Katáng koncert - Pannónia Ház, Pannónia Ház, Jaszbereny, 18 December 2021 Sat Dec 18 2021 at 03:00 pm Pannónia Ház | Jaszbereny Advertisement Elérkeztünk a Váci Art Advent programsorozatunk záró napjához! 10 óra: Vizcsepp karácsonya – Tasi Kati írónő mesél a gyerekeknek 15-17 óráig: Díszek a karácsonyfára – Gyermekfoglalkozás. Részvételi díj: 500 Ft 15 óra: Itt van a szép, víg karácsony! Pannónia ház vacaciones. – Katáng koncert 18 óra: Kölcsönkapott szárnyak – Váci Költők Baráti Társaságának adventi műsora 12, 13, 14 órakor ingyenes tárlatvezetés jár a múzeumi belépőjegyhez! Event Venue & Nearby Stays Pannónia Ház, Köztársaság út 19., Vác, Hungary, 2600, Jaszbereny, Hungary
További tuti tippekért kukkantsatok be a főtéren található Tourinform irodába!
Hétvégi kikapcsolódás a Bakonyban. Pihenés, szállás és aktív programok az egész családnak. Bakonyi Apartmanház, Eplény, Tel. : (88) 453-122, (70) 312-2091 (x)
A korábbi cikke szerint eddig több mint 285 millió forintnyi uniós támogatást nyert el az a Pannónia Nyomda Kft., amelynek bár jelenleg Halász Gábor az ügyvezetője, de 2013 májusától 2018 januárjáig az azóta a Momentum színeiben politizáló Cseh Katalin ügyvezetése alatt állt. A céget egyébként még 2010-ben alapította Cseh Tibor, a momentumos politikus édesapja. A PestiSrá komoly összefonódást talált a Cseh család és Halász Gábor között. Tavaszi szerenád - Duna-Part programmagazin. Cseh Katalin többször hangoztatta, hogy családja Topolyáról származik, Halász Gábor pedig korábban szintén a Vajdaságban élt, de ma már Budapesten lakik. Korábbi, illetve jelenlegi cégeit vizsgálva elmondható, hogy három esetben is egymásnak adták el a vállalkozásokat Cseh Tiborral, vagy lányával, Cseh Katalinnal. Árulkodó körülmény továbbá, hogy 2013 januárja óta közös budapesti székhelyet használ a Halász Gábor által alapított Montenegro Print Kft., illetve az akkoriban még javában a Cseh családhoz tartozó Pannónia Nyomda. Érdekes, hogy éppen Topolyán található egy magyarországihoz kísértetiesen hasonló tevékenységű cég, a Panonia Print doo., amelynek képviselője Cseh Tibor, azaz Cseh Katalin apja.
Karinthy: Dunakanyar Stúdióelőadás a Pannónia-ház Hincz termében "Szerelem? Hajók a tengeren, olykor elhúznak egymás közelében, kürtölnek, vagy fényjeleket adnak egymásnak, aztán mindegyik megy tovább... " Egy este egy dunaparti kávézóban. Nő és férfi, találkoznak, játszmáznak, táncolnak. Vác pannónia ház. Nem csak szó szerint, de annál szenvedélyesebben. És az idő velük forog. Az előadás stúdió jellegű, így minden rezdülés érzékelhető Nagyabonyi Emese és Molnár Bence játékából. Elsötétülés és reménysugár, mint a kávéban a tej, melyet az előadás főtámogatója, a Naszálytej biztosít. Szereplők: Nagyabonyi Emese Molnár Bence Koreográfus: Deli Szófia Zene és dramaturgia: Sipos Krisztina és Abai-Szabó Tamás Látványterv: Nagy Eszter Rendező: Alex Mendezberg Az előadás hossza 80 perc, egy részben.
(Gyakran halljuk még ma is a "déli összekötő vasúti híd" elnevezést is, ez azért csalóka, mert amit meg hibásan "északi összekötő hídnak mondanak", vagyis az újpesti vasúti hidat, az sosem volt "összekötő" híd, mivel egy vasúttársaság használta. ) Első világháború, második fejezet "Már a hídra vezető gátról gyönyörű a kilátás a főváros felé. Alant a vágóház nagy épületei, impozáns kapuszobrai, az új ferencvárosi templom, a távolban pedig Budapest háztengere, a tornyok, a gyárkémények. A híd a Nádorkert fölött s a tábori kórház alatt fogja át a Dunát s négyszáz méter hosszú. Öt tömör kőoszlopon áll és vasszerkezete nagy tudomány és elmés találékonyság műve. Szürkére festett roppant rácsoldalai, vasmennyezete emlékeztetnek a hírneves passaui Duna-hídra, mely azonban kisszerű ez óriás építményhez képest" – írta a megnyitó napján a Fővárosi Lapok, de bármennyire tartotta is óriás építménynek a hidat a korabeli riporter, később éppen méretei miatt kellett teljesen megváltoztatni. 1877-ben még nem sejtették, a következő tíz évben a hazai vasút nagyobb fejlődést mutat, mint a megelőző három évtizedben.
Az északi összekötő vasúti híd a Budapest-Esztergom vasútvonalon, Angyalföld és Óbuda között előreláthatóan fél tíztől fél tizenegyig lesz lezárva a Magyar Honvédség tűzszerészeti szolgálatának kérésére. Lezárják csütörtök délelőtt a fővárosban lévő újpesti vasúti hidat (északi összekötő vasúti híd), mert a honvédség tűzszerészei egy gyanús tárgyról kaptak bejelentést - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM). A Mávinform közölte, hogy a lezárás idején a BKV járatain elfogadják a vasúti menetjegyet és bérletet a Nyugati pályaudvar és Óbuda állomás között; Óbuda és Pilisvörösvár között már vonatok közlekednek. A HM közleménye szerint szerdán érkezett bejelentést a tűzszerészekhez arról, hogy a Dunában feltehetően egy robbanótestet találtak. A tűzszerész búvárok csütörtökön kezdik meg a tárgy azonosítását. A munka idejére - 9. 30-tól - lezárják az északi összekötő vasúti hidat, illetve folyamzár is lesz a helyszínen. Hozzátették, hogy az eddigi információk alapján egy 500 kilogrammos második világháborús légibombáról lehet szó.
Évtizedek óta szerepel Budapest fejlesztési és szabályozási terveiben egy új északi híd építése Aquincumnál, a Pók utca és a Váci út között. Ezen a vonalon az Újpesti vasúti hídon (amelyet Északi összekötő vasúti hídként szoktunk emlegetni) jelenleg is van vasúti, gyalogos és kerékpáros kapcsolat a Duna két partja között. Ugyanakkor gépjárművel és helyi közösségi közlekedéssel csak nagy kerülővel lehet elérni az Árpád híd és a Megyeri híd közötti, a Duna átellenes partján lévő területeket....
Amikor az állandó hidat ismét felépítették, 1952-ben, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának döntése nyomán a végleges híd "megörökölte" az elnevezést, és azóta hívjuk Petőfi hídnak. Az Árpád híd jó példa arra, hogy a politikai kurzusok a saját ideológiájuknak megfelelően szeretik meghatározni az elnevezéséket. A II. világháború előtt, 1939-ben kezdték el építeni, és már ekkor eldőlt, hogy Árpád fejedelemről fogják elnevezni. Mégis, amikor 1950. november 7-én megnyitották ideológiai alapon "a hídépítő munkásság kérésére" Sztálinról, a szovjet diktátorról nevezték el. Hivatalosan 1957-ig ez is volt a neve. Az M0 déli hídját az építésekor még a Hárosi Duna-hídként határoztuk meg. A két részletben épült, 1990. november 16-án átadott, majd 2013. június 30-án kétszer háromsávosra bővített híd a legnagyobb forgalmat lebonyolító híddá vált, ám hivatalos nevén, Deák Ferenc hídként meglehetősen kevesen emlegetik. Helyette ma is előszeretettel hívjuk az M0-s déli hídjának. Ezzel szemben a Rákóczi híd neve 10 év után lassan-lassan átmegy a köztudatba.
A megváltozott közlekedési rend folyamatos megfigyelése érdekében a MÁV-START Zrt. termékmenedzserei a BKV Zrt. munkatársaival együtt is rendszeresen utaztak a Budapest-Esztergom vasútvonalon, és figyelemmel kísérték az esetlegesen felmerülő problémákat. Az utazások során tapasztalt bármilyen probléma esetén a két vállalat munkatársai azonnal jelezték a hibát, és a probléma jellegétől függően a lehető leggyorsabban intézkedtek. Ennek köszönhetően az utaspanaszok száma alacsony volt. A pesti oldal utasforgalmának biztosítása érdekében az M3-as metró a Nyugati pályaudvar és Újpest Városkapu állomások között mindkét irányban igénybe vehetőek voltak a MÁV-START Zrt. által erre a szakaszra kiállított érvényes úti okmányokkal. Margit híd budai hídfő és a Nyugati pályaudvar között 4-es és a 6-os villamossal mindkét irányban, a 26-os autóbusszal egy irányban volt biztosított az eljutás érvényes vasúti utazási okmányokkal rendelkezőknek. Ezeken kívül, vonatpótló kishajó közlekedett a Hableány kikötő (Aquincum) és a Meder utcai kikötő (Újpest) között.
A harmadiknak átadott budapesti Duna-híd sohasem kapott rendes nevet, nem került képeslapokra, és háromszor építették át. Mégsem mondhatnánk rá, hogy kevésbé lenne fontos, mint a többi fővárosi átkelő. Épp ellenkezőleg. Ma már el sem tudjuk képzelni, de a magyar vasút történetének első 30 évében nem volt dunai átkelés annak ellenére, hogy Széchenyi nyomán kezdettől fogva a centrális – azaz Pest és Buda központú – hálózat megvalósítása volt napirenden. Ám hiába alakult ki keleti és nyugati irányba is számos fővonal, a Duna továbbra is elválasztotta a későbbi egységes fővárost. Mindez a forradalmat és szabadságharcot követő évtizedben még magyarázható volt az osztrák elnyomással, de miután az 1860-as évek elejétől ez lazulni kezdett, egyre sürgetőbbé vált volna egy vasúti híd létesítése. Már 1862-ben született erről elképzelés, három évvel később pedig engedélyokiratot is kiadtak olyan "révre", amely "a budai pályafőt kapcsolná össze a pestiekkel". Különös próbaterhelés A híddal kapcsolatos konkrét lépésekre azután került sor, hogy az Országgyűlés 1870-ben elfogadta a kacifántos című, "a Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról és a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről" törvénycikket, amely kimondta "egy, vagy szükség esetében két új álló-híd építését".