adatbázisait, különös tekintettel a Hyperiónra (), és alkottak ötleteket a résztvevő pedagógusokkal közösen az anyag felhasználására tanórai körülmények között. A workshopok során elsajátított módszerek, eszközök felhasználásával most bemutatásra kerül egy rendhagyó rajzóra, melynek során Hrivnák Péter Pál az iskola 5. osztályos tanulóit az ókori görög vázák világába vezeti be. A gyerekek a különböző korok és régiók jellemző díszítési szokásaival, valamint a különböző funkciójú vázaformákkal ismerkednek meg. IDŐPONT: 2013. Művészettörténet - 7. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. február 14. 10:55-11:40 HELYSZÍN: Garay János Általános Iskola, Fót(2151 Fót Arany János utca 20-26) Az eseményen jelen lesz: Asztalosné Tóth-Fekete Beatrix, a fóti Garay János Általános Iskola igazgatója Hrivnák Péter Pál, a fóti Garay János Általános Iskola rajztanára Birkás Éva, a Szépművészeti Múzeum Antik Osztályának munkatársa, a Határtalan Antikvitás program projektmenedzsere Örömmel vennénk, ha jelenlétével megtisztelné az eseményt!
A szakemberek röntgen abszorpciós spektroszkópiai módszereket (XANES, EXAFS) használtak, ezzel meg tudják határozni a vas oxidációs állapotát, ami az agyagedények jellegzetes vörös és fekete színét adja. Az ún. EXAFS-eljárás által a vas molekuláris szerkezete ismerhető meg, a magas felbontású digitális mikroszkopikus analízis pedig a tárgy felületét vizsgálja meg. "A tudományos eljárásokat felhasználva az ókori görög műhelyek szociológiai kontextusát is meg szeretnénk vizsgálni" – jelentette ki Marc Walton, a GCI munkatársa. "Számos műhely létezett egymás mellett. Kérdés, hogyan találták fel ezt a technikát. Egy műhely volt, a többi pedig másolta és tökéletesítette? Együttműködtek, vagy rivalizáltak egymással? Meg szeretnénk tudni, hogy a technológia hogyan működött a társadalomban: hogyan fejlődött, hogyan változott, mi tartotta életben, más eljárások miért tűntek el. ÓKOR: Ókori görög vázák 3 (kép). Ezzel talán azt is megtudhatjuk, hogy mindez hogyan játszódik le ma" – magyarázta a szakember. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
A legnagyobb feketealakos vázafestő kétségkívül a 6. század 3. negyedében alkotó Exékiasz, aki a feszültség és a lélekábrázolás addig ismeretlen magasságaiba jutott. Remekül ábrázolja pl. az Aiasz öngyilkossága előtti pillanatot, a magára maradottságot, vagy Akhilleusz és Aiasz kockajátékában a csata közbeni, feszültséggel terhes pihenőt. Aiasz öngyilkossága
Athéni geometrikus hüdria Az ún. protogeometrikus stílus a Kr. e. 10. században jelent meg. Jellemzője a koncentrikus körök és félkörök, hullámvonalak használata, mindez szigorú szabályossággal. Sokkal komolyabb lesz a változás a század második felében felbukkanó geometrikus vázafestészetben. Nemcsak a körkörös motívumok adják át helyüket a szögletes, mértani pontosságú díszítőelemeknek, hanem a díszítés is összhangba kerül a váza formájával, kiemelve a nyakat és a vázatest felső részét. Ez a megoldás ettől fogva állandó jellemzője lesz a görög világ vezető vázakészítő műhelyeinek. Ebben a műfajban már Athén városáé a vezető szerep. A korszak vége felé (8. Határtalan antikvitás - MEGHÍVÓ. század vége) megjelennek az ember alakok a képeken, és ettől fogva lehetőség nyílik a festők egyéniségének felismerésére. Az ember- és állatalakok megformálására a Közel-Keletről ismert legnagyobb felületek elve jellemző, egy alapvető különbséggel: a művészek a test hangsúlyos részeit emelik ki, a többi szinte teljesen elvékonyodik.
E megfogalmazás lesz az alapja a következő korszak emberábrázolásainak, az ott megjelenő újításnak. A geometrikus vázafestészet legnagyobb mestere az ún. Dipülón-festő volt. (Nevét egy athéni kettős kapu közelében fekvő temetőről kapta, ahonnan sok általa festett váza került elő. Mivel sokszor nem ismerjük a görög művészeket, az általuk készített művek előkerülési helyéről, jellemző motívumaikról, máskor a tárgyat őrző múzeumról vagy városról nevezik el őket. )
Közepes tehetségű, az ekkori etruszk igényekhez igazodva az edénytestet gyakran korinthizáló állatalakokkal körülvevő mestereik olyan athéni műhelyben dolgoztak, amely már tudatosan egy tengerentúli terület keresletének kielégítésére törekedett. A két amphora közti kratér formája az 5. tárlóban látható korinthosi előképének athéni utánzata; műhelyének vezető mestere, Lydos főművein a század hatvanas éveiben kialakult monumentális figurális stílusnak volt kiemelkedő képviselője, de műhelyében munkatársai, főleg itáliai és észak-görögországi kivitelre, nagy számban készítettek a kiállítottakhoz hasonló, korinthizáló motívumokkal díszített edényeket. Athéni feketealakos kismester-kylix; Kr. 540-530 k. A bor vagy olaj tárolására szolgáló amphoráknak a tárlóban kiállított többi példánya a század harmadik negyedében készült; formájuk a lófej-amphoráé, díszítésükben nincs már nyoma korinthizáló vonásoknak, és uralkodó a Korinthosban is utánzott képszerű kompozíció. Az emelvény alatti amphora két oldalán az athéni vázák két kedvelt motívuma tűnik fel: táncoló szatírok közt Dionysos alakja, illetve homloknézetben ábrázolt harcba induló négyesfogat; festője az E-csoportba, Exékias művészi környezetébe tartozó Fleissig-festő, akinek neve a váza egykori tulajdonosának emlékét őrzi.
500 Alabastron (Többes számú főnév: Alabastra) Alabasztron. Formált üveg, ie 2. század - az ie 1. század közepén, talán Olaszországban. Alabastron egy olyan tartály, amelynek széles, lapos szája szinte olyan széles, mint a test, és egy rövid, keskeny nyak, amelyet a nyak köré húzott szalagon hordanak. Alabasztron. század közepén, talán Olaszországban. Aryballos (Többes számú főnév: Aryballoi) Ashley Van Haeften / Flickr / CC BY 2. 0 Aryballos egy kicsi olajos edény, széles szája, rövid keskeny nyak és gömb alakú test. Pyxis (Plural: Pyxides) Thetis és Peleus esküvője, az esküvői festő. Attic piros figura pixis, c. 470-460-tól Athénból, a Louvre-ben. A Pyxis a női kozmetikumok vagy ékszerek számára fedett edény. Thetis és Peleus esküvője, az esküvői festő. 470-460-tól Athénból, a Louvre-ben.