A 2. magyar hadsereg Voronyezs térségében, a Don kanyarulata mentén mintegy 200 kilométer hosszú frontszakaszon foglalta el pozícióját – mondta az államtitkár, majd úgy folytatta: a katonák feladata a németek támogatása mellett a szovjet áttörés megakadályozása volt. Honvédelmi államtitkár: a Don-kanyar a hadsereg fekete napjaként íródott a magyar történelembe – Elemi. A hadsereg már a nyári csaták során is súlyos veszteségeket szenvedett, akadozott az ellátás, betegségek tizedelték a katonákat. A legyengült, megfogyatkozott alakulatok erőn felüli helytállást tanúsítottak. A hiányos felszereléssel, fegyverzettel és téli ruházattal rendelkező magyar katonák mindezek ellenére a mínusz 30-40 fokban, hosszú időn keresztül sikeresen teljesítették feladatukat, tartották állásaikat – emlékeztetett az államtitkár, aki szerint a fordulat január 12-én következett be, amikor a jelentős túlerőben lévő Vörös Hadsereg általános támadást indított a magyar állás ellen. A katonák 2500 kilométerre a szülőfüldjüktől, számukra idegen célokért küzdöttek és áldozták az életüket – mondta Szabó István, majd úgy folytatta: nem a gyávaságuk miatt kényszerültek meghátrálásra, hanem az eredményes védelem reális feltételei hiányoztak.
Várkonyi Balázs emlékező írása a Don-kanyari tragédiáról. A Don, a hatalmas folyó azon a 76 évvel ezelőtti napon ugyanúgy, mint máskor, járta a szinte végtelen útját. Urivtól déli irányba haladt, majd tizenöt kilométernyire, Korotojaknál élesen keletre fordult. Még negyven kilométer, és elérte Scsucsje falut. Végzetes nap volt: 1943. január 12-e. Az urivi hídfőtől akkor indult meg az orosz gőzhenger. 1942 tavaszán egy tragikus döntéssel kétszázezer katona sorsa pecsételtetett meg: német követelésre küldték a 2. magyar hadsereget a keleti frontra, a Don-kanyarba. SORS-KANYAR | Kosztolányi Dezső Színház. Július 7-én foglalt harcállást a létszámát tekintve nagy, de korszerűtlen fegyverzetű, hiányosan felruházott sereg. Voronyezs és Pavlovszk között nem kevesebb, mint 208 kilométeres védvonalat kellett kiépíteniük, s a Vörös Hadsereg megmaradt hídfőállásait felszámolniuk. A szinte reménytelen kísérletben már akkor 27 ezer magyar harcos vesztette életét. És beköszöntött az ősz, majd a jéghideg tél. Az ígért német hadfelszerelés nem érkezett meg, mi több, a Don mellől a német csapatokat fokozatosan kivonták s a sztálingrádi hadszíntérre irányították.
Rá is fért Istvánra, napok óta iszonyatosan szaggatott a feje, szédült, egyre nehezebben mozgott, pedig jól tudta, hogy aki mozdulatlanná válik, meghal. Hogy elűzze a fájdalmait, sétálgatni kezdett, s legnagyobb meglepetésére Huscsák Ivánba botlott. Hálás volt az otthoni arcért, egy pillanatra ezer kilométerekkel távolabb érezte magát. Köszönés után Iván a tárgyra tért: - Ezt is túléltük szerencsésen, alezredes úr! - Még ne igyunk a medve bőrére, még nagyon is eleven. Félek, még párszor belénk fog marni, mire hazaérünk. Ha hazaérünk egyáltalán – próbálta lehűteni István. Iván elmosolyodott: - Már vagy húsz kilométert megtettünk, a maradék másfélezer is sikerülni fog. - Nem félsz? - Jelentem alássan, nem. Ha meg kell halni, akkor meghalok, de minek féljek előre? Isszuk mi még az otthoni pálinkát! - Fel kellett adnunk az állásainkat és jönnek rendületlenül – állapította meg rezignáltan István. - Ide jöhetnek, ez még nem olyan nagy baj, végtére is ez az ő földjük, mi idegenek vagyunk itt.
