2019. nov 17. 16:30 Corinna Schumacher azt állítja, hogy a férje, Michael Schumacher kérte állapota eltitkolását a világ elől / Fotó: Profimedia Gland — Reagált az őt ért bírálatra a hétszeres világbajnok német Forma–1-es legenda, Michael Schumacher (50) felesége, Corinna (50). Sokan nehezen viselik, hogy a 2013-ban síbalesetben agykárosodást szenvedő Schumi állapotáról semmilyen információt nem közöl a család, néhány napja Willi Weber (77), a Ferrari ikonjának korábbi menedzsere fakadt ki, amiért nem látogathatja barátját. Elmondása szerint balesete óta nem láthatta Schumachert, mert a felesége "tiltólistára" tette őt. ( A legfrissebb hírek itt) – Talán attól tart, miután meglátom, hogy van Michael, kitálalok a nyilvánosságnak – mondta Weber a német RTL televíziónak azt sugallva, a család titkolni akarja az igazat Schumi állapotáról. A nyilvános szereplést többnyire kerülő Corinna a She's Mercedes magazinnak adott interjúban reagált erre. – Mindent megteszünk érte, ami emberileg lehetséges.
"Jól tudom, hogy Michael minden nap hiányzik, és nem csak nekem, hanem a gyerekeknek, a családnak, az apjának… mindenkinek, aki körülötte van. Michael mindenkinek hiányzik" – tette hozzá. Schumacher egészségi állapotáról továbbra sem tudni semmit. Mick Schumacher, a német Michael Schumacher egykori hétszeres Forma-1-es autós gyorsasági világbajnok fia nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság Bahreini Nagydíjá, a szahíri pályán, 2019. március 28-án. (Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj) Schumachert a gyermekei – 24 éves lánya, Gina-Maria és 22 éves autóversenyző fia, Mick – nagyszerű családapaként jellemzik, akivel sokat mókáztak gyerekkorukban. Az amerikai Haas F1-es csapatnál versenyző Mick szerint "eléggé igazságtalan" a sorstól, hogy apjuk nem élheti meg vele ezeket a pillanatokat. "Mindent odaadnék érte, ha beszélhetnék apámmal" – mondta az F1-es újonc a Bildnek. Michael Schumacher 2013. december 29-én szenvedett súlyos fejsérüléseket, amikor a sípályáról lefutva egy köves részre érve elesett a francia Alpokban.
További cikkeink is érdekelhetnek: Kimi Räikkönen jövőre visszavonul a Forma 1-től, ezzel szeretne foglalkozni Így nyaralnak az F1-es pilóták: jachtoznak, bicikliznek, buliznak Lewis Hamilton kutyája jó dolgában áttért a vegán életmódra Alonso a Drive Me Baby-nek: "A nők is lehetnek olyan kiváló versenypilóták, mint a férfiak
Erre a szócikkre érvényes a Wikipédia:Élő személyek életrajza irányelv. Ebben a legfontosabb, hogy a kortársakra vonatkozó megállapításokat a szerkesztők várakozási idő nélkül távolítják el a cikkből, a vitalapról és a felhasználói lapokról is, amennyiben azokhoz nincsenek megadva a cikk témakörében elfogadható, megbízható források. (Ezt a sablont valamennyi életrajzi cikk vitalapján elhelyezzük, ha a cikk élő személyről szól. Wikizero - Csisztu Zsuzsa. A szerkesztők tájékoztatására szolgál, és önmagában nem jelez hiányt. ) Lásd még a Wikipédia:Ellenőrizhetőség és a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! irányelveket. Az egyes források alkalmazhatóságának szerkesztőségi fóruma: Wikipédia:Kocsmafal (források).
1456. július 22-én Hunyadi János hadvezér, Szilágyi Mihály várkapitány és Kapisztrán János ferences szerzetes – a harangszón kívül – nem is kapott máshonnan segítséget, pedig 1455 júniusában a győri országgyűlésen igencsak fogadkoztak V. László követei és Brankovics György szerb fejedelem a török elleni összefogásra. Az oszmán elleni küzdelemben segítséget ajánlottak az európai fejedelmek és maga a pápa is. Hunyadi, Kapisztrán és Szilágyi mégis saját erőből hajtotta végre a fényes csodát Nándorfehérvárnál: 1521-ig megállította az oszmán támadásokat, megvédte az iszlám hódítástól a Magyar Királyságot és Európát. 1500 augusztusában VI. Sándor pápa úgy rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben megszólaljon, mintegy naponta hirdetve, hogy az összefogás a kereszténység megvédése érdekében minden időben és helyen minden keresztény feladata. Egy egész kontinens, egy világvallás, egy értékrend, egy kultúra megvédése érdekében olyan fényes győzelmet tán egyetlen nemzet képviselői sem arattak, mint akkor a magyarok Hunyadi, Kapisztrán és hős vitézeik jóvoltából, mégis 555 évet kellett várni Magyarországon is, mire a világraszóló győzelem napja törvényben rögzített tiszteletté vált.
Három részre szakadt, elszegényedett, területe pedig az oszmán és a Habsburg Birodalom állandó csataterévé vált. Nagyhatalmak terepasztala lettünk, mint azóta oly sokszor. II. Szulejmán szultán, a "törvényhozó" már 1541-ben, Buda elfoglalásakor megfogalmazta győzelmi levelében: "A harangok hangjához szokott vidékeken ezentúl a müezzin éneke és a katonai zenekar játéka lesz hallható. " Igaz, nem történt erőszakos iszlamizáció, de az ország pusztulása mégis a török hódoltság korára esik. Nehéz felfogni, hogy bár gazdaságilag kihasználták, de nem is annyira a törökök pusztították az országot, mint inkább a német zsoldosok, akik sáskaként tettek tönkre maguk körül mindent. A nagyobb értékekre pedig az uralkodóház tette rá a kezét. Illés Endrétől 1928-ban olvashatjuk a levéltári kutatásokból származó megállapításokat: "A mohácsi csata után hajókkal vitték Bécsbe a királyi palota kincseit. I. Ferdinánd ezeket a remekebbnél remekebb ötvösmunkákat beolvasztotta, és az így nyert pénzzel fizette Magyarországot dúló hadait.