Székely Kriszta rendezésében készül a Nóra a Katona József Színházban. Az Ibsen-dráma címszerepében Ónodi Eszter látható, akivel színlelésről és kitörésről beszélgettünk. - Jól láttam, hogy ez az első Ibsened? - Igen, ezt a darabot talán akkor lapozgattam legutoljára, amikor a főiskolai felvételire készültem, hiszen az a fajta szerep, ami ott gyakran előkerül. De végül is nem tettem be a repertoáromba. A színpadon sem talált meg mostanáig, pedig több Ibsen is futott már a Katonában, mint a Hedda Gabler, A vadkacsa vagy A nép ellensége, ami jelenleg is repertoáron van. Most azonban Székely Kriszta rendező rám gondolt a szerep kapcsán. Nóra (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt /) - A maga idejében a darab botrányosnak számított a női egyenjogúsággal kapcsolatos kérdések kimondása miatt. Mitől képes ma hatásosan megszólalni? B-oldal: Negyven után szebbek és egészségesebbek leszünk | 24.hu. - El kell tolni a hangsúlyokat. Manapság a női egyenjogúságról beszélni nem akkora arculcsapás a társadalomnak, mint Ibsen idejében volt, hiszen ma már mindenhol találkozunk ezzel.
Amikor látom őt színpadon, filmben és civilben, jótékonysági rendezvényeken, vagy összefutok vele az oviban – lányaink egy helyre járnak –, mindig felmerül bennem a kérdés: hogyhogy nem látszik meg rajta a kor és nem töri meg az élet, Down-szindrómás nagylánya helyzete vagy színészként a munka–magánélet összeegyeztetése? Hiszen van három gyermeke és egy elfoglalt férje… Ősszel elvállalta egy jótékonysági koncert szervezését is – akkor láttam először igazán fáradtnak. De most újra kisimultan mosolyog rám. – Kipihented magad? – A jótékonysági koncert szervezésére vagy az év végére gondolsz? Ónodi eszter ferme de. Egyébként igen. Van olyan háromgyerekes barátnőm, aki karácsony után már a szünet végét várta, de nekem nagyon jólesett együtt lenni a családommal és pihenni – már amennyire mellettük lehet. Sűrű időszakon vagyok túl, a jótékonysági koncert után elkezdtünk próbálni a József Attila Színházban, közben a Madách Színházban és az Orlai Produkciónál összesen havi tíz-tizenöt előadásom volt. De az évkezdet egyelőre nyugodt, végre van időm sportolni és olvasni.
előadás, 2021. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 6 szavazatból A 18-19. századi Lear király-előadásokban Learhez egyértelműen a tragikum és a fenségesség kapcsolódott. Balla Eszter: „Fogalmam sincs, hogy a gyerekeim nélkül milyen lennék” | Képmás Magazin. A kor hagyománya Lear szenvedéstörténete kapcsán szinte krisztusi magasságokba emelte őt; bizonyos rendezők egy az egyben a "szenvedés és megváltás" kontextusába helyezték, a hagyományos "magasztos és fenséges" tragikum- és szenvedésregiszter mellett. Volt olyan rendező, aki – ennek megfelelően – a humort és a groteszk vonalat is kihúzta a szövegből. A Bolond például csak 1838-ban tért vissza az előadásokba, és még Kozincev 1960-as évekbeli híres Lear-filmjéből is hiányzik Gloster jelenete a doveri sziklánál. (Kozincev egyébként a kortárs szovjet valóság parabolájaként értelmezte át a történetet, allúziói a sztálini személyi kultusztól a hatalmi manipuláción át a politikai száműzöttekig és kivégzettekig terjedtek. )
A kilencvenes évek eklektikussága – oldalcopf, kreppelt tincsek, fonatok, a Rachel-frizura, az élénk színű hajgumik, csatok – után mára elértük az egyéni ízlés szabadságának idejét, a formák és színek lehetőségei végtelenek. TEJ Forrás: Hajunk, nyakunk és tekervényei – KönyvTÁRlat, Tátrai Zsuzsanna, néprajzkutató előadása az Országos Széchényi Könyvtárban
Egyébként csak kiegészítője volt a görög ruházatnak, amit a khitón felett hordtak. A fiatalok és a filozófusok egyetlen darabként is hordták, körülcsavarták a testükön, majd a hosszabb részt átvetették a vállon és a lelógó anyagot a bal karon tartották. Nők ritkábban hordták a hümationt, és akkor is betakarták vele a fejüket. A khlamüszt utazók és fiatal férfiak hordták, nők csak ritkán. Ezt a ruhadarabot a vállukra terítették és összekapcsolták az áll alatt, de előfordult, hogy a hónalj alatt vezették, és az egyik vállon rögzítették. Ritkán a khlamüsz volt az egyetlen ruhadarab, amit viseltek. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Szilvitzky: 26. oldal ↑ Szilvitzky, 28. Székely Éva: Ókori görögök, mai gyerekek (Tankönyvkiadó, 1987) - antikvarium.hu. oldal ↑ a b Szilvitzky, 29. oldal Források [ szerkesztés] Szilvitzky Margit: Az öltözködés rövid története. Corvina, Budapest, 1970 ISBN 963 13 1605 X KRÉTA és MÜKÉNÉ • ÓKOR • Divattörténet., 2011 [last update]. [2013. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 11. ) GÖRÖGÖK • ÓKOR • Divattörténet., 2011 [last update].
[2011. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. )