Az olvasottság nem publikus. 2018. okt 09. képen: szürreális megoldással, egy csap, amiből fémpénz potyog ki Megjelent a Magyar Közlönyben a nyugdíjprémiumról szóló kormányrendelet, amelyben azt is felsorolják, kiknek jár a juttatás.
A által megkérdezett szakértő szerint el kellene törölni, mert igazságtalan, és más módon segíteni a nehéz helyzetben lévő nyugdíjasokat. Szerinte még az is jobb megoldás lenne, ha mindenki egyforma összegű prémiumot kapna, de nem Erzsébet utalvány formájában. Kiknek jár? Balogh Zoltán az emberi erőforrások minisztere egy hónappal ezelőtt bejelentette, hogy nemcsak a nyugdíjkorhatárt betöltők kapnak prémiumot, a kormány kiterjesztette azt a fiatalabb, nyugdíjszerű ellátásban részesülőkre is. Azt ígérte az intézkedés 2 millió 750 ezer embert érint majd. Nyugdíjprémium és nyugdíjkorrekció: van, akinek kérelmezni kell. A Nyugdíjguru szerint akik 2016 legalább egy napján már öregségi nyugdíjasok voltak vagy egyéb jogosulti kategóriába tartozó ellátást kaptak, továbbá most novemberben is kapják a nyugdíjukat (egyéb ellátásukat), nyugdíjprémumra, illetve az egyéb jogosulti kategóriák esetében egyösszegű juttatásra is jogosulttá váltak. A kormány kiterjesztése miatt a nyugdíjkorhatárt elérők mellett nyugdíjprémiumot kapnak: a nők kedvezményes nyugdíjában részesülők, az ideiglenes özvegyi nyugdíjasok, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban részesülők, a rokkantsági járadékosok, a fogyatékossági támogatásban részesülők, a vakok személyi járadékában részesülők és több hasonló jogosulti kategória tagjai.
Lapunk egyik olvasója arról érdeklődött ő kaphat-e nyugdíjprémiumot, ha jelenleg fel van függesztve a nyugdíja? (Ennek oka, hogy dolgozik a nyugdíj mellett, és elérte az éves megengedett keresetet. ) A válasz az, hogy nem, a nyugdíjprémium feltétele, hogy azok kapják, akiknek november hónapban jár ellátás. Mennyi lesz a nyugdíjprémium 2017-ben? A nyugdíjprémium összege a következő két szám szorzata: a bruttó hazai termék növekedése 2017-ben várható mértékének 3, 5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4, valamint a nyugellátás 2017. Zsúrpubi - Vajon kik nem számíthatnak 50-56 ezer forintos nyugdíjprémiumra? Hát persze, hogy a kisnyugdíjasok!. november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 ezer forint. Ha az idei GDP-növekedésnek a Nemzetgazdasági Minisztérium által megadott mértéke 4, 1%, akkor ebből kell kivonni a 3, 5%-ot, így adódik a 0, 6 eredményként. Ezzel a szorzóval kell megszorozni a jogosultak esetében a novemberi nyugdíjuk 25%-át, de legfeljebb 20 ezer Ft-ot, ennek a szorzásnak az eredménye lesz a nyugdíjprémium összege. Így tehát minden jogosultnak, aki tavaly (2016-ban) legalább egy napig nyugdíjban (vagy egyéb, az egyszeri juttatásra jogosító ellátásban) részesült és idén novemberben nyugdíjat (egyéb ellátást) folyósítanak a részére, és a novemberi nyugdíja (ellátása) összege legalább 80 ezer Ft vagy annál több, 12 ezer Ft nyugdíjprémiumot (egyszeri juttatást) kap a nyugdíja (egyéb ellátása) mellé.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A gyűjtőszámlát a mai napig vannak, akik összetévesztik az időszakos elszámolású ügyletekről kibocsátott számlával. A két kategória azonban eltérő alkalmazási körhöz kapcsolódik. A helyes bizonylatoláshoz célszerű tisztázni, mi is az a gyűjtőszámla, mikor használjuk, és milyen szabályok vonatkoznak rá. Időszakos elszámolású ügylet vagy gyűjtőszámla? Korábbi cikkünkben már volt szó arról, hogy a számlakibocsátás határidejére vonatkozó szabályokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. Időszakos elszámolás - 2. oldal - Adózóna.hu. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv. ) 163. §-a tartalmazza. A gyakorlatban azonban megjelent az igény arra, hogy ne legyen szükséges minden egyes értékesítésről külön-külön számlát kibocsátani. Erre az Áfa tv. kétféle megoldást is biztosít. Az egyik esetkörbe azok az esetek tartoznak, amikor a felek úgy döntenek, hogy az egyes teljesítésekről nem kívánnak külön elszámolni, hanem csak időszakonként összevontan, az Áfa tv.
