Talán még ennél is súlyosabb hiba, hogy nemcsak az előzetes alapos tájékozódás hiányzik, hanem az utólagos reflexió, a tanulságok levonása is. Bocsánatot kért a Nők Lapja főszerkesztője, miután szerzőjük empátiát javasolt a bántalmazott nőnek | Magyar Hang | A túlélő magazin. Mérő Veráék nem reagálnak a kritikákra (érdemes megnézni a facebook-oldalukat), és nem is indokolják meg, miért nem vették figyelembe a videó készítésénél vagy a kampány tervezésénél az áldozathibáztatással és a szexuális erőszak elleni küzdelemmel kapcsolatos tapasztalatokat, miért nem kérték ki a szakértők véleményét. " [link] "A videó egyik szerzője (Mérő Vera) korábban a pornó és a női szexualitás kapcsolatáról szóló könyvével vált ismertté, amelyet negatív kritikai visszhang fogadott (például itt és itt) – kiemelték a szerző felkészületlenségét, a kutatásmódszertan abszurditását, a teljes elméleti tájékozatlanságot. Az az állítása, hogy nincs bizonyíték a pornó és a nők elleni erőszak közti kapcsolatra valóban óriási tájékozatlanságra vall. Nem más a pornó ilyenfajta "tabudöntögető" mosdatása, mint a szexista elvárásokat visszaigazoló jófej csaj toposzának helyi megjelenése – egy olyan országban, ahol kifejezetten kiterjedt a szexipar (tranzit-, cél- és kibocsájtó országként is), és rendszeresen nagy nyilvánosságot kapnak az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűnügyek.
Az hogy a férfiak nem rendelkeznek egyenlő szülői jogokkal, szerepekkel, illetve hogy a társadalom nem ismeri el őket egyenlően kompetens szülőknek szerintem kicsit sem vicces. Ez sokkal inkább szomorú és dühítő. Mérő vera ferme.com. Ahogy az is, hogy sokan nem az egyenlőségért állnak ki, hanem azért hogy az egyenlőtlenségeket igazoló szexista sztereotípiákkal viccelődni lehessen. Ez csak azt mutatja, hogy még mindig nagyon távol vagyunk a nemek közötti egyenlőségtől…
Bocsánatot kérünk minden kedves olvasónktól, és együttérzésünket fejezzük ki minden érintett felé. Fontosnak tartjuk, hogy a családtagok biztonságban, szeretetben, egymást támogatva éljenek együtt. Ennek egyik záloga a nők és a férfiak közötti tényleges egyenlőség elősegítése. Elítéljük az erőszak minden formáját, így a családon belüli agressziót is, legyen az lelki, verbális vagy fizikai. A mai nap során több családon belüli erőszak bántalmazottjait támogató szakértővel is konzultáltunk, a jövőben csak az ő szakmai támogatásukkal jelentetünk meg cikket a témában. (…) Koronczay Lilla Tárd ki a szíved! sorozatából a már korábban nyomdába küldött és május 27-én megjelenő rész lesz az utolsó. A szerkesztőség, amelynek értékei között a hiteles tájékoztatás alapvető fontosságú, a jövőben az olvasói levelekre csak képzett szakemberek tollából származó megszólalásokat közöl. " Bocsánatkérésbe hajszolták Koronczay Lillát is, aki így írt: "Kétségkívül hibás volt a válaszom. Ki az a Mérő Vera?. Hiszen nem mondta ki egyértelműen, amit egyébként gondolok, hogy egyetlen pofonra sincs mentség, és hogy az erőszak megengedhetetlen.
"igen" választ feltételeznek, így elképzelhető, hogy a nemleges válaszadók az anyagukat - magukra vonatkoztathatóság hiányában - emiatt be sem küldték. Ezt megelőzően azonban három, a feminizmus ostorozásának szánt fejezeten kell az olvasónak átküzdenie magát (melyek után a negyedik, az evolúciós pszichológiára vonatkozó rész már valóságos felüdülésnek hat). A szaktudás mélysége már gyanítható abból a tényből, hogy az elsőnek rögtön a "Miért félünk a férfitól? " címet adja. Nagy leleplezés? Vagy csak kacsintás a hatalom felé? A "Pornográcia" kritikája | Nőkért.hu. A téma kutatása elnagyolt: amit a szerző a feminizmus történetéről - vagy akár azon belül a pornográfia-vita pro és kontra anyagából - leír, azt akár a wikipédiáról is összeollózhatta. A második nem -et és Dworkin egy esszéjét talán elolvasta, de a harmadik hullámot fájdalmasan leegyszerűsíti. A könyv további, ennél is feltűnőbb hiányossága, hogy a szerző az összetrombitált hiteles és kevésbé hiteles szakértők sorában mindenkit - még szexoktatót és ex-pornócsillagot is - megszólaltat (gendertémában például nem mást, mint magát Somát), csak éppen a feminizmus témakörében marad el ez a gondosság.
