(eredetileg Markstein György) ( 1946. július 22., Budapest -) magyar humorista, parodista. Élete 1946. július 22-én született Budapesten, édesapja Alfonzó, a híres bűvész és parodista volt. Miután leérettségizett, előbb a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt, majd pedig még két évet az ELTE BTK-n tanult. Slágermúzeum: Hofi Géza - Gondolj Apádra (videó). 1971-1974 között a Thália Színházban játszott, majd 1974 és 1982 között főleg külföldön szerepelt. 1982-ben benevezett a Magyar Rádió Humorfesztiváljára, ahol Nádas Györggyel fellépve óriási sikert aratott, melyből szinte természetszerűleg adódott, hogy duóként folytatták pályájukat. Markos gyors, hirtelen ám annál biztosabb rögtönzőképességével (melyből adódóan szövegeit azóta sem formálta, formálja késszé) szinte azonnal a legnagyobb nevettetők közé emelkedhetett. Saját bevallása szerint gyakran maga sem tudja, hogyha elkezd egy mondatot, akkor annak mi lesz a vége. A sikert kiaknázva még abban az évben leszerződtette őket a Mikroszkóp Színpad, párosuk pedig a kor első számú média attrakciója lett.
Az alkohol a torkon átlohol, Bármi lesz, segít a szesz, ha lesz, Óh ez nagy család óriási family, Nem lehet minket józanítani. A kocsma sok, vagy a pénzem túl kevés, Nem tudom, de mindent lenyelek, Kültelki pince lyuk, vagy császári sörbár, Szárazon elviselni nem tudom. Piál a Föld, piába minden, Piába vedelik a szeszt itt mindenféle szinten. Csak az ürge nem iszik, ó azt meg kiöntik. Mert olyan ürge nem is kell, ki nem iszik. Száraz sörös üveg van az utcán szerteszét, Rá se ránts, ha nincs üvegbetét. Hofi géza videók. Száraz éjszakán, ó nem kell tökölni, Rum helyett jó lesz majd a kölni. Vidáman iszogatom el még azt is, amim nincsen. Ha a sósborszesz kell, a Diana se rossz. A metilalkohol is hangulatba hoz. Csak az ürge nem iszik, ó azt meg kiöntik, A nagypapa is, a nagymama is piál, A kisgyermek se kér tejet ma már. Éjéjéljen az egyenjogúság, Gyere, töltsd belém a pálinkát! Piál a finn, piál a norvég, Piál a távol-keleti s, Piál bizony a szomszéd, Van, ahol tiltja a korán, Másutt nem szabad korán, De inkább oda se figyelj, Vedeljünk már!
A Vörösmarty Színházban kedden megkezdődött Friedrich Dürrenmatt az Öreg hölgy látogatása című darabjának az olvasó próbája. A nagy létszámú stáb nagy körben ült le a színpadon, hogy Bagó Bertalan rendező bevezető gondolatai után elkezdődjön az olvasópróba. A rendezővel beszélgettünk a készülő előadásról. Dürrenmatt ma már klasszikusnak számít. Ha Ön rendezi, nem biztos, hogy klasszikust láthat a néző. Klasszikus, vagy nem klasszikus? Minden klasszikus, amit rendezek, legfeljebb megrostálja az idő. Szeretném, ha olyan előadás lenne, ami nem egy múzeum, hanem olyan, amit napjainkban is élvezhetünk és érthetünk. De megtartunk minden olyan törvényszerűséget, amit a mű megkövetel. Nem fogom megerőszakolni olyanná, ami modernkedőnek hat, nem fogok olyan darabot rendezni, ami erőszakosan a mába hajló. Azt gondolom, hogy minden klasszikus művet, legyen akár Shakespeare, vagy éppen Dürrenmatt, nem kell mindennapivá tenni, mert az, amiről szól, az a mai világnak is tökéletesen megfelel! Mondhatjuk az eladás alcímének azt, hogy money, money, money, hiszen ez is, mint az életben oly sok minden a pénzről is szól!
Ő úgy tölti föl realitással és abszurditással ezt a szerepet, hogy játéka az Ill iránti szerelem kései siratójává is válik. Ruttkai Éva Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész a Vígszínházban F. Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása című színművében (1986) Forrás: MTI/Ilovszky Béla Schuller Gabriella Az öregség színrevitele című írásában említi meg Ruttkai Éva alakítását harmincegy évvel később, ugyancsak a Színház című lap egyik 2017-es számában. A színháztörténet számos példát feljegyzett a színpadi figura és az őt játszó színész korának radikális különbségére: Thomas Betterton még hetvenévesen is Hamletet és Othellót játszott, mivel továbbvitte ifjúsága sikeres szerepeit, Sarah Bernhardt ötvenöt évesen adta a dán királyfi szerepét stb. Ezekben az esetekben az adott színészt övező kultusz miatt nem fontos, hogy valós biológiai kora nem esik egybe az eljátszott szereplőével. Más a helyzet akkor, ha betegség miatt a színész civil állapota rést üt a zárt reprezentáción, és a betegség, halál nem marad meg a fikció biztonságában.
Keveset fizetnek érted, tehát keveset érsz, ez a mai módi. Mindemellett azt is itt írja: "Én, hála Istennek, természetemnél fogva rugalmas vagyok. Az ember az erényeit és bűneit együtt hordja. Én mindig mindent újrakezdek. És bár tudom, hogy a hinta áll, mégis, mint egy gyerek, minden nap újra meg újra megpróbálom elhinni, hogy ha összefogunk, ha nagyon akarunk, akkor mindent mindig újra lehet kezdeni. A Karinthy Ferenc Végelszámolás című művéből készült rádiójáték felvételén, 1979-ben. Ruttkai Éva színművésznő és Varga Géza rendező. Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán Egy karkötő, két aszteroida Ruttkai Éva 1985 decemberében – miközben Az öreg hölgy látogatása című darab milliomosnőjének megformálására készült – egy nap karácsonyi ajándékvásárlásra indult vejével és leányával. A Népköztársaság útja (mai Andrássy út) kirakatait nézegetve a színésznő észrevett egy karkötőt az egyik elit – természetesen – állami, Kincsesház nevű ékszerüzlet kirakatában. Ruttkai Éva nézte a csillagászati áron kínált ékszert, majd azt mondta: Na, egy milliomosnő ilyet visel.
Az öreg hölgy látogatása A Vígszínház 1986. január 16-án mutatta be Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című darabját. Főhősét, Claire Zachanasiant Ruttkai Éva alakította. A kritikák többsége lényegében egybevágott mindazzal, amit P. Müller Péter fogalmazott meg Ruttkai Éva szerepformálásáról a Színház című lapban: Ruttkai Éva a címszerepben mozgásában és hanghordozásában is babaszerű figurává formálja a korábbiakban démonikus és hisztérikus jegyekkel életre keltett öreg hölgyet. Azt a kislányt játssza el, amilyen Claire negyvenöt évvel ezelőtt lehetett volna. Ruttkai ily módon új színnel gazdagítja a milliomosnő alakját, az ő Claire-je nem félelmetes, akinek a vagyon eltorzította volna a jellemét. Őt ez a vagyon konzerválta. Ez az asszony itt nem az a Médeia, akinek Dürrenmatt tekinti, hanem egy hűségében és bosszújában inkább anakronisztikus figura. Egyszerre van jelen benne a naivitás és az őrület. Ruttkai Éva - a társulat legnagyobb részétől eltérően - nem abban a társalgási modorban játszik, ami - sajnos - a Vígszínháznak ezt az előadását is jellemzi.
De Claire Zanahassian ( Tóth Ildikó) csak akkor járhat sikerrel, ha egy városnyi ember korrumpálható: Az, hogy Claire története hogyan alakul a próbafolyamat alatt, nagyon meghatározó, az, hogy a város, a polgármester, a tanító és a többiek szerepe hogy tud egységbe forrni a maguk különböző amplitúdóival. Nem nagy meglepetés, főleg Dürrenmatt rajongóinak, hogy igen, egy egész városnyi ember is korrumpálható. Hogy ez a Vörösmarty Színház színpadán hogyan válik majd valósággá, az március végén kiderül. A bemutató időpontja: 2022. március 26. További információ az alábbi oldalon található! Támogatott tartalom. Fejléckép: Tóth Ildikó (fotó: Hamarits Zsolt / Vörösmarty Színház)
Film 2008 Vígszínház Az IKEA visszahívja a CALYPSO mennyezeti lámpák egyik szállítmányát - tájékoztat honlapján a cég. Mint írják, elnézést kérnek az okozott kellemetlenségért, és köszönik a vásárlók megértését. Termékvisszahívás az IKEA-nál Az IKEA visszahívja a CALYPSO mennyezeti lámpák egyik szállítmányát, mert fennáll a kockázata, hogy a búrák leesnek - írják honlapjukon. Az IKEA arra kéri a vásárlókat, akik 2016. augusztus 1. után vásároltak CALYPSO mennyezeti lámpát, hogy újfent ellenőrizzék a termékre pecsételt dátumot. Veszélyes lápmát hív vissza az IKEA Az IKEA visszahívja azokat a CALYPSO mennyezeti lámpákat, melyeket a rajtuk szereplő dátumjelzés szerint az alábbi időszakban gyártottak: (ééhh) 1625 és 1744 között. Mint írják, az IKEA tudomást szerzett olyan esetekről, amikor az üvegbura leesett, és hogy minimálisra csökkentsük a baleset lehetőségét az IKEA visszahívja a jelzett időszakban gyártott, az alábbi dátumjelzéssel ellátott CALYPSO mennyezeti lámpákat: (ééhh) 1625 és 1744 között.