Lakástakarék 2020: létezik az LTP csak kicsit kevesebb az állami támogatás!!! Bár tavaly ősszel "kivégezték" a lakáskasszák állami támogatását, a 4 pénztárból 3 továbbra is kínál új termékeket, melyekre nem jár már állami pluszpénz, de így sem rosszak. Egy szakértői írásból azonban kiderül: csak annak éri meg új lakástakarék-szerződést kötni, aki mindenképp vesz fel majd hitelt is mellé, és legalább 5-10 éves távlatban gondolkodik. Nézzük a részleteket. A friss anyaga szerint valóságos hidegzuhanyként érte a fél országot, amikor tavaly egy tollvonással eltörölte a kormány a lakástakarékok 30%-os állami támogatását, a pénztáraknak pedig kellett pár hónap, hogy felébredjenek a sokkból és új termékekkel álljanak a piacra. A múlt hétre lett csak kész mindhárom szolgáltató (ennyi maradt, miután az Aegon kivonult a piacról) új termékével, melyek viszonylag magas befizetésarányos kamatokkal és olcsó hitelekkel próbálják csábítani az ügyfeleiket. A felkínált 5-22, 5%-os befizetásarányos hozam viszont jóval kevesebb, mint a korábbi, 30%-os állami támogatás, így a legmagasabb elérhető éves hozam sem éri el a tőkearányos 2, 5%-ot.
Jó hír viszont, hogy most már akár egy szerződéssel is össze tudunk rakni elég pénzt egy lakásra. Először tavaly októberben a Fundamenta, majd pár hónapra rá az OTP is piacra dobta új termékét, végül pedig néhány napja az Erste is megjelent új módozataival. Egyedül az Aegon függesztette fel lakástakarék-bizniszét véglegesen, portfóliójuk végül az Erstéhez került. Állami támogatás helyett az új termékek bónuszokra és kedvező kamatozású hitelekre építenek. A bónuszok a korábbi állami támogatáshoz hasonlóan befizetésarányosak, ezért nem jelentenek ugyanakkora tőkearányos éves hozamot, egyik lakáskassza sem biztosít 2, 5%-ot elérő EBKM-et. A Fundamentánál kétféle termék érhető el: az egyik (Gondoskodó módozat) 5%-os befizetésarányos kamatbónuszt kínál, míg a másik (Gyarapodó módozat) 5-22, 5%-os bónuszt ír jóvá. Itt 5 eltérő futamidőre köthetünk szerződést magasabb kamattal, a kamatbónusz 5%-tól indul 6 év 7 hónapos szerződés esetén, majd 2, 5 százalékpontot növekszik az ezt követő két módozatnál, 10 év után pedig 5-5 százalékponttal, amíg 16 év 1 hónapnál el nem éri a 20%-ot.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Egyéni képviselői javaslat eredményezheti azt, hogy rövid időn belül megszűnhet az államilag támogatott lakáskassza-szerződés kötésének lehetősége. Törvényjavaslatot nyújtott be Bánki Erik kormánypárti képviselő, amely szerint megszűnne a lakáskasszák állami támogatása. A javaslat végszavazására már kedden sor kerülne. A javaslat szerint a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, vagyis a Magyar Közlönyben megjelenését követő napon. Így aki még államilag támogatott lakáskasszát szeretne kötni, annak tehát sietnie kell, mert az várhatóan már a héten hatályba lép. A hatályba lépés előtt kötött szerződés alapján ugyanis még kapható állami támogatás. Az indoklás szerint a lakástakarékpénztárakat több mint húsz éve támogatja az állam, azonban ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak.
Jogorvoslati lehetőség részletei: Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A benyújtási határidő: A fellebbezési illeték mértéke: Amit még érdemes tudni (GYIK) Az állami támogatás jogosulatlan igénybevételét, illetve a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását a lakás-takarékpénztár állapítja meg a jogszabályban foglaltak szerint: 1. ) Az állami támogatásra való jogosultságot elveszti a lakás-előtakarékoskodó, ha a megtakarítási ideje a betét felvételekor nem érte el a 4 évet, vagy a támogatással és kamatokkal növelt betétjét nem Magyarország területén megvalósuló lakáscélra használja fel. Amennyiben a betét felvételekor a megtakarítási idő még nem érte el a négy évet, a lakás-takarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.
Utolsó módosítás: 2013. 04. 26. A lakástakarék egy olyan kombinált lehetőséget nyújt az Ön számára, amelynek segítségével nem csak lakáscélra előtakarékoskodhat, hanem kedvező kamatozású lakáshitelhez is juthat. Megtakarítási szándékát, pedig az állam, előtakarékossági támogatás folyósításával is ösztönzi. Lakástakarékok a gyakorlatban A megtakarítási időszak minimálisan négy évre, legfeljebb 10 évre terjedhet ki és ez alatt Ön vállalja, hogy bizonyos összeget havonta a lakástakarékpénztárba befizet. A lejáratkor pedig lehetősége van arra, hogy a szerződéses összeget, azaz a befizetéseket kamatostul, állami támogatással és az opcionálisan felvehető lakáshitellel együtt lakáscélra fordíthassa. Jó, ha tudja, hogy a lakástakarék esetén a betéti és a hitelkamatok is előre rögzítettek. A megtakarítási időszak végén kedvező, fix kamatozású lakáshitelt igényelhet a lakástakarékpénztártól. Egy ingatlanra több lakás előtakarékossági szerződés is köthető. Lakástakarékpénztár: amit az állami támogatásról tudni kell A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az állam az éves befizetések 30%-a után állami támogatást nyújt.
A dugattyú mindig nyomás alatt dolgozik, a hajtókarra is csak egyirányú terhelés hat így vékonyabbra lehet méretezni a hajtókarokat. 60-80%-kal nagyobb a teljesítménye, mint egy azonos lökettérfogatú és azonos fordulatszámú négyütemű motornak. A motor reverzálható (megfordítható a forgásiránya) kivéve az ikerdugattyús megoldásnál. UNIFLOW rendszer esetén az egyirányú gázcsere öblítés miatt hosszú lökethossz alkalmazható. UNIFLOW rendszerű kialakításnál a kipufogónyílás előbb nyit és előbb is zár, ezért alacsony a töltési veszteség. Feltöltéses motoroknál Szóró/nyomó olajozás is alkalmazható. Hátrányai A leggyakoribb kétütemű motorok hátrányainak többsége a keverékolajozásból és az öblítési veszteségekből tevődik össze: Jelenleg környezetvédelmi okokból egyre inkább szűkül a felhasználási területe, mivel a leggyakoribb kialakítások esetén kerül olaj a környezetbe. A benzin kenőolaj tartalma nem tud tökéletesen elégni illetve az átöblítési folyamat miatt sok elégetetlen üzemanyag kerülhet környezetbe, amit viszont a kipufogó kialakításával (rezonátor), közvetlen befecskendezéssel, meg lehet valamennyire akadályozni.
(A további fordulatok csak a működés járulékos veszteségeként foghatók fel). A robbanás nyomán keletkező égésterméket el kell távolítani a hengerből. Ez már a negyedik ütem alatt zajlik le. A negyedik ütem: a kipufogás A dugattyú a legalsó helyzetből – ahová az előző ütemben került – ismét felfelé halad. Ekkor viszont nyitva van a kipufogószelep, és a dugattyú kitolja maga előtt a kipufogócsőbe az égésterméket. Miután a dugattyú ismét a legfelső helyzetbe kerül, záródik a kipufogószelep, nyílik a szívószelep, és az egész folyamat kezdődik elölről. A folyamat termodinamikai modellje az Otto-ciklus vagy Otto-körfolyamat. A kétütemű motor abban különbözik a négyütemű motortól, hogy mindössze két ütem (egy motorfordulat) alatt hajtja végre azt a ciklust, amit a négyütemű motor két fordulat alatt. Így a kétütemű motornál minden fordulatra esik egy munkaütem, szemben a négyüteművel, ahol csak minden második fordulatra. A legtöbb kétütemű motor fontos tulajdonsága, hogy mindkét irányban megindítható és üzemben tartható.
A négy ütem 2015. január 18., vasárnap, 19:05 Címkék: benzinmotor Otto-motor Az Otto-motor az első megvalósított négyütemű belsőégésű motor, amelyet Nikolaus August Otto készített 1876-ban. Világviszonylatban ez a belső égésű motor terjedt el leginkább és üzemanyaga, a benzin miatt hívják sokkal inkább benzinmotornak. Az Otto-motor működése A négyütemű motor Az első ütem: a szívás A lefelé haladó dugattyú maga után szívja (fizikailag a dugattyú fölött keletkező térbe a normál külső légköri nyomás által beáramlik) a porlasztóból a benzin-levegő keveréket. A porlasztó által elporlasztott üzemanyaghoz megfelelő mennyiségű levegőt keverve, a kész elegy a szívócsövön keresztül áramlik a henger belsejébe. Amikor a dugattyú az alsó helyzetbe ér, a dugattyú fölötti hengertér teljesen feltöltődik a benzin-levegő keverékkel. A dugattyú a legfelső helyzetről (felső holtpont) a legalsó helyzetre (alsó holtpont) való mozgásakor a forgattyús tengely fél fordulattal elfordult. Ettől a pillanattól kezdődik a második ütem.
4. löket – kilökődés (kipufogógáz) Az utolsó löketben a dugattyú visszamegy a felső holtpontra. Ugyanakkor a kipufogószelep nyitva van, hogy a kipufogógázok a kipufogón keresztül távozhassanak. Közvetlenül a felső holtpont előtt van egy szelepátfedés, ahol a kipufogó- és a szívószelepek egyaránt nyitva vannak. A beáramló friss gázok támogatják a kipufogógázok kiöblítését.