Önkéntelenül is kiszakadt belőle a sóhaj: – Levegőt! Pedig már szinte nem is emlékezett rá, milyen érzés teleszívni a tüdejét friss, üde, oxigéndús levegővel: évek óta nem érzett mást a saját száj- és áporodott szobájának szagán kívül. Az azóta eltelt években elveszített mindenkit, aki számára fontos volt és azokat is, akik sosem voltak azok, ám hiányukat most égetőbbnek érezte, mint saját férje egykori hirtelen halálát. Nincsenek szomszédai, nincs fodrásza, nincs bankára, nincs jógaoktatója, nincs sarki boltosa, nincs postása, nincs senki, akihez szólhatna. Nincsenek már klasszikus emberek. Csak a Szabadok és az Üldözöttek. Jutka Üldözöttként volt nyilvántartva, egy régi pártellenes megnyilvánulása miatt "arcfelismerésen alapuló drón általi halálra" lett ítélve még 3 éve, az "ítélet azonnal végrehajtható". Az online ítélethirdetés előtti napon a férje szíve feladta a szolgálatot, meghasadt. Az a csodálatos, érzelmes lelke nem bírta tovább a kafkai környezet embertelen mivoltát. Jutka mindig is praktikus nő volt.
A későbbiekben pl. találunk olyan szintű érvet, hogy "ezt mindenki tudja. " (12) Aztán: felrója Andrea Dworkinnak, hogy nem hivatkozik statisztikákra (44), holott ő is csak állításai egy részét támasztja alá forrásokkal - melyek kellő ismeretéről egyáltalán nem győzött meg -, vagy kutatási eredményekkel - melyek módszertana többszörösen kívánnivalót hagy maga után. Könyvének tézise, hogy a nők is néznek pornót, ráadásul pornófogyasztási szokásaik nem mutatnak szisztematikus eltérést a férfiakétól. Az előszóban úgy tűnik, hogy ezt a magabiztos állítást a "ciklusainkban összesimult barátnőim" rendkívül reprezentatív mintájára alapozza - bájosan életszerűtlen a Született feleségek közbeni reklám alatt pornószájtok címeit cserélgető diáklányok meghitt ábrázolása -, de jóval később (107) fény derül egy online felmérésre is. Utóbbit 135 fővel készítette, elsősorban saját ismerősei - azaz potenciálisan sok hozzá hasonlóan gondolkodó ember - körében. További probléma a 7 kérdést tartalmazó kérdőívvel (129-30), hogy a 2-6. kérdések az elsőre ("néztél-e már valaha pornót a magad örömére? ")
(Hatalomnak kikacsintgatásból jeles, ezért buksisimi is jár a patriarchátustól, leülhetsz. ) Az ízléstelen megfogalmazás, a nők elleni erőszak egyes formáira mint természetesnek vett jelenségekre alapozott kedélyeskedés ezen kívül sem ritka: olvashatjuk a kaján megjegyzést, hogy Betty Friedan t "hiába verte a férje - akinek 'könnyen eljárt a keze' -, a józan észt nem tudta kikalapálni belőle", majd találkozunk "régimódi, erkölcsös utcalánnyal" (36) is. (wtf??? ) Azt már végképp nem tudjuk hova tenni, amikor "a prostitúció mindig volt, mindig lesz" sztereotípiára, valamint a férjek elkerülhetetlen - így elfogadandó? - félrejárási hajlamára alapozva az ellenőrzött bordélyházakat mint a feleségek egészségét védő intézményeket magasztalja. (Komolyan. ) "Ha pornót nézek, szeretem azt hinni, hogy azok a felnőtt férfiak és nők önként, tudatos döntés után, tisztességes gázsiért engedik, hogy megnézzem, ahogy egymáséi lesznek" (47) - jelenti ki a szerző romantikus naivsággal, és talán ő is sejti, hogy áltatja magát.