A következőkben az Adózóna oldalára írt olvasói kérdést és a hozzá tartozó szakértői választ közöljük: Hogyan kell feltüntetni a dátumokat az időszakos elszámolású számlán, és elég-e a szóbeli megállapodás az időszakos elszámolásról? -kérdezte az Adózóna olvasója, melyre Bunna Erika adótanácsadó válaszolt. A kérdés konkrétan így szólt: "Adott egy kiskereskedelmi tevékenységet folytató cég, amely több vevőjével időszakos elszámolásban szeretne megállapodni. Ez azt jelentené, hogy a vevők az elszámolás időszaka alatt (1 naptári hónap) szállítólevéllel, kiadási jegyzékkel folyamatosan vinnék az árut, majd a következő hónap elején állítanák ki a havi vásárlásokról az egy darab számlát. (Példa: elszámolási időszak: 2020. 07. hó, számla kelte: 2020. 08. 05., fizetési határidő: 2020. 31., teljesítés: 2020. [Q&A] Időszaki számla jelzése kötelező-e az adatszolgáltatásban? · Issue #315 · nav-gov-hu/Online-Invoice · GitHub. 31. ) Kérdéseim a fentiekkel kapcsolatban a következők: 1. ) Megfelelőek-e a kiállított számlán a fenti dátumok? 2. ) A kiállított számlán fel vannak tüntetve a kiadási jegyzékek sorszámai, amelyeken az árukat kiadták, illetve tételesen az összes termék.
A különbségtételnek más oka van: míg az azonos teljesítési napon történt ügyletekről a számla kibocsátója saját döntése alapján is számlázhat összevontan, a nem azonos napon teljesített ügyletekről kizárólag akkor bocsátható ki gyűjtőszámla, ha a felek erről előzetesen megállapodtak. A megállapodás formájára nézve nem tartalmaz előírást a jogszabály, mindazonáltal célszerű írásban rögzíteni azt, mivel egy későbbi ellenőrzés esetén így egyértelműen igazolható, hogy a számlakibocsátó jogszerűen alkalmazta a gyűjtőszámlázást. Az egyértelműség kedvéért javasolt kifejezetten rögzíteni, hogy nem az Áfa tv. §-a szerinti időszakos elszámolásban, hanem gyűjtőszámlázásban állapodtak meg a felek. Az Áfa tv. Időszakos elszámolású ügyletek új áfa szabályai 2016. január 1-jétől - Andersen in Hungary. meghatározott kivételekkel azt is lehetővé teszi, hogy az adóalany a gyűjtőszámlát az egy naptári hónapot meghaladó, de a rá vonatkozó adómegállapítási időszakot meg nem haladó időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek általa teljesített ügyletekről bocsássa ki. A kivételt a Közösségen belüli adómentes értékesítések és az olyan határon át nyújtott szolgáltatások bizonylatolása jelenti, melyek esetében a fordított adózás keretében az igénybevevő az adófizetésre kötelezett.
Nyomtatható verzió Vissza a hírekhez! A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
A második eset, ha az egyik fél által folyamatosan teljesített ügylet(ek) ellenértékét részletekben fizeti meg a megrendelő. Ide tartozik pl. a nyílt végű lízing, amit azért érdemes kiemelni, mert vele ellentétben a zárt végű lízingre nem alkalmazhatóak a jelen cikk keretében taglalt szabályok. Végül szintén időszaki elszámolás tipikus esete, ha a felek meghatározott összeget rendelnek ellentételezésként az időszakban teljesített ügyletek viszonzásául. Az elszámolási időszak meghatározásában a felek szabad kezet kaptak a jogalkotótól, aki csak néhány ponton avatkozik be a felek döntésébe. Így belföldi ügyletek esetében az elszámolási időszak hossza nem haladhatja meg a tizenkét hónapot, Közösségen belüli beszerzés esetén a naptári hónapot, külfölditől igénybe vett szolgáltatás esetén a naptári év utolsó napját. Ha a felek döntést hoztak az időszak hosszának meghatározásában, de üzleti körülményeik (érdekeik) annak módosítását teszik szükségessé, akkor azt bármikor módosíthatják, beleértve az esedékesség időpontjának meghatározását is.
55. §-a szerinti teljesítés és/vagy 57. § szerinti részteljesítés történik az adott időszakban, amelyekről a felek el is számolnak, ezért a gyűjtőszámlának nincs, nem is lehet önálló teljesítési időpontja. Ebből következően a gyűjtőszámlán soronként minden egyes (