Minden élőlény egy részét víz alkotja. Víz hatása a növényekre A változó vízállapotú növények vízháztartása nagyban függ a környezet víztartalmától. Az ide tartozó növények kiszáradástűrőek, mert száraz időben kiszáradnak, de nedves időben felélednek. … A légkör A légkör a bioszféra legsebezhetőbb része. Biológia érettségi. Összetételének arányai természetes módon változnak, de ezt az emberi tevékenység felgyorsította. A szennyező forrás környékén a szennyeződésnek nagy a koncentrációja, ami egészségkárosodást okoz. A szennyeződés a levegőben térben könnyen terjed. A szennyeződés forrása lehet ipari, mezőgazdasági, közlekedési vagy háztartási. Legfontosabb légszennyező anyagok A kén-dioxid kéntartalmú tüzelőanyagok révén … Talaj A talaj a földfelszín legfelső termékeny rétege, ami egyben az élet hordozója is, mert van víz, levegő és tápanyagtartalma. A talaj kialakulásának lépései A fizikai mállás során a kőzet a hőmérsékletingadozásnak és a víz feszítő munkájának hatására felaprózódik, de alapvető szerkezete nem változik.
Eredmény(ek) 24 mutatása Természetvédelem A természetvédelem céltudatos, intézményesített társadalmi tevékenység. Célja a természet élettelen (barlangok, földfelszíni formák, vizek stb. ) és élő (egyedek, populációk, életközösségek) értékeinek eszmei és tudományos feltárása és szakszerű megőrzése. A természetvédelem mellett szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érvek Az élőlényeket természetvédelmi értékeknek tekintjük. Az utóbbi évtized ökológiai kutatásainak egyszerű érvrendszere sokkoló, de igaz: a … A biológiai sokféleség A biodiverzitás vagy biológiai sokféleség azt jelenti, hogy a genetikai változatosságot, az alkalmazkodási, életben maradási, túlélési esélyt a bioszféra minden szintjén. Biologia érettségi tételek. A diverzitás egy életközösségben a fajgazdaság és az azonos fajokhoz tartozó egyedek előfordulási gyakoriságának kifejezésére szolgál, azaz egyszerre veszi figyelembe a fajok számát és a különböző populációkhoz tartozó egyedek számát. A … Az energia a mindennapi életünk alapszükséglete.
A kémiai mállás során a felaprózódott kőzet szerkezete a víz és … A populációk kölcsönhatása egymásra Az egyedekre az élettelen (abiotikus) tényezők mellett más élőlények (biotikus tényezők) is hatnak. A populáció élő környezete egy másik populáció, amely rá nézve lehet előnyös (+), hátrányos (–) vagy semleges (0). A kölcsönösség fajtái (+, +) Az alliancia két populáció között kialakuló laza, alkalomszerű kapcsolat. Példa erre amikor a zebrák és a … A körforgás és az energiaáramlás Az anyagok körforgása azért más, mint az energiaáramlás, mert az anyag mennyisége állandó marad szinte a végtelenségig, míg az energia úgy áramlik, hogy a lánc következő tagja már kevesebbet képes felvenni. A szén körforgása A szén körforgásának a folyamatában az elsődleges feladatot a levegő tölti be, hisz a levegő, 0, 03%-ban … Az immunrendszer jelentősége Az immunrendszer feladata a sejtek, a szervezet védelme, mely a saját és az idegen anyagok megkülönböztetésén alapul. Biológia érettségi tételek. Az immunrendszer az a rendszer, mely természetes körülmények között védi a szervezetet a betegségektől.
A Há oldalain található információk, szolgáltatások tájékoztató jellegűek, nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük, minden esetben forduljon kezelőorvosához!
ileocoecalis billentyűn keresztül találkozik egymással. Amennyiben a vékonybélben nagyobb a nyomás, akkor a billentyű kinyílik, ezáltal a béltartalom át tud haladni a vastagbélbe. Normális körülmények között a billentyű zárt, perisztaltikus hullám érkezésekor azonban kinyílik. A vastagbél kontrakciói összekeverik a béltartalmat, fokozzák a felszívódást. A vastagbélmirigyek is termelnek bélnedvet, ebben is idegi és hormonális tényezők játszanak szerepet. A vastagbélben emésztőenzimek nem választódnak ki, hiszen itt emésztés már nem, csak felszívódás történik. A vastagbél nyálkahártya felszívó kapacitása rendkívül nagy. Ez teszi lehetővé gyógyszerek végbélen keresztül történő alkalmazását (kúpok). A bélflóra A vastagbélben nagy mennyiségű baktérium él szimbiózisban a szervezettel. Emberi test | Sulinet Tudásbázis. A széklettel nagy mennyiségű baktérium is ürül. Születéskor a vastagbél még steril, baktériumokat nem tartalmaz, de a bélflóra a táplálkozás megindulásával, korai életkorban kialakul. A baktériumok sok táplálékkal bekerülő fontos anyagot felhasználnak, azonban fontos megemlíteni, hogy egyes vitaminokat szintetizálnak.
Az emésztés és a felszívódás legnagyobb része a vékonybélben történik. A vékonybél nyálkahártyájának mirigyei termelik a bélnedvet, mely emésztőenzimeket, valamint síkosító és nyálkahártya védő anyagot tartalmaz. A vékonybél első szakaszába a patkóbélbe üríti váladékát a máj és a hasnyálmirigy. A hasnyál enzimjei: lipáz, ami a zsírokat zsírsavakra és glicerinre bontja nukleáz, ami a nukleinsavakat nukleotidokká bontja tripszin, chimotripszin, karboxipeptidáz, elaszáz, amelyek a oligopeptideket (fehérjefragmentumokat) bontja peptidekké hasnyál-amiláz, ami a poli- és oligoszacharidokat (cukrokat, pl. Az elbeszélés részei - Tananyagok. keményítő) diszacharidokká (maltóz v. malátacukor) bontja A máj váladéka az epe. Az epe az epesavtartalmánál fogva a zsírok emulgeálását végzi. A bélnedv enzimjei: lipáz, zsírbontó nukleáz, nukleinsavbontó erepszin, ami a tripszin termékét (dipeptid, monopeptiddé (aminosavakra) bontja maltáz, ami a hasnyál-amiláz termékét (diszacharid) monoszacharidokká (glükóz v. szőlőcukor) bontja A hasnyálmirigy és a vékonybél enzimjeivel együttesen történik az emésztés folyamata, amelynek célja a lehető legtöbb anyag felszívódásra alkalmassá tétele a vérbe és a nyirokérrendszerbe.
Biológiai gyorstalpaló Létrehozva: 2005. január 1. Módosítva: 2013. szeptember 20. 16:03 A felvett táplálék a szájüregen, nyelőcsövön és gyomron keresztül a vékonybélbe, majd a vastagbélbe kerül. Előzőekben már szó esett a gyomor feletti (övön felüli) folyamatokról, most viszont a gyomor alatti területekről írunk. Vékonybél A vékonybél a gyomorbél-rendszer leghosszabb szakasza. A gyomor - duodenum (patkóbél) átmenettől a vastagbél kezdeti szakaszáig, a coecumig (vakbél) terjed a hossza. Három szakaszát különíthetjük el, a duodenumot, a jejunumot (éhbél) és az ileumot (csípőbél). A vékonybél-nyálkahártyán számos kitüremkedés, bélboholy figyelhető meg, melyeknek a funkciója a felszívó-felület megsokszorozása. A vékonybélben történik a tápanyagok legnagyobb részének emésztése és felszívódása. A bélben a véráram felé történő tápanyagok haladását felszívódásnak nevezzük. A duodenumba nyílik a hasnyálmirigy kivezetőcsöve és ide ömlik az epe is. A vékonybélben a béltartalom a nyálkahártya szekrétumával, a hasnyálmirigynedvvel és az epével keveredik.