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolára elsőre felvették, osztályfőnöke Pártos Géza volt, aki szerette volna, ha növendéke majd a Madách Színházhoz szerződik, azonban Várkonyi Zoltán - aki már a felvételin felfigyelt a tehetséges fiatal lányra - másodév végén szerepet ajánlott neki a Vígszínházban. Ettől kezdve már nemcsak az Ódry Színpadon, hanem a Vígszínházban is megmutatta tehetségét kisebb-nagyobb szerepekben, aztán 1967-ben, 21 éves főiskolásként főszerepet játszott Tordy Géza, Tomanek Nándor és Tahi Tóth László partnereként Weingarten A nyár című darabjában a Pesti Színházban. Venczel Vera az Egri csillagokban Forrás: Tehetségének köszönhetően fiatalon felfigyelt rá a film és a televízió is, egymás után kapta a szerepeket. A Kárpáthy Zoltán, az Egy szerelem három éjszakája, a Tanulmány a nőkről és az Egri csillagok mind a főiskolás évei alatt készültek. A diploma megszerzése után 1968-ban Várkonyi Zoltán azonnal leszerződtette a Vígszínházhoz, ahol nagy szerepek sora várt rá: a Ványa bácsiban ő volt Szonya, a Mesél a bécsi erdőben Marianne és a Bernarda Alba házában Adele.
Az idő múlása nem rémiszt meg. " Most a Vígszínház közölte a tragikus hírt. Így írnak közösségi oldalukon: "A Vígszínház társulata mély fájdalommal tudatja, hogy 2021. október 22-én, 75 éves korában elhunyt Venczel Vera, Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A ragyogóan tehetséges színésznő több mint ötven éven át volt a Víg társulatának hűséges tagja, ahol emlékezetes alakítások, legendás szerepek sora fűződik nevéhez, emellett számtalan kultikus magyar filmben tündökölt. Az általa megformált karakterekből áradt a jóság és a tisztaság, játékából sugárzott a finom, törékeny nőiesség és a színészet iránti szenvedély. Kiemelkedő színészi adottságai, munka iránti elkötelezettsége és teherbírása, kedvességgel és szerénységgel párosult. Kollégáinak, barátainak és családtagjainak mindig nagy figyelmet szentelt, érdeklődve, szeretetteljesen fordult a körülötte lévő emberekhez. Venczel Vera otthonában, szerettei körében tért örök nyugalomra.
Kiemelt kép: Venczel Vera
Életének 76. évében elhunyt Venczel Vera Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész – tudatta a Vígszínház szombaton az MTI-vel. Venczel Verát otthonában, szerettei körében érte a halál pénteken. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagját a Vígszínház saját halottjának tekinti. "Az általa megformált karakterekből áradt a jóság és a tisztaság, játékából sugárzott a finom, törékeny nőiesség és a színészet iránti szenvedély. Kiemelkedő színészi adottságai, munka iránti elkötelezettsége és teherbírása kedvességgel és szerénységgel párosult. Kollégáinak, barátainak és családtagjainak mindig nagy figyelmet szentelt, érdeklődve, szeretetteljesen fordult a körülötte lévő emberekhez" – olvasható a színház méltatásában. Venczel Vera 1946. március 10-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára elsőre felvették, osztályfőnöke Pártos Géza volt, aki szerette volna, ha növendéke majd a Madách Színházhoz szerződik, azonban Várkonyi Zoltán – aki már a felvételin felfigyelt a tehetséges fiatal lányra – másodév végén szerepet ajánlott neki a Vígszínházban.
Többször megkapta a Magyar Rádió nívódíját. 1977-ben a Játék a téren című hangjátékban nyújtott alakításáért a Kritikusok Díjával tüntették ki. 1975-ben Jászai Mari-díjat, 1977-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 1987-ben Kazinczy-díjat, 2003-ban Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2004-ben Ajtay Andor-emlékdíjat, 2005-ben Páger-gyűrűt és Premier-díjat, 2010-ben Érdemes Művész kitüntetést kapott. 2008-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. 2021-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia díját.