Leírás A segédanyag csomag erénye, hogy nem hagyja magára a vezetőt az éves beszámoló elkészítésében. A vezetői értékelő beszámoló elkészítését csoportonként az óvodapedagógusok értékelése, ezt követően pedig (a szervezet felépítésének függvényében) a csoportok, tagóvodák, vagy telephelyek által szolgáltatott adatok és tartalmak összesítése segíti az összesítő értékelő sablon alkalmazásával. Eves beszamolok ovoda kids. Így az óvoda vezetője a pedagógusok, és néhány vonatkozásban a pedagógiai munkát segítő kollégák bevonásával készítheti el az óvoda éves értékelő beszámolóját. A beszámoló elkészítése során a szakmai elvárásokkal is koherens minőségügyi szemlélet érvényesítésére ösztönzünk, ösztönözzük az értékelő dokumentum elkészítőit. Az egyes elvárok értékelései során kijelölt fejlesztési irányok és fejlesztési javaslatok a következő nevelési év munkatervéhez is megfelelő alapul szolgálnak. Az éves beszámoló csomag tartalma: Módszertani útmutató az éves beszámolóhoz () Éves beszámoló-sablon: Óvodapedagógusi (egy csoport) – 2020-2021.
Copyright © 2015. Eszterlánc Északi Óvoda. Minden jog fenntartva. Honlap készítés: Webshop & Webdesign Kft.
A szakmai nap a POK tavaszi programsorozatának részeként került megszervezésre. Szarvasné Jónás Hajnalka óvodánk egyik legtapasztaltabb óvodapedagógusa. BrunszvikTeréz díjas vezetőpedagógus. 10 éve alkalmazza nevelőmunkájában a kompetencia elvű programcsomagot. Előadása két részből állt. Eszterlánc Északi Óvoda. Az első részben megosztotta a tíz év tapasztalatait. A beszámoló tükrözte az utat amelyet végig járt a gyermekcsoporttal Képes beszámolója és gyakorlati példái tették színessé és hitelessé az elmondottatkat.
A gyűjteményeskönyv a négy őselem: Föld, Víz, Levegő, Tűz köré csoportosította a hagyományokat. Játékot, tevékenységet, mesét, dalanyagot válogatott hozzá. A segédanyag a résztvevők számára eljuttatott linken vált elérhetővé. A szakmai nap magas színvonalon, vidám hangulatban zajlott.
Jegyzetek [ szerkesztés] Szakirodalom [ szerkesztés] Tél Tamás. A Coriolis-erő és a modern környezetfizika: a lefolyótól a ciklonokig, 2006/8, Fizikai Szemle, Fizikai Szemle honlap, 263. o. (2006). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 19. tehetetlenségi erő, Matematikai Kislexikon, Kempelen Farkas digitális tankönyvtár. Tankönyvtár. szeptember 19. Sárfalvi-Tóth, Nemerkényi. Ciklon, anticiklon, a nagy földi légkörzés és légrendszerei, sulinet, Földrajz (2001). szeptember 19. Fizikai Szemle 2005/2. - Ujfaludi László: Időjárás, éghajlatváltozás A Föld forgásából nyernek energiát Fizikai kísérletek gyűjteménye I. (szerk. Juhász A) Arkhimédész Bt., Bp. 2006 >> A Coriolis-gyorsulás meghatározása Mizera F. & Horváth G. (2000) Dobósportok a forgó Földön. A nagy földi légkörzés - 3D-modell - Mozaik digitális oktatás és tanulás. Hogyan befolyásolja a dobótávot a centrifugális és a Coriolis-erő? I., II. Természet Világa 131: 402-405, 457-461 UCLA Department of Atmospheric and Oceanic Sciences (angol nyelven). [2010. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 19. )
A Földet körülvevő légrétegek állandó mozgásban vannak, és ezek a mozgások szabályszerűséget mutatnak. A légtömegek mozgásának rendszerét általános légkörzésnek, vagy nagy földi légkörzésnek nevezzük (ábrát lásd atlaszban). A geoid alakú Földön a felmelegedés az Egyenlítőnél a legerősebb és a sarkokon a leggyengébb. Ezért az Egyenlítőnél (0 fok) alacsony, a sarkvidéken (90 fok) magas légnyomás jellemző. A 30. szélességi körnél szintén magas a légnyomás, mert ott van a passzát szélrendszer leszálló ága, és ott kapcsolódnak össze az anticiklonok A 60. szélességi körnél pedig azért alacsony a légnyomás, mert ott kapcsolódnak össze a ciklonok. A nagy földi légkörzés rendszere - Földrajz érettségi - Érettségi tételek. A levegő a magas légnyomású hely felől az alacsony légnyomású hely felé áramlik. A Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis-erő) eltéríti a légtömegeket, az északi félgömbön jobb kéz felé, a déli félgömbön pedig bal kéz felé. A szélirányok kialakulásában a súrlódási erő is szerepet játszik. A felszín közeli légrétegekben három szélrendszer alakul ki.
