A helyszínként megjelenő, salföldi pálos kolostor mai állapotában egy gondozott rom, félórányi sétára a falutól, Badacsonyörs és Salföld között, az erdő sűrűjében. A meglepően jó állapotban maradt rom és környéke népszerű kirándulóhely. 3/3 A salföldi pálos kolostor – Forrás: A salföldi kolostor temploma Szent Mária Magdolna tiszteletére lett felszentelve. Ez az egyik legépebben maradt rom a középkorból, a templom falai egészen a tető magasságáig állnak, és megcsodálhatjuk a gótikus, íves ablakokat, boltíveket is. A keletre tájolt templom északi részéhez csatlakozik a kolostor, melynek kerengője közepén állt a ma is látható kőkút. Az 1960-as években végzett ásatások a kolostort is teljes egészében feltárták. A pálosok egy korábban itt állt román-kori templomot bővítettek ki és építettek újjá a saját igényeik szerint. Hangokból épült újjá a salföldi Pálos kolostor | Startlap Utazás. Egy 1307-es keltezésű oklevél "köveskúti kolostorként" ír az épületről, ezért ezen a néven, illetve "Kőkúti" néven is szokták emlegetni. A látvány élményén túl, a kolostor két hangzásvilágot jeleníthet meg a képzeletünkben: az egykori egyházi gyakorlathoz tartozó szakrális zenét, és a természet hangjait.
Salföld a Káli-medencében található. Ezen a területen már 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok, később Koppány vezéré lett a terület. Az őt legyőző Szent István király Zala vármegyéhez kapcsolta Salföldet. Az Árpád-házi királyok idején a községet Salkőkútnak nevezték az itt legismertebb földbirtokos, az Atyusz nemzetségbeli Sal (Saul) után, akitől két végrendelet maradt fenn. A falu élete a török hódításig virágzott, sorsa 1543 után pecsételődött meg: a török haderő elfoglalta Székesfehérvárt, majd sorra megostromolta a környék várait, s a Káli-medence sok falujával együtt Salföld is elpusztult. Egy középkori pálos kolostor romjai - ahol néha felcsendül a jazz | ORSZÁGKÉP. A falutól pár kilométerre délre az erdőben található, egy 1307-es oklevélben "köveskútiként" említett Mária Magdolna tiszteletére szentelt pálos kolostor gótikus stílusban épült. A valamikori pompás épületegyüttesből a templom romjai a leglátványosabbak és legértékesebbek, magának a kolostornak az épületrészei jobban elpusztultak.
A rom képe déli irányból / Fotó: Pető Piroska Gótikus formák a templom-részben / Fotó: Pető Piroska Később a romba dőlt templom köveit felhasználták. A sokszor faragott, míves kövek egy részét az egykor birtokos, környékbeli Csigó család elhordatta – saját épületeikbe építtették be azokat. Rómer Flóris a XIX. század második felében már teljesen romosan jegyezte a kolostort. A terület teljes feltárását 1962-ben kezdték. Ekkor derült ki, hogy a legrégebbi rész a mai templom hajója, mely még a pálosokat megelőző időkben itt állt román kori templomból eredeztethető. Az állagvédelmi munkálatok 1963-ban indultak meg, mára a több lépésben történt helyreállítás eredményeként jó állapotú épületmaradványokban kalandozhatunk. Jellegzetes nézőpont / Fotó: Pető Piroska Zeneszó és búcsú Az erdei pihenőhellyel egészítették ki a népszerű kirándulóhelyet. Esőbeállót, tűzrakó helyet, asztalokat és padokat építettek az öreg cserfák alatt. Nemrégiben a rom helyreállítása is megvalósult, így még vonzóbb a környezet.
Az itt lakók igyekeztek eltartani magukat: a rendházhoz egy halastó is tartozott – az erről tanúskodó régi duzzasztógát nyomait a neves földrajztudós, Cholnoky Jenő fedezte fel. A templomot a következő időszakban gótikus stílusban bővítették, ennek nyomai máig láthatók. Figyelmet érdemel a csúcsíves keresztboltozat és a poligonálisan záródó szentély. Az épületegyüttes az 1554-es török hadjárat nyomán néptelenedett el végleg. Ha Salföld helyett a vasúthoz, illetve a tóparthoz térnénk vissza a kolostor megtekintése után, érdemes a már megismert útvonal helyett a piroson továbbhaladni, így a Folly Arborétum érintésével térünk vissza Ábrahámhegyre, de elnézhetünk a híres kőtengerhez vagy a Salföld határában fekvő bányatóhoz is, ami meglepően jó kirándulóhely hűs vizével és holdbéli tájra emlékeztető partjával. A kirándulás végeztével érdemes betérni a Pajta Galériába. A Török László World Press Photo-díjas fotográfus és családja által üzemeltetett hely egyszerre a környékbeli művészek, értelmiségiek találkozóhelye, fotógaléria és remek konyhájáról ismert étterem.
Átvágunk a településen, majd egy kereszteződésnél kettéválik az út: a zöld jelzés egyenesen Salföldre vezet, a piros jelzés pedig a romhoz. A harmadik lehetőség a gyerekes családok körében népszerű: a salföldi majorból akár lovas kocsival is megközelíthetjük célpontunkat. Egyórástól félnapos programig többféle létezik, egy főre 2000 forinttól érdemes számolni. A kocsizás mellett többféle program közül lehet még választani, így ki lehet próbálni a lovaglást és az állatsimogatást is. Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton A pálos az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. A Boldog Özséb által az 1250-es években alapított rend elterjedt egész Magyarországon és Közép-Európában, többek között Lengyelországban, Krakkó környékén is. Magát a "kőkúti" Mária Magdolnáról elnevezett épületegyüttest egy 1263-as összeírásban említik először. Az itt lakók igyekeztek eltartani magukat: a rendházhoz egy halastó is tartozott – az erről tanúskodó régi duzzasztógát nyomait a neves földrajztudós, Cholnoky Jenő fedezte fel.
A helyszínen kihelyezett táblákról informálódunk, a Pálosok története, emléke, a nagy múltú épület életútja máig áthatja a helyszínt. Az információszerzést táblák segítik / Fotó: Pető Piroska Az elmúlt napokban zeneszótól volt hangos a kis település. Ötödik alkalommal rendezték meg a Salföldi Dalföld névre keresztelt összművészeti fesztivált, melynek egyik helyszíne a Mária Magdolna tiszteletére felszentelt templom- és kolostorrom volt. Az eseményen több zenei stílus is felcsendült, a népzene és a klasszikus zene mellett fókuszba került a jazz műfaja. A tér hamarosan emberekkel telik meg / Fotó: Pető Piroska Ablaknyílás, utólagos kiegészítéssel / Fotó: Pető Piroska Lenyűgöző részleteket örökíthetünk meg / Fotó: Pető Piroska Egy másik rendezvény pedig még ezután lesz: az idén ünneplik az évente megrendezett, hagyományos Mária Magdolna búcsú 30 évfordulóját. Július 20-án, szombaton 18 órától várják a látogatókat az eseményre. Az ajánlója így hangzik: "1989-ben, közel 500 év után először tartottak szentmisét a salföldi Kolostorrom ódon falai között, feltámasztva a búcsú hagyományát, amit 1475-ben hívtak életre a pálos szerzetesek.
Nyolc nő szemben a közönséggel, széken. Az érzelmeket a fej, a nyak, a váll, a fel- és az alkar, a kézfej, a hát és a derék mozdulatai közvetítették, a lábfej, a rüszt, a vádli is mozoghatott, a combok is nyílhattak-záródhattak, de mindvégig a széken kellett maradni. Kivételes élmény volt. Ki-ki azt látott bele, amit akart: önmaga leküzdését, a test és a lehetőségek fókuszának áthelyeződését, a női sors a férfi meglététől függő megélését. Fájdalmasan szép és erős darab volt, drámai erővel. Tánc világnapja 2012 relatif. Szóval Wittgenstein tévedett, amikor azt mondta, hogy amit szavakkal nem tudunk kifejezni, az nincs. Nagyon is van, csak máshol. Nem abban az agyközpontban vagy nem pusztán az agyban: az ember teljes valójában, a zsigerekben, az izomzatban, az izomzat emlékezetében, az egész testben és annak részében, a lélekben. Aki táncol, boldog ember. És a tánc nem csap be, nem hagy el sosem. Mindig ott van nekünk, minden élethelyzetben. Ma van a tánc világnapja, e napon született majd háromszáz éve Jean-George Noverre világhírű francia balettmester, mintegy 150 balett szerzője.
1982 óta április 29., Jean-Geroges Noverre francia balettművész születésnapja a tánc világnapja. Vas megye 22 néptáncos közössége - mintegy ötszáz táncos - a közösségi médiában látható kisfilmmel köszönti a jeles napot. Az összeállításban mások mellett a Szökős, az Ungaresca, a Gencsapáti, a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes és a Vasi Kislegénycéh szerepel egy-egy színpadi produkciójának részletével. Közönség előtt ugyan még nem valósulhat meg az ünneplés, de a pandémiát megelőző évek emlékezetes pillanatainak filmes megidézésével azt üzenik a néptáncosok: nagyon várják a közösségi élet visszatérését. A videó-összeállítás elérhető a Szökős Néptáncegyüttes Facebook-oldalán. Tánc világnapja 2021. 2003 óta nagyszabású programsorozattal ünneplik Szombathelyen a tánc világnapját, ami tavaly online térbe szorult a veszélyhelyzet miatt. Akkor a város 20 táncegyesülete oktatóvideókat osztott meg a Facebook-on, saját stílusuk alaplépéseit mutatták be a néptánctól a hip-hop-ig. Ezt a videót újra közzétette közösségi oldalán az AGORA, így idézik meg a tánc fővárosának világnaphoz illő hangulatát.
Próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a táncoktatás az egyik legkulturáltabb mozgásforma, amely könnyedén beiktatható a tanrendbe, az alapfokú oktatástól egészen az egyetemig. A tánckultúra egy az emberi létezéssel, és történetének kezdete is egybeesik az emberiség történetének kezdetével. A tánc megítélése napjainkban mégis ehhez mérten világszerte alacsony szinten áll. Alkis Raftis professzor, a Nemzetközi Táncbizottság elnöke 2003-as táncnapi beszédében kifejtette, hogy: "200 ország felének hivatalos szövegeiben nem is esik szó a táncról, s ennek a művészetnek a támogatására nincs külön alap létrehozva. " A 2005-ös évben a Tánc Világnapjának eseményei az alapfokú oktatásra koncentráltak. 2006-os évben "Világ táncosai, egyesüljetek! " jelszóval, társaságok létrehozására buzdították a táncosokat. Tánc világnapja 2012.html. A 2007-ben a nemzetközi táncnapot, az utánpótlásnak, a jövő nemzedékének vagyis a gyermekeknek címezték. Fotó: