– Provokálhatja a szervezetét. Összehúzódhatnak az erek, és romolhat az agy vérellátása is. Az én személyes véleményem mégis az, hogy ilyen betegségnél nem kell kínozni a beteget azzal, hogy mindentől eltiltják. Azzal, hogy rágyújt egy-két szál cigire, még nem változik a gyógyíthatósága. Kolontár Krisztián cigi betegség Bajor Imre
Elég nehezen bírta az időjárási változásokat. Remélem, hogy lábra fog állni. A népszerű színésznek nemcsak a bagó, de az étkezése miatt is kijár egy-egy orvosi dorgálás. Egy neve elhallgatását kérő barátja ugyanis elárulta: elképesztően rendszertelenül étkezik mostanában a színész. – Teljesen felcserélte az étkezéseket. Délben reggelizik, estefele pedig az ebédet helyettesíti valamivel – mondta informátorunk. Hatalmas fájdalmai vannak Bajor Imrének. – Többnyire a házinéni főz neki, de azt is vagy megeszi vagy nem. Ha bármelyik kollégája vagy barátja megy hozzá látogatóba, akkor ne virágot, hanem egy jó levest vagy valami tartalmas főételt vigyen neki. Vagy zöldséget és gyümölcsöt, mert bizony abból is sokkal többet kellene fogyasztania Iminek. Dr. Kóczán István belgyógyász védelmébe vette a betegen is pöfékelő színészt. Szerinte már az nagyon szép dolog a humoristától, hogy letette a poharat. – Annál nagyobb baja már nem lehet, mint ez a betegség – sóhajtott megértően Dr. Kóczán, aki kérésünkre elmondta, hogy miért nagyon ártalmas Bajor számára a bagó.
57 évet élt. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Különösen azóta, amióta drága jó szüleimet elvesztettem" – mondta fájdalmas elkeseredéssel a hangjában. Az utolsó beszélgetés a BEST magazin legfrissebb számában olvasható. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Az Alzheimer kór a demencia (elbutulás) hátterében álló egyik fő ok, az esetek több mint felében ez a kiváltó ok. Az Alzheimer kór többnyire az idős emberek betegsége, és mondhatni, szinte népbetegségnek számít: hazánkban közel negyedmillió ember él együtt a betegséggel, és a 60 év felettiek közel 5 százalékát érinti. Mik az Alzheimer-kór tünetei? Az Alzheimer kór a központi idegrendszer degeneratív betegsége, lényegében az agy egyes részeinek sorvadásával jár. Öröklődés - hírek, cikkek az Indexen. A tünetei szerteágazóak, de minden esetben a gondolkodási képesség csökkenésével és magatartásváltozással jár. Kezdeti szakaszaiban nehéz megkülönböztetni a " sima" feledékenységtől. Az Alzheimer-kór nem merül ki annyiban, hogy néha elfelejtjük ezt-azt, hanem a mindennapi életvitel során is súlyos gondokat okoz a betegnek és a családtagoknak. A betegség általában egyre súlyosabb formát ölt, fokozatos szellemi hanyatlással jár.
Sajnos nem minden faktor kontrollálható, de így is akadnak azonban olyan dolgok, amiken javíthatunk. Bár a Magyarországon is egyre több embert érintő neurodegeneratív betegség pontos kiváltó okai továbbra sem ismertek, jó pár olyan tényezőről tudunk, amely hozzájárulhat az elbutulással és a szellemi képességek gyors leépülésével járó kórkép kialakulásához. Ezek közül a rizikófaktorok közül szedett össze néhányat a Science Alert. 1. Életkor Az Alzheimer-kór előfordulásának gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, 65 éves kor felett pedig nagyjából ötévente megduplázódik az esély arra, hogy valakinél kialakuljon. 2. Genetika Emellett persze az öröklődés is jelentős szerepet játszhat a betegség kialakulásában. A 4 leggyakrabb örökletes betegség, amit szüleink adhatnak át - Blikk Rúzs. A korai, már 30-40 éves korban jelentkező tünetek esetén például az egyik szülőtől örökölt három gén valamelyikének mutációja vezethet a betegség megjelenéséhez. Az idősebb korban diagnosztizált változat esetében ugyanakkor nem ilyen egyértelmű a helyzet, ebben az esetben eddig csak a kockázatot növelő és csökkentő mutációkat fedeztek fel a kutatók.
A másik jelző a tau fehérje szintjének megemelkedése az agyban, ami már 15 évvel a tünetek kialakulása előtt is észlelhető. Agyserkentő koktéllal a szellemi frissesség megőrzéséért Egy másik kutatócsoport a Journal of Alzheimer's Disease szaklapban megjelent cikkben három természetes vegyületből (kolin, uridin és omega-3 zsírsav) álló "turmixot" javasol a szellemi képességek javítására és az agy védelmére. Az italkeverék előnyös hatását EEG-vizsgálatokkal igazolták. Az Alzheimer-kór okai és kockázati tényezői. Kolint elsősorban a tojás, a húsok és az olajos magvak tartalmaznak, az omega-3 zsírsav kitűnő forrása a tengeri hal, a tojás, a lenmag és a szabadon legeltetett állatok húsa. Az uridint a máj és a vese termeli, és néhány élelmiszerben a ribonukleinsav (RNS) egyik összetevőjeként található meg.
Eredmények Az eredmények szerint az eltérő étrend hatása az idegsejtek dendritjein volt megfigyelhető. Az idegsejtek ezeken a sejtből csillagszerűen elágazó nyúlványokon át veszik föl a környezetükből az információkat. Ha az étrend szegény volt telítetlen zsírsavban, akkor az Alzheimer-kórra genetikailag fogékonnyá tett egerek szervezetében súlyos zavarok mutatkoztak a dendritekben. A jelenség főként azokat a fehérjemolekulákat érintette, amelyek védelmezik az idegnyúlványokat. Az egerek dendritjeiből csaknem teljesen eltűnt egy, az idegsejtek felépítése szempontjából fontos struktúra, a drebrin. Bizonyos öröklődő betegségek kórképéből, amelyek súlyos értelmi fogyatékossággal járnak, ismert, hogy eme proteinstruktúrák elvesztése súlyos emlékezetkiesést okoz. Ráadásul eltűntek olyan alkotórészek a sejtmembránból, amelyek a reakcióképes szabad gyökök elfogására szolgálnak, s ezáltal védik a sejtet. Nem utolsósorban pedig aktivizálódott egy enzim, amely normális esetben a neuronokat megvédi azoknak a proteineknek a hatásától, amelyek a sejt "programozott" pusztulását okozzák.
A Parkinson-kór a központi idegrendszer betegsége, amely főként a motoros rendszert, tehát a mozgással kapcsolatos képességeket érinti. A Parkinson-kór szintén génmutációk eredményeképpen alakul ki, amelynek legláthatóbb jele az egyik gén által kódolt fehérje, az alfa-synuclein felszaporodása. A Parkinson-kór az Alzheimerhez hasonlóan szintén nemcsak öröklődő betegség. A Huntington-kórnak a fentiekkel ellentétben kizárólag öröklődő formájáról tud a tudomány, sporadikus előfordulása nem ismert. Minden embernek két huntingtin elnevezésű génje van, amelyek a huntingtin nevezetű fehérjét kódolják. Leegyszerűsítve az a lényeg, hogy ennek a génnek van egy szakasza, amely mutáció hatására képes megsokszorozódni, ezzel a gén nem megfelelő működését okozva. Ha ez a kópiaszám elér egy bizonyos határt, akkor a létrejövő huntingtin fehérjék mutánsak lesznek. A betegség tüneteit ezek a mutáns fehérjék okozzák. Felhasznált irodalom: itt, itt, itt és itt A rovat további cikkei Fogyókúrahibák reggeli közben Fogyókúrát betartani nem könnyű feladat, hiszen folyamatos odafigyelést igényel.
Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus Az Alzheimer-kór komplex betegség, amit az eddigi kutatások alapján feltehetően több tényező (adottságok és az életmódból adódó okok) kombinációja eredményez. Mik a rizikófaktorok? Az Alzheimer-kór kialakulását valószínűleg bizonyos tényezők, például fertőzés, csökkent agyi vérellátás és genetikai érzékenység kombinációja eredményezi. A kutatók néhány feltételezhető rizikófaktort már meghatároztak. 1. A kor Az Alzheimer-kór általában 65 éves kor fölött jelentkezik, ritkán azonban 40 éves kor előtt is találkozhatunk vele. A 65 és 74 éves korosztály kevesebb, mint 5 százalékánál alakul ki Alzheimer-kór, 85 éves kor felett azonban ez az arány már az 50 százalékot is eléri. 2. Öröklődés Abban az esetben, ha Önnek első fokú rokona Alzheimer-kórban szenved - tehát szülei, testvérei betegek -, nagyobb a valószínűsége, hogy Önnél is megjelenik a betegség. Bár az Alzheimer-kór hátterében álló genetikai elváltozások nincsenek teljesen felderítve, már azonosítottak három olyan genetikai mutációt, ami jelentősen növeli a kockázatot bizonyos családokban.