Az Egyenlítőn a Foucault ingák lengési irányának stabilitását tehát a Coriolis-erő vízszintes komponensének eltűnése okozza minden lengési iránynál. A K-Ny-irányú mozgás esetén fellépő Coriolis-erőnek a függőleges összetevőjét nevezik Eötvös effektus -nak, ami elvben a Foucault inga zsinórjába iktatott finom, nagyon érzékeny rugós erőmérővel lenne kimutatható; Ny-ról K-re való lengésnél a tömeg a zsinórt a nyugalmi erőnél kevésbé húzza, K-ről Ny-ra való mozgásnál pedig nagyobb erővel. A Föld forgásából eredő Coriolis-erő tehát az Egyenlítőn a fentiek szerint "csődöt mondó" Foucault-ingák helyett a gyakorlatban a K-Ny-irányban mozgó járműveken (pl. hajókon) végzett, nagyon pontos gravitációs térerő-mérésekkel, vagy pl. az ilyen irányokban elsütött lőfegyverek szisztematikus "fölé-" vagy "aláhordásával" mutatható ki. Nagy földi légkörzés. Az Eötvös-effektussal azonban – a sarkok kivételével – magasabb szélességi fokokon is számolni kell (pl. a geológiai szerkezetek kutatásában, ballisztikában stb. A ballisztikában természetesen mindig figyelembe kell venni a változatos lövési irányoknak megfelelő Coriolis-erő mindhárom összetevőjét.
A Föld Hold felőli oldalán és az azzal ellentétes oldalon a centrifugális erő és a Hold vonzóerejéből származó erők eredője okozza az elmozdulást, a Hold felőli oldalon a tömegvonzás nagyobb, míg a Holddal ellentétes oldalon a centrifugális erő hatására a tengervíz megemelkedik, és kialakul a dagály. A Föld más részein ekkor alacsony a tengervízszint, ezt apály nak nevezzük. Ugyanazon területen 6 óránként alakul ki az apály és a dagály. A beltengereknél kicsi a szintkülönbség (10-30 cm), ezért deltatorkolat alakul ki. Óceánoknál 1-2 méter, ezek öbleiben és a folyótorkolatokban kialakulhat 5-15 méteres szintkülönbség is, mely az öböl alakjától, irányától függ – a legmagasabb a fjordoknál, öblöknél és tölcsértorkolatoknál. Felszínformálás: A tengervíz építő és pusztító munkával egyaránt formálja a tengerpartokat. A mélyvizű partoknál pusztító, a sekélyvizű partoknál építő munkát végez a tengervíz. Pusztuló partnál a tenger hullámai nagy magasságba felcsapódnak: a hullámok ereje, a tengervíz nyomása és a törmelékek pusztítják a partot.