Az Etikai Szabályzat célja, az etikai vétség fogalma Az Etikai Szabályzatot a Magyar Bábus Biliárd Egyesület azzal a céllal fogalmazta meg, hogy a "Magyarbiliárd mozgalom" résztvevői (szervezők és tagok) számára irányt mutasson a mozgalom keretében végzett tevékenységük folytatása, valamint az ezt érintő etikai kérdések tekintetében. Meghatározva ezáltal egy elvárt erkölcsi, etikai és viselkedési színvonalat.
Meghatározás Az oldalon a biliárd egy speciális ágazatával, a karambol biliárddal kapcsolatos hivatkozások kerültek összegyűjtésre. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Biliárd Játék Biliárdterem Pool Snooker Szabályok - Weblink. Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Karambol-biliárd szabályok Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Wikipedia A biliárd egy játékcsoport összefoglaló neve, melyben két ember vagy két csapat játszik egymás ellen. Golyókat kell egy keretezett asztalon, farudak (úgynevezett dákók) segítségével ütni.
Országosan egyedülálló ipari műemléknek számít a biatorbágyi viadukt. Igazi ismertségét azonban a bravúros konstrukciós megoldása ellenére nem építészeti értékével szerezte meg, hanem a rajta áthaladó vonat felrobbantásával vonult be a történelmi helyszínek sorába. Amint a csantavéri kántortanító nevét sem elsősorban a szülőfaluja templomának adományozott betlehemről emlegetik vagy számtalan kisebb találmánya révén marad fönn az utókor számára, hanem az 1931. szeptember 13-i biatorbágyi vasúti robbantásról, amelynek 22 halálos áldozata lett, s a statárium kihirdetése követte Magyarországon. Katasztrófa-turisták százai látogattak a helyszínre szerte az országból és Európából. És akkor Matuska Szilveszter felrobbantotta a biatorbágyi vasúti viaduktot. A merénylet elkövetője, Matuska Szilveszter alakját máig legendák övezik. Előbb osztrák, majd magyar fegyházban raboskodott. 1944-ben a szovjet hadsereg bevonulásakor, a "felszabadulás" zavaros napjaiban kiszabadult Vácról, szülőfalujában még látták, majd eltűnt. Persze látni vélték aztán többek között Budapesten, Amerikában, Svájcban, Koreában.
Matuska enyhe bécsi ítélete és elmebetegként való kezelése, noha nem volt az. A kommunisták ellen azonnal meginduló országos hajtóvadászat előre kidolgozott forgatókönyv szerinti lefolytatása. ) Elég erősen ellentmond ennek a feltételezésnek azonban az, hogy egy korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese. Filmfeldolgozások [ szerkesztés] Az eseményt kétszer is feldolgozták filmen. Először Várkonyi Zoltán 1959 -ben Merénylet címmel, másodszor Simó Sándor 1982 -ben Viadukt címmel. Források [ szerkesztés] A viadukt Nemes Dezső: A biatorbágyi merénylettől a statáriumig (História (1981/1) György István: Biatorbágy – 1931. Népszabadság. VERES DÁNIEL L. Biatorbágyi vasúti viadukt - Wikiwand. : Matuska Szilveszterre bezzeg mindenki emlékszik () További információk [ szerkesztés] A csinos, jó modorú kántorból lett tömeggyilkos merénylő Index, 2017. december 10. Nemes Dezső: A biatorbágyi merénylet és ami mögötte van... ; Kossuth, Bp., 1981 Vargyai Gyula: A biatorbágyi merénylet. Merénylet a merénylet ellen; Hadtörténelmi Levéltár–Paktum, Bp., 2002 ( Hadtörténelmi levéltári kiadványok) Bozsik Péter: Az attentátor.
Azonban nem a fentiekről ismert elsősorban a biatorbágyi viadukt, hanem hazánk (vasút)történetének legnagyobb, merénylet okozta vasúti balesetéről. 1931. szeptember 13-ra virradó éjszaka Matuska Szilveszter felrobbantotta a bal vágányon (a déli hídon) haladó, Bécsbe tartó gyorsvonat alatt a vasúti pályát, így a szerelvény mozdonya és első hat kocsija a mélybe zuhant, 22 életet követelve. A korabeli leírások borzalmas képet adnak a baleset helyszínéről, ahol az éjszakai sötétségben kellett megkezdeni a mentést. "Szörnyű látvány! Biatorbágyi hajdani vasúti Viadukt hídon jelenleg folyó munkálatok - közérdekűadat-igénylés Biatorbágy Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal részére - KiMitTud. A viadukt alatt egyetlen tömkelegben hat-hét személykocsi, a mozdonyé és a szerkocsi apró szilánkokra törve. Egy hálókocsi romjai előtt állok. Mintha egy papendekli skatulyára egy halom követ ejtettek volna. (…) – Nézze, szerkesztő úr, ott egy halott! – mutatja valaki. Odanézek. Az egymásra tapadó két hálókocsi fal közül tényleg egy barna fürtös fej látszik ki csupán, azt igyekeznek kiszabadítani ágyastól együtt. " A robbantás az egyik sínszálból szakított ki egy darabot, ennek folyománya volt a 301, 001 pályaszámú mozdony és hat kocsi kisiklása és mélybe zuhanása.
Mélybe zuhant a Bécsbe tartó gyorsvonat, 22-en meghaltak Biatorbágynál. Ilyen címekkel jelentek meg az újságok 1931 szeptember 14-én, amikor Matuska Szilveszter felrobbantotta a biatorbágyi völgyhidat. A viaduktról egyébként 50 év eltéréssel két vonat is lezuhant. A biatorbágyi viadukt a település fő látványossága. A Füzes-patak völgye felett ível át. Utoljára 1979-ben volt rajta vasúti közlekedés. A biatorbágyiak nagyon büszkék a legendás hídra. Aki a főváros irányából érkezik a településre, ki sem tudja kerülni az éjszaka díszkivilágításban úszó műemléket. Két híd egyszerre A viaduktról kevesen tudják, hogy valójában két viadukt egyszerre. A völgyhídak 26 méter magasak és 40 méter hosszúak. Az első 1884-ben, a második 14 évvel később készült el. Eredetileg a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal hídja volt. A környék sok pályaíve miatt a sebesvonatoknak új pályára volt szüksége, ezért 1977-ben északabbra helyezték a vonalat. Ezzel megszűnt a viadukton a vasúti közlekedés és a korábbi vasútállomást is elkerülték a vonatok.
Az áthidaló szerkezet diósgyőri folytacél anyagú, kétszer kéttámaszú párhuzamos övű, oszlopos rácsozatú süllyesztettpályás szerkezet. A MÁVAG építette hidat 1898. december 20-án adták át a forgalomnak. 1931. szeptember 12-én az ismert terrorcselekmény során a híd szerencsére csak kismértékben rongálódott meg, a sérült vágányrész helyreállítását követően 1931. október 3-án forgalomba helyezték a bal vágány hídját. 1941-ben a jobb vágányban lévő völgyhíd felszerkezetével egyidejűleg egy harmadik övrúd beépítésével megerősítették. 1944-ben a megszálló németek mindkét viaduktot előkészítették a robbantásra, azonban a szovjet csapatok gyors előrenyomulásának köszönhetően nem maradt idejük a pusztításra. A hidak 1944. december 24-én, sajátos Karácsonyi ajándékként megmenekültek. Az 1977. évi pályakorrekció miatt forgalmon kívül helyezték, 1979-ig még anyagvonatok közlekedtek a hídon. A híd acélszerkezete rohamos korróziónak indult, felmerült a veszélyessé vált híd lebontása is. Szerencsére került pénz a műemlékké nyilvánított híd korrózióvédelmére, ma zöld színben pompázva, sínek nélkül gyönyörködhetünk benne.
A Pest megyei építmény a magyar vasúttörténet legfényesebb korszakának az emléke, emellett nagyszerű látványosság is. A Füzes-patak völgye felett ível át, Biatorbágy határában. Az eredetileg egyvágányú völgyhíd 1883-84-ben épült a Budapest Kelenföld-Újszőny (Komárom) vasútvonal szolgálatára, 1903-ban meg kellett erősíteni a teherbírását. Országos ismertséget a XX. század első harmadában elkövetett merényletet követően szerzett. Biatorbágy a Zsámbéki-medencében helyezkedik el. Az őskor óta lakott település, a feltárások során bronzkori földvármaradványokat és honfoglalás kori településmaradványokat is találtak itt. A biatorbágyi viadukt elnevezés valójában két völgyhidat takar. A Budapest – Bécs fővonal kiépítésekor 1884-ben épült a jobb vágány hídja, a vasútvonal kétvágányúsításakor, 1898-ban pedig elkészült a bal vágány völgyhídja is. Az építmény a Füzes-patak völgyét hidalja át 120–140 méter szélességben és 20–25 méter magasságban. A hídfőket egy- és kétnyílású kőboltozattal építették, a fesztávot többszörös rácsozású, felsőpályás, hegeszvas anyagú tartó hidalja át.