Illés György Cinó | 2021. 01. 14., 12:22 A Doni katasztrófa 78. évfordulójának tiszteletére mutattak be szentmisét az eperföldi Szent Imre templomban január 10- én, vasárnap reggel fél tízkor. Az eseménnyel az elhunytak, a túlélők és a hozzátartozók előtt tisztelegtek, az ő békéjükért szólt a fohász. Az idei évben az ünnepi megemlékezésre a járványhelyzet miatt nem kerülhetett sor, azonban a főhajtás és a tiszteletadás nem maradt el. 78 évvel ezelőtt, 1943. január 12-én történt az elmúlt század egyik legnagyobb magyar hadi tragédiája. Az áldozatok emlékére bemutatott szentmisét celebráló Kaló Krisztián plébános, kanonok, címzetes prépost prédikációjában így fogalmazott: Kérjük az Urat, hogy ember, ember felett ne ítélkezzen, hanem ezt bízza rá a Teremtőre, a Mindenhatóra. Imádkozzunk mindazokért, akik messze, idegenben, jeltelen sírokban alusszák örök álmukat, s mindazokért, akik még jelen vannak, családtagokért, azért, hogy a Béke Királynője, égi édesanyánk adjon a világnak békét, adjon mindannyiunk szívében békét és reményt, el nem múló szeretet.
Megviseli a fővárosi állatkert jegesmaciját, Taikót, hogy nincsenek látogatók. Gondozói ezért játékkal és különböző feladatokkal szórakoztatják, hogy ne essen depresszióba. Nagyon hiányolja a látogatókat a budapesti állatkert jegesmedvéje, Taiko, aki november közepén tette át a székhelyét Franciaországból a magyar fővárosba. Éppen aznap, amikor a koronavírus második hulláma miatt be kellett zárni a zuglói parkot. Taiko még nem találkozhatott a látogatókkal, így másképpen próbálják a gondozók lefoglalni. Budapest portál | Új jegesmedve az állatkertben. – Amikor megosztottuk Facebook-oldalunkon Taiko érkezését, volt, aki azt írta, hogy szegény milyen rossz neki egyedül – mesélte a budapesti állatkert szóvivője. – Pedig a jegesmedvék a természetben is magányosan élnek. Taiko itt is imád játszani, nagy fejeseket ugrott már a megérkezése napján is a medencéjébe. Amíg a természetben a jegesmedvék egész napja a túlélésről való küzdelemről szól, az állatkertekben elkényelmesednek. Megszokják hamar a luxust, itt nem kell gondoskodniuk maguknak a táplálékról, a búvóhelyről, ivóvízről, mindent megkapnak – folytatta Hanga Zoltán.
Taiko, az új jegesmedve már azt követően érkezett, hogy a világjárvány miatt november derekán a Budapesti Állatkert kapuit is be kellett zárni. Addig, amíg újra megnyithat az Állatkert, időről időre kisfilmen mutatják be, hogyan telnek Taiko mindennapjai. Taiko játékos kedvvel szórakoztatja a nézőket a videókon, amíg személyesen is meglátogathatják őt Forrás: "Tapasztalt állatgondozóink mindenféle szórakozást eszelnek ki neki, a kartondobozba rejtett finomságoktól a kötélen belógatott táplálékon át egészen a vízi játékokig. Így védik a depressziótól az állatkert cuki jegesmedvéjét – videó | BorsOnline. Ezekkel kiválóan elfoglalja magát. És hogy miért "üzen" franciául Taiko a kisfilmmel? Azért, mert korábbi lakóhelyének látogatói közül több rajongója is rendszeresen érdeklődik kedvencük hogyléte felől" – írja weblapján az Állatkert. Mutatjuk a kisfilmet! A termetes Taiko novemberben érkezett az európai tenyészprogram keretében egy franciaországi állatkertből, és eddig csak fényképen és videón mutatkozhatott be a hazai közönségnek. Először november 13-án tettek közzé egy képet arról, amint – a kifutójához tartozó medencét először kipróbálva – a habok közé veti magát.
A pénteki szomorú állatkerti hír után egy vidámabb: Új jegesmedve érkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Az olaszországi, közelebbről toszkánai származású, Bimba nevű állatot péntektől láthatja a közönség a Kisszikla oldalában található kifutóban. A jegesmedvék veszélyeztetettsége | Állatkert Budapest szívében. Bimbát a régebb óta Budapesten élő Vitus párjának szánják, a budapesti születésű Lady pedig néhány héten belül költözik egy másik európai állatkertbe. Bimba (Forrás: Bagosi Zoltán/ Fővárosi Állat- és Növénykert) Bimba múlt héten szerdán érkezett, de eddig a Kisszikla belsejében, a közönség számára láthatatlan elkülönítő helyiségben pihente ki az utazás fáradalmait. Az új nőstény érkezésének előzménye, hogy az eddig Budapesten élt két jegesmedve, a budapesti születésű Lady és a Kölnből érkezett Vitus frigyéből tizenhat év alatt sem született utód. A bocstalanság okainak kiderítésére 2009 januárjában alaposan megvizsgálták az állatokat, és kiderült, hogy Lady-nek egyáltalán nem lehetnek bocsai. Mivel azonban Vitus értékes tenyészállatnak számít, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége ( EAZA) által fenntartott jegesmedve tenyészprogram keretében (EEP) olyan megoldást igyekeztek találni a szakemberek, amelynek nyomán egy szaporodásra alkalmas nőstény kerülhet Budapestre.
Ehhez persze tudni kell, hogy a háború előtti és a háború utáni jegesmedve állomány között nem volt folytonosság, hiszen a bombázásokat és az ostromot sajnos csak nagyon kevés állat élte túl, a túlélők között pedig egyáltalán nem voltak jegesmedvék. Sőt, a háború után is hosszú éveknek kellett eltelnie, amíg egyáltalán szóba kerülhetett újabb jegesmedvék beszerzése. Az új tenyészállatok 1950-ben, illetve 1951-ben érkeztek meg. A nőstényeket – a háború előtti hagyományokat felidézve – Zsuzsának és Bözsinek nevezték el, a hím állat pedig a Gazsi nevet kapta. Mivel a tenyészállatok és a kipróbált férőhelyek is megvoltak, a szakemberek pedig már a háború előtt kitapasztalták a jegesmedvék szaporításának legjobb módját, az újabb bocsokra is csak addig kellett várni, amíg a fiatalon érkezett jószágok elérték a tenyészérett kort. 1957 decemberétől kezdve tehát megindult a rendszeres jegesmedve szaporulat. A bocsok – egy-két kivételtől eltekintve – rendben fel is cseperedtek. Amikor elérték a megfelelő kort, más állatkertekbe kerültek: az 1957-es születésű Júlia Rotterdamba, az 1959-es bocsok, Titusz és Alba pedig a Rostocki Állatkertbe.
Ezután teljesen újjávarázsoljuk a budapesti jegesmedve-komplexumot is, utána pedig már mi is egy tenyészpár, esetleg egy hímből és két nőstényből álló trió tartására fogunk vállalkozni, ugyancsak a tenyészprogram keretein belül.
Bemutatkozott a Fővárosi Állat- és Növénykert két új jegesmedvéje, Belij és Szerij, akik a moszkvai állatkertből érkeztek Budapestre. A két másféléves medve a róluk készült felvételek tanúsága szerint nagyon jól érzi magát új otthonában, különösen a tágas medencét kedvelik, s órákat képesek azzal tölteni, hogy önfeledten ugrálnak a habok közé. Időnként egymást lökik be, vagy pedig szinkronban ugranak. A Fővárosi Állat- és Növénykert a múltban komoly eredményeket ért el a jegesmedvék tartásában és szaporításában. Már az 1930-as években – vagyis világviszonylatban is az elsők között – sikerült a faj eredményes szaporítása, az azóta eltelt idők során pedig 39 jegesmedvebocs született Budapesten. Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert A közelmúltban viszont néhány évig nélkülöznie kellett a jegesmedvéket a budapesti közönségnek. Jegesmedvék helyett átmenetileg barnamedvéket tartottak az intézményben. Ehhez persze tudni kell, hogy néhány év múlva a kifutó jelentős rekonstrukciónak néz elébe, így nem volt még érdemes belefogni egy fiatal tenyészállatokból álló új jegesmedve állomány kialakításába.
Az éghajlat megváltoztatása ma már a Föld szinte minden vidékén érezteti a hatását. A sarkvidékeken történetesen úgy, hogy a nyarak egyre melegebbek, így a poláris jégsapkák kiterjedése egyre inkább csökken. Ez pedig a jegesmedvék életterének zsugorodásával is együtt jár, amely számos populációjuk fennmaradását komolyan veszélyezteti. S ha ez még nem lenne elég, a tengervizek szennyeződése is érinti a jegesmedvéket. A szennyező anyag ugyanis a tengerből előbb-utóbb bekerül a táplálékláncba, s végül a tápláléklánc végén, a táplálékpiramis csúcsán helyet foglaló állatok szervezetében halmozódik fel. Vagyis az olyan csúcsragadozókéban, mint amilyen a jegesmedve is.