A kiválasztás legfontosabb szempontja, hogy alkalmas legyen az eszközünk a forrasztáshoz szükséges hőmennyiség biztosítására. Lényeges, hogy ne melegítsük túl a forrasztani kívánt anyagot, de biztosítsuk a forrasztáshoz szükséges hőmérsékletet. Vastag anyagok forrasztásához különböző forrasztópákákat célszerű használni (2). Ezek az eszközök úgynevezett "tűzipákák". Lényegük, hogy vörösréz forrasztó fejüket olyan alakúra formálták, mely segíti a forraszanyag felvitelét a forrasztani kívánt felületre. A hőmérséklet előállítása alapján van elektromos (4) és gáz (5) vagy benzinlámpás melegítővel ellátott rendszerű. Forrasztó paszta használata a helyi hálózaton. Csatornák és egyéb nagy felületű tárgyak forrasztásához alkalmasak. Az elektromos kivitelűeknél célszerű legalább 300 W teljesítményűt használni. A gázzal melegített berendezés mobilitása lehetővé teszi a folyamatos üzemeltetést, míg a benzinlámpával melegített páka szakaszosan működtethető. Figyelni kell arra a tényre, hogy a vörösréz forrasztóvégen (6) létre jön a forrasz anyag korróziója, tisztítani kell a munkafolyamat megkezdése előtt, először mechanikusan, majd szalmiákkő alkalmazásával kémiailag.
Forrasztás - gyakorlati tudnivalók - YouTube
szerző: Rokanemarika2 Élőlények, élettelen dolgok csoportosítása szerző: Ruzsane76 szerző: Pernyeeva 11. osztály Készségfejlesztő Élő vagy élettelen?? szerző: Yvette29 Környezetismeret
Viszont az nincs pontosan meghatározva: [link] 2013. 21:47 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. A környezeti tényezők és azok hatása a szervezetekre. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A légszennyező anyagok belégzése az ember egészségét közvetlenül veszélyezteti, a Co2 korlátozza a szövetek oxigén ellátást, a korom csökkenti a légzőfelületet, ezek pedig mind légúti megbetegedésekhez vezethetnek. Szmog: A városi levegőben felhalmozódó szennyező gázokból kedvezőtlen meteorológiai körülmények és domborzati viszonyok között füstköd, szmog alakulhat ki. Télen a fűtésből származó gázok, nyáron pedig a közlekedő autók által kibocsátott anyagok okozhatnak füstködöt. Érzékenyen érintheti a légúti betegeket, a kisgyerekek, időseket és várandósokat. Elrendelhetnek szmogriadót, olyan intézkedési tervet, amely előírja a szennyező anyagokat kibocsájtó gyárak és közlekedési eszközök korlátozását. Ózonr éteg k árosod ása: A bioszférát védő magas légköri ózonréteg károsodása globális méretű katasztrófával fenyeget. Az ózon (O3) a Napból érkező ultraibolya sugárzás hatására a légkör magasabb régióiban oxigénből képződik (O2→O3), ezután az ózonmolekulák már elnyelik a a káros, mutagén hatású ultraibolya sugárzás jelentős részé Ezért az ózonréteg az élővilág szempontjából alapvető védelmet nyújt.