Majd fogok róla írni, de hogy mit, azt még nem tudom, mert úgy vagyok vele, hogy csak akkor tudom, mit írok, amikor a tollat már kezemben szorongatom… – mondta. Tizenegy nappal a halála előtt, amikor a negyvenéves írói jubileumát ünnepelték úgy fogalmazott: "Mondjátok meg mindeneknek, hogy ma egy igazán boldog embert láttatok. Mikszáth Kálmán hogy nevezte feleségét műveiben?. " Nem sokkal később megbetegedett, a találkozó után egy hónappal hunyt el az író, és fia, Kálmán a halálhírről sürgönyben értesítette Roosveltet, aki levélben részvétét nyilvánította. Mikszáth halála előtt kérte a családját, hogy teljesítsék utolsó kívánságát. Úgy szeretném, ha Jánoska mellé temetnétek…, oda vigyetek, a kisfiam mellé – mondta állítólag halála előtt. Mikszáthot a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában ravatalozták fel, díszsírhelyet kapott, ahova Jánoskát is áttemették. A nekrológjában azt írták: Mikszáth Kálmán szíve már pihen, egy egész ország szíve szakadatlanul sajog utána.
1873. Július 13. -án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született. 1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával. 1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott. Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt. Legismertebb művei A tót atyafiak (1881) A jó palóczok. 15 apró történet (1882) A beszélő köntös (1889) Szent Péter esernyője (1895) Besztercze ostroma. Kvíz: tudod, ki volt Jókai Mór első felesége? Teszteld, mennyire ismered a híres magyar írók asszonyait - Kapcsolat | Femina. Egy különcz ember története (1895) A gavallérok. Ne okoskodj Pista (1897) Új Zrinyiász (1898) Különös házasság (1900) Akli Miklós (1903) A Noszty fiú esete Tóth Marival (1906) A fekete város (1908) A néhai bárány
Az író családi életének részleteiről Mauks Ilona testvére, Kornélia így számolt be: Reggel, ha felkel, ámbátor ő a legnagyobb csevegők egyike, nem szeret beszélgetni, szó nélkül jön be az ebédlő-szobába, leül az asztalhoz, és ha megitta kávéját, megfordítja a széket és kinéz a hosszú József-utcára; a jó Isten tudná, mit néz vagy mit lát benne? Őt ilyenkor senki sem háborgatja, a nővérem – a felesége – miután minden szoba ide nyílik és minden dolog ezen keresztül intéztetik, mint az árnyék ki- és besuhan a szobába, a fiai kijönnek a szobájukból, lassan az apjuk fölé hajolnak vagy megsimogatják a fejét, vagy homlokán csókolják, és szó nélkül mennek a dolguk után. Ha a személyzet közül bejön valamelyik, sógorom összerezzen, felnéz egy gyermek ijedt tekintetével, fél, hogy jó-reggelt fognak kívánni. Ezt ugyan szigorúan eltiltja a nővérem, de azért néha mégis megtörténik. Mikszath kálmán felesége . Ilyenkor szomorúan sóhajt, bemegy dolgozószobájába és leül az íróasztala mellé. Felesége Két különös házasság címmel megjelent visszaemlékezéseiből kiderül az is, hogy Mikszáth szinte csüngött a gyerekein.
Matyiról is csak apró dolgokat tudunk meg, néhány utalás történik rá, hogy nem veszi jó néven, hogy a gazdag nemes az általa szeretett lányra vetette szemét. Nagyon szembetűnő, hogy az írott szöveg utánozza a beszélt nyelvet. Emiatt találhatóak benne gyakran a három ponttal befejezett mondatok, s maga a mondatok sorrendisége, hangulata szinte hallatja velünk, amit mondanak. Romantikus vonást fedezhetünk fel ebben a novellában is, említhetjük például a lírai keretbe öltöztetett formát. A mű egy dallal kezdődik, egy dallal ér véget. Talán kicsit érzelgős hatást is kelt, de tény, hogy megfelelő eszköz arra, hogy a főszereplőt embernek lássuk, ne csupán egy parasztnak. Viszont erőteljesen realista a világ ábrázolása, ahol ez az egyszerű ember a maga kissé korlátolt körülményei között élve legfontosabb tényezővé válik. Valóságos kép, hogy egy nemesember gyönyöre kielégítése céljából megszerez egy tudatlan, naiv lányt, s valóságos az akkori társadalom képe, mely elítéli a bacsát, hogy még felesége temetésén sem sírt.
Az újságíró Bölöni Györggyel mászkálva végigfotózta Ady Párizsát, a kávéházakat, emlékezetes portrét készített Károlyi Mihályról, hatása kimutatható Brassai, Robert Capa és Cartier-Bresson munkásságán. 1933-ban jelent meg Torzulások című, mintegy 200 képből álló, híres aktsorozata, melyet két orosz modellről készített görbe tükrökkel. André Kertész (Fotó: Steven Huszár) 1936-ban az Egyesült Államokba költözött, egy New York-i reklámstúdióban dolgozott. EszterHáz Könyvklub - Susan Faludi: Előhívás. Mindent apámról - Kibic Magazin. A második világháború kitörése után a tengerentúlon maradt, 1944-ben kapta meg az állampolgárságot. Tizennégy éven át dolgozott a Home and Garden magazinnak, hírességek otthonát fényképezte. Kezdetben nem találta helyét New Yorkban, bár voltak kiállításai, az igazi művészi sikerek elmaradtak. 1964-ben retrospektív kiállítást rendezett műveiből a Modern Művészetek Múzeumának (MoMA), bemutatva Magyarországon és Párizsban készült képeit is, ami megváltoztatta a róla alkotott képet, egy csapásra sikeres, elismert művész lett. Bár három országban élt és alkotott, szavai szerint egyetlen nyelve a fotográfia volt, amelyen senki máshoz nem hasonlíthatóan beszélt.
Munkássága új korszakot nyitott, a modern fotóművészeti látásmód, formanyelv egyik megalapozójának tartják. Táj- és városfotót, csendéletet, portrét, zsánerképet egyaránt készített. Rögzítette az élet apró dolgait, a szokatlant, a meglepő képkivágást és látószöget kereste. Márai Sándor írta róla: "Egy evőeszközből, egy gyufásdobozból, egy banális utcasarokból olyasmit lát meg, amit én soha…, célja nem a naturalista hűség, hanem az anyag mögötti összefüggés, a forma megörökítése. " 1948 és 1984 között ötször járt Magyarországon, utolsó látogatásakor 120 képét a szigetbecsei André Kertész Emlékháznak ajándékozta. 1984-ben megkapta a Magyar Népköztársaság zászlórendjét, ilyen magas kitüntetésben egyetlen fotográfus sem részesült előtte Magyarországon. Smallville 1évad - Teljes évad online magyarul reklám nélkül. Felesége halálát követően egyre zárkózottabb lett, utolsó éveiben alig mozdult ki lakásából, de ablakából tovább fotózott. 1985. szeptember 28-án halt meg New Yorkban. Hagyatéka több helyre került, egy része Argentínában élő öccséhez, százezer negatívját és levelezését a francia államra hagyta, műveit őrzi számos amerikai múzeum és a New York-i André and Elizabeth Kertész Foundation is.
Ugyancsak alapító tagja az Amerikai Magyar Tanáregyesületnek (American Hungarian Educators' Association). Feleségével együtt alapítója és vezetője a Nyugat-Pennsylvániai Magyar Kulturális Társaságnak (Hungarian Cultural Society of Western Pennsylvania), melynek keretében a hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes évek folyamán a magyar szellemi élet jeles képviselőinek tucatjait szerepeltette Pittsburgh-ben; nemcsak a mai Magyarországról, de a történelmi Magyarország egyéb területeiről is, valamint Nyugat-Európából és Észak-Amerikából. Az elmúlt négy évtized folyamán Várdy Béla mintegy két tucat könyvet írt és szerkesztett, és ugyanakkor több száz tanulmányt és cikket írt a magyarságtudomány és a közép-európai tudományok tárgyköréből. Tanulmányai és cikkei különböző amerikai és európai folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben, hetilapokban és lexikonokban jelentek meg. Várdy Béla – Wikipédia. Az utóbbiak között van az Encyclopaedia Britannica és Encyclopedia Americana. Várdy Béla professzor könyveit a magyar történetírás története, a 19. század magyar művelődéstörténete, az amerikai magyarság története, az etnikai tisztogatás története, valamint a szovjet Gulág rabszolgatáborok története tárgyköreiből írta és szerkesztette.
1917-től az Érdekes Újság és más lapok is közölték fotóit, 1918-ban megörökítette a katonai összeomlást. A háború után a tőzsdére került vissza, ekkor ismerte meg szerelmét, későbbi feleségét és modelljét, Salomon Erzsébetet. 1923-ban az Amatőr Fotográfusok Egyesülete ezüstéremmel akarta kitüntetni, de feltételként szabták, hogy a Kálvin tér című képét brómolajjal tegye rajzosabbá, mivel erre nem volt hajlandó, csak oklevelet kapott. Itthon nem tudott kibontakozni, a Horthy-rendszer merev világlátása, fokozódó antiszemita légköre 1925-ben emigrációba kényszerítette. Párizsban telepedett le, eleinte magazinoknak dolgozott, s ekkor változtatta nevét André Kertészre. Megérkezése után fényképezőgépét ellopták, csak 1928-ban tudott újat vásárolni, s ezt a Leicát – amellyel feltűnés nélkül dolgozhatott – használta haláláig. Számos avantgárd művésszel kötött barátságot, a húszas-harmincas évek Párizsának képi krónikása lett. Fő témája a művész-, munkás- és csavargóvilág volt, a művi beállításokat következetesen kerülte.
A moderátor orientáló kérdései: 1. Hogyan határoznád meg a könyv műfaját: riport, családregény, visszaemlékezés vagy valami egészen más? 2. A könyv eredeti címe: In the Darkroom (a sötétkamrában). A magyar: Előhívás. Mindent apámról. Melyik címet érzed kifejezőbbnek? Mit sugall a könyv tartalmáról az eredeti és a fordító által megfogalmazott cím? 3. Milyen ideálnak felel meg Steven Faludi újonnan kialakított női image-e? XXX Az EszterHáz Egyesület Könyvklubja nyitott, de a részvétel regisztrációhoz kötött. Regisztrálj, hogy biztosítsd a helyed a Bálint Ház korlátozott férőhelyű Salom termében – mi pedig tudjuk, hány résztvevőre számíthatunk. Bejelentkezés: Szeretettel várnak minden régi és új klubtagot: az ESZTEREK