A pályázat nyertese az az iskola, ahonnan a legtöbb gyermek leadta a részvételi lapját. A pályázat eredményét honlapunkon tesszük közzé, illetve értesítést küldünk az iskola címére is. Díjazás: 1. helyezett iskola: 50. 000, -Ft értékű könyvutalvány 2. helyezett iskola: 30. Somogyi könyvtár online casino. 000, -Ft értékű könyvutalvány 3. helyezett iskola: 20. 000, -Ft értékű könyvutalvány GYERTEK! LEGYÜNK MINÉL TÖBBEN! A hét végén kerül sor a Kulturális Örökség Napjai ra Európában és 1999-től Magyarországon is, ami azért nagy és jó dolog, mert ezeken a hétvégéken olyan különleges helyszíneket is meg lehet látogatni, amit év közben nem, vagy most a szokott nyitva tartási időn kívül is, vagy éppen extra szolgáltatásokkal, ráadásul ingyen! Az idei KÖN témája: Örökölt üzenet A hét végén a Somogyi Könyvtár épületének egyébként zárt részeit (restauráló műhely, könyvraktárak, épületgépészeti terek, Emlékkönyvtár) is meg lehet látogatni. Ismét megnyílik a Szent István téri víztorony, be lehet menni a Városházára vagy éppen a MÁV palotába… A szegedi programokat részletesen megtalálod itt.
A rejtett bibliográfiák is. Második alapelvem, hogy... Emléklapok Csongorád multjából. [antikvár] Váry Gellért Váry Gellért 1843. február 2án születt Csongrádon. Édesapja, Meister János, 1830-ban Pestről került Csongrádra; ő volt az első helyi patika megalapítója. Édesanyja, Váry Mária, egy csongrádi szűcsmester lánya volt. Fiuk, Meister Sándor, a gimnázium hat osztályának... Móra Ferenc írásai [antikvár] Vajda László részlet A bibliográfia a legönzetlenebb műfaj. Revizor - a kritikai portál.. Vajda László is, amikor másfél évtized fáradhatatlan szorgalmú munkájával összegyűjtögette kedvelt írójának, Móra Ferencnek hírlapokban széttékozolt remekműveit, és mindenféle fajta írásait, cikkeit a bibliográfia... Csongrád megyei könyvtáros 1992/3-4.
Rippl-Rónai Józsefről, a szegedi egyetem történetéről, Kopasz Márta festőről, László Anna grafikusművészről is egyaránt nyílik kiállítás, valamint október 8-án, Restaurált ritkaságok címmel kiállításmegnyitón és tárlatvezetésen vehetnek részt az érdeklődők Nátyi Róbert művészettörténész vezetésével. A kiállításon az Emlékkönyvtár olyan féltve őrzött ritkaságait tekintheti meg a közönség, amelyeket az utóbbi időben retusáltak. A gyermekeknek és családoknak is bőven akad program októberben. A Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtár ában mesedélutánokkal, történelmi kincskereső játékokkal, jógával, hangversennyel, könyves társasjátékokkal, állatvédelemmel kapcsolatos előadással, zseblámpás nyomozással várják az érdeklődőket. Október 14-én Mechler Anna, A virágtündérek titkai című gyermekkönyv-sorozat írója és illusztrátora lesz a könyvtár vendége, valamint Csapody Kinga, a Manó Könyvek főszerkesztője mesél az Utazik a család című könyvsorozatról. Ünnepeld a farsangot a Somogyi – könyvtár online programjaival – Szegedi hírek | Szeged365. A Somogyi-könyvtár fiókkönyvtáraiban, valamint az Agóra Gyermekkuckóban is színes programkínálattal és kiállításokkal, mesedélutánokkal, kézműves családi délutánokkal várják a kikapcsolódni vágyókat.
A fiókkönyvtárakban is a környezettudatosság lesz a középpontban, de a járvány pszichológiai hatásairól, állatvédelemről, tápai és dorozsmai hagyományokról, a mesék gyógyító hatásairól, képregényekről és anime-sorozatokról is szó lesz a fiókkönyvtárakban a megszokott mesedélutánok, társasjáték-klubok és foglalkozások mellett. Rókuson Tóth Tamás temetőkutató, Móra utcán Kiss Norbert teológus és egyháztörténész, a Stefánia Fiókkönyvtár-klubban Róka László pszichológus, Francia utcán Csányi Tamásné numerológus, Északvároson Mechler Anna író, Szőregen Csapody Kinga író, a Manó Könyvek főszerkesztője, Dorozsmán Takács Katalin meseterapeuta, az Agóra Gyermekkuckóban pedig Nagy Krisztina kineziológus és természetgyógyász tart majd előadást október hónap folyamán. A részletes programkínálat a Somogyi-könyvtár folyamatosan frissülő honlapján érhető el: 61
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix A kávé a csokoládéval és a teával együtt érkezett meg Ázsiából és terjedt el a Európában a 16. század környékén, és mint tudjuk, a három közül az elsőben található a legnagyobb mennyiségben koffein. Kontinensünkön a középkorban az ivóvíz igen kevés helyen volt emberi fogyasztásra alkalmas a benne található baktériumok miatt, azonban az alkohol az erjedés folyamatának köszönhetően megölte a bacik nagy részét, ezért az emberek előszeretettel fogyasztottak alkoholos italokat akár a reggelijükhöz is. Így aztán gyakran egész nap ittas állapotban voltak, ettől viszont kevésbé voltak energikusak és nem a gyors észjárás volt rájuk jellemző. Michael Pollan farmakológus és író szerint " a koffein hozzájárult a felvilágosodáshoz és az ipari forradalomhoz, mert mindkettőhöz szükség volt arra, hogy fókuszáltabban, tisztábban gondolkozzunk. Híres nők a tortenelemben. " A nedű tehát elkezdte átformálni az emberek gondolkodását, sokkal józanabbak, koncentráltabbak lettek és ez a munka területén is meglátszott.
London első kávéházának emléktáblája. Forrás: Shutterstock/Puzzlepix Nemcsak kedvelt ital lett belőle, hanem az üzletkötésre, gazdaságra és társasági életre is hatással volt, a kávéházak fontos helyszínei lettek az eszmecseréknek és tárgyalásoknak. Az irodalmi művek, újságok, még az olyan híres zeneszerzők, mint Bach és Beethoven darabjai is kávéházi asztaloknál születtek. " Azonnal felkapták" – mondja a történész Mark Pendergrast, " az 1500-as évekre már az egész arab világban elterjedtek a kávéházak. Nem kellett hozzá 150 év, és Európát is letarolta. 6 nő, aki örökre megváltoztatta a történelmet. " Volt olyan kávéház, ahol részvények cseréltek gazdát, máshol a tudomány emberei vitatták meg az élet nagy dolgait, ezekből a társaságokból aztán később hivatalos intézmények (például tőzsde vagy tudományos egyesületek) születtek. Isaac Newton és Honoré de Balzac is nagy kávészeretők voltak, a legenda szerint Voltaire naponta 72 csészényit megivott az italból (na most ez vagy nagy túlzás, vagy pedig valamilyen erőtlen kávéról lehetett szó).
2008 Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Az első két kötet egybekötött reprint kiadásaː Szépia Könyvkiadó, Budapest, é. [1980-as évek], 435 p, ISBN 963 7849 14 9 Források [ szerkesztés] Petrik Géza: Jegyzéke az 1860–1875. években megjelent magyar könyvek- és folyóiratoknak, Budapest, 1888–1892 Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900. I–II. Az 1886–1900. SiHuHu.com - A gyermekvasutasok blogja | Gyermekvasút, Budapest. években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok összeállítása tudományos szak- és tárgymutatóval. A könyvek betűsoros jegyzéke, térképek és atlaszok, a szerzők névmutatója; Budapest, 1913 Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása tudományos folyóiratok repertóriumával, Budapest, 1917–1928 Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II. ), Budapest, 1939–1942 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Magyar lexikonok listája
A történelemkönyvekben általában csak a férfiak neve kerül előtérbe, pedig rengeteg csodálatos asszony van, akik tetteikkel, döntéseikkel hatalmas változásokat, sikereket értek el, és jobbá tették az országot, a világot, valamint kinyitották a lehetőségek kapuját nőtársaik előtt. Magyarországon is van jó néhány úttörő hölgy, akik a társadalom elvárásaival, a nemi egyenlőtlenségekkel és a szabályokkal dacolva megvalósították álmukat, és elsők lettek az országban karrierjük terén. Úttörő magyar nők Bemutatjuk azokat az asszonyokat, akik beírták magukat az ország történelmébe, és hozzásegítették a többi nőt ahhoz, hogy ők is elérhessék vágyaikat. Igazi úttörők voltak, akik sokat küzdöttek céljaikért, kitartásuknak, elszántságuknak pedig meg is lett az eredménye. Képeken mutatunk nyolc inspiráló nőt, akik az elsőként értek el sikereket bizonyos területeken Magyarországon. Képek:,,,,,,,.,.
Először 1903-ban a fizikai Nobel-díjat kapta megosztva férjével, Pierre Curie-vel és Henri Becquerellel, a radioaktivitás területén végzett vizsgálataiért. 1911-ben már egyedül érdemelte ki, méghozzá a kémiai Nobel-díjat, a rádium és a polónium felfedezéséért. Marie Curie volt az első női professzor a párizsi Sorbonne egyetemen és ő volt az első - nők és férfiak között egyaránt -, aki kétszer kapott Nobel-díjat Forrás: Getty Images Ez utóbbit díját azonban megpróbálta az akadémia visszavenni tőle, ami egy igazán kiemelkedő lépésre sarkallta, mellyel nem csupán tudósként, de nőként is példát mutatott. Történt ugyanis, hogy férje halálát követően viszonyt kezdett egy nála fiatalabb, ráadásul házas férfival, Paul Langevin fizikussal. Az ügy kitudódott, és egy rendes tisztes férfi tönkrement házasságáért, egyedül Marie-t tették felelőssé. Hiába volt elismert tudós, az emberek idegengyűlölete – lengyel és feltételezett zsidó származása miatt – megtette a hatását; az akadémia el akarta venni a kémiai Nobel-díját.
Úgy tartják, Magyarországon ő állított elsőként karácsonyfát 1824-ben, Martonvásáron. Ám ennél jóval jelentősebb dolgot tett, nem csupán a magyar nőkért, de gyermekeikért is. A bölcsődéket, melyekről korábban már írtunk, jó pár évvel megelőzték az óvodák. Az első hazai kisdedóvót, Brunszvik Teréz nyitotta meg, méghozzá anyja budai házában (a Mikó utca és Attila út sarkán) 1828. június elsején, Angyalkert néven. Brunszvik Teréz Forrás: Wikipédia Pár évvel később további 11 ilyen intézmény alapjait tette le, majd az országos elterjesztése érdekében, a grófnő egyesületet alapított. Haláláig 80 óvoda kezdte meg működését. Emellett más nevelési – és oktatási intézmény alapításában és támogatásában is részt vállalt. Így méltán nevezhetjük a hazai fiatalság támogatójának. Ma is több óvoda viseli a nevét, valamint díjat is neveztek el róla; a Brunszvik Teréz-díjat minden évben a kiemelkedő óvodapedagógiai, vagy az óvodapedagógiai képzésben valói oktatói munkáért ítélik oda Ne hagyd ki a három másik csodás nő történetét se!