Többek között elnöke volt az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság Büntetés-végrehajtási Jogi Albizottságának, alapító tagja volt a Magyar Kriminológiai Társaságnak, a Magyar Büntetőjogi Társaságnak, valamint a Magyar Börtönügyi Társaságnak. 2011-ben a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntette ki, de kiérdemelte a legmagasabb jogászi elismeréseket is (Kozma Sándor díj, Deák Ferenc díj, Pázmány Péter érem, "Pro Facultate" érdemérem, "A jog szolgálatában" kitüntető cím). Egyesületünk 2010. évben Finkey Ferenc-díjat adományozott részére. Tanár úr Egyesületünknek megalapítása óta aktív tagja volt. 1999-től az Ügyészek Országos Egyesülete Etikai Bizottságának elnöke volt. Nevéhez fűződik az Etikai Kódex kidolgozása, mely 2001. Dr vókó györgy. évi elfogadását követően több hivatásrend számára szolgált mintaként. A Kódex jelentőségét jól mutatja az is, hogy azt az Ügyészségi Közlöny 2007/9. számában megjelent, az ügyészi hivatás etikai szabályairól szóló legfőbb ügyészségi közlemény a törvényben előírtak betartásának elősegítése, a közérdeket szolgáló független, pártatlan és szakszerű ügyészi munka, az ügyészi hivatáshoz méltó magatartás céljából közreadta.
Vókó György 1974-ben szerzett jogi diplomát a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1977-ben a Budai Járási Ügyészségen kezdte ügyészi pályáját. 1978-tól már a Legfőbb Ügyészségen dolgozott, amelynek Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztályát 1999-től egészen nyugdíjba vonulásáig irányította. 2012 óta az Országos Kriminológiai Intézet igazgatói feladatait látta el. Dr vókó györgy általános iskola. A szakmája iránt elkötelezett jogászként – ügyészi munkája mellett – kimagasló tudományos és oktatási tevékenységet végzett. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán is tanított. 2004-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának közkedvelt egyetemi tanára, 2016 óta professor emeritusa volt. Hallgatóitól megkövetelte a szorgalmat, ugyanakkor a legszigorúbb vizsgahelyzetekben is kiemelten fontos volt számára, hogy emberséges maradjon. Igyekezett az általa oktatott tárgyakat érdekessé tenni, gyakran szervezett például börtönlátogatásokat, amelyek iránt folyamatos érdeklődés mutatkozott.
2011-ben a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntette ki. Dr. Elhunyt Dr. Vókó György, az OKRI igazgatója. Vókó György a legmagasabb jogászi elismeréseket - Kozma Sándor díj, Deák Ferenc díj, Finkey Ferenc díj, Pázmány Péter érem, "Pro Facultate" érdemérem, "A jog szolgálatában" kitüntető cím - is kiérdemelte. Dr. Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján, dr. Vókó György nyugalmazott legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész, igazgatót az ügyészi szervezet a saját halottjának tekinti.
(IX. 23. ) sz. határozatával a PPKE JÁK-emlékérmét adományozta részére. 2012-ben az MTA doktora címet nyerte el. [1] 2016-ban 70. születésnapja alkalmából Barabás Andrea Tünde és Belovics Ervin szerkesztésében, a Xénia Kiadó gondozásában a Sapiens in Sapientia sorozatban ünnepi kötet jelent meg [4] [5] Eme ünnepi alkalmon, 2016. október 29-én vehette át a Szent Adorján Érdemjelet [6] " "mondják, hogy nem ismer valaki igazán egy országot, amíg nem látta belülről annak börtöneit. Egy országot nem arról kell megítélni, hogy miképpen bánik a legnagyobb rangú polgáraival, hanem a legalacsonyabb sorban lévőkkel. " " – Nelson Mandela Kutatási területe [ szerkesztés] Büntetéstan, pönológia, a büntetés-végrehajtási jog, a felelősségre vonás alatt állók jogi helyzete, a büntetés-végrehajtás jogállami garancia-rendszere. 2012-ben védte meg a Bűnelkövetők jogkorlátozása jogállamban című MTA doktori értekezését. Főbb művei [ szerkesztés] Büntetés-végrehajtási jog. Vázlat a jogi szakvizsgára felkészüléshez; Igazságügyi Minisztérium, Bp., 1994 Magyar büntetés-végrehajtási jog; 4. Dr vókó györgy 2021. jav.
Majd háromszáz cikket és tanulmányt publikált. 1995 és 2006 között a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, míg 2004-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tanított. 2011-ben a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntette ki. Dr. Vókó György a legmagasabb jogászi elismeréseket – Kozma Sándor díj, Deák Ferenc díj, Finkey Ferenc díj, Pázmány Péter érem, "Pro Facultate" érdemérem, "A jog szolgálatában" kitüntető cím – is kiérdemelte. Dr. Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján, Dr. Vókó György nyugalmazott legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész, igazgatót az ügyészi szervezet a saját halottjának tekinti. Vókó György – Wikipédia. Budapest, 2021. április 6. Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtófőosztály
Életének 71. évében elhunyt Kosaras Vilmos, a Kanadai Magyar Televízió producere. Az 1973 óta Kanadában élő színész-rendezőt Torontóban, augusztus 13-án érte a halál – közölte a család hétfőn az MTI-vel. Kosaras Vilmos (Pufi) Zalabesenyőn született 1940. május 24-én. A Rózsahegyi Kálmán Színiiskolában 1962-ben végzett, majd a győri Kisfaludy Színház tagja lett. A budapesti Kamara Varietéhez 1965-ben került, ahol színészként és művészeti titkárként dolgozott, de rendezéssel, valamint díszlettervezéssel is foglalkozott. Vilmos herceg osztálytársa volt a brit sztárszínész 10 érdekesség a 40 éves Eddie Redmayne-ről. A magyar kabaré legnagyobb sztárjaival játszott együtt: Kabos Lászlóval, Kibédi Ervinnel, Feleki Kamillal, Bodrogi Gyulával, Voith Ágival, Latabár Kálmánnal lépett fel. A Magyar Televíziónál 1966-tól dolgozott rendezőasszisztensként, Horváth Ádám mellett. 1967-től az újra megnyíló Moulin Rouge művészeti vezetője, rendezőasszisztense lett. A magyar revü megszállottja volt: Bogár Richárd, Medveczky Ilona, Izsmán Nelly, Szécsi Pál, valamint számtalan énekes, táncos és artista lépett fel műsorukban.
1977-től a Nemzeti Színház tagja volt. Eleinte naiva- és szubrettszerepeket játszott, később jelentős karakterszínésznővé vált. Színházi szerepei mellett számos filmben és sorozatban szerepelt: ő volt Teréza Az aranyember ben (1962), Bernátné a Különös házasság ban (1984), de legismertebb szerepe a Szomszédok című teleregény Lenke nénije volt, ahol barátságot kötött a Taki bácsit alakító Zenthe Ferenccel. Burt Reynolds halála: legjobb filmjét Zsigmond Vilmos fényképezte. Hangjátékok és szinkronszerepek sora fűződik a nevéhez, többek közt ő kölcsönözte a hangját Joan Hicksonnak, Miss Marple megformálójának. Már színészként dolgozott, amikor megismerkedett Földessy Gézával (1905–2001), a nőcsábász hírében álló színésszel. 1945-ben összeházasodtak, majd megszületett lányuk, Margit, aki később szintén színésznő lett. Földessy néhány év múlva, 1948-ban Nyugat-Németországba disszidált egyedül, és bár 1956-ban hívta családját is, Komlós Juci itthon maradt a lányával. Földessy Géza színészként és színházigazgatóként is tevékenykedett. Pályája során minden szerepkörben fellépett.
Ő Emmanuel Macron felesége Képes összeállításunkban megnézheted Emmanuel Macron csinos feleségét.
Királyi árulókkal indult a filmes karrierje. Az Elizabeth című produkcióban, majd az Elizabeth: Az aranykor című mozifilmben is olyan figurákat játszott, akik elárulják I. Erzsébet angol királynőt. De a kosztümös szerepek még A másik Boleyn lány, és Az egy tiszta nő mozifilmek, valamint A katedrális sorozat révén is meghatározták a karrierje kezdeti éveit. Tolószékben ért a csúcsra. A színészi pályája legnagyobb sikerét A mindenség elmélete című filmben aratta, amiben a közismert tudóst, Stephen Hawkingot játszotta, a film nagy részében tolószékben ülve. Ő lett az első 1980-as években született színész, aki az alakításával Oscar-díjat nyert. Nem csak a szerepekben áll hozzá közel Benedict Cumberbatch. Az említett Stephen Hawkingot egy másik jeles brit színész, Benedict Cumberbatch is eljátszotta már a Hawking című tévéfilmben. Emlékek kincsestára Varga Vilmos búcsúztatóján – Várad. Redmayne és Cumberbatch pedig az életben is jóbarátok, de szintén közel áll hozzá a pályatárs Jamie Dornan és Andrew Garfield is, akikkel egy időben lakótársak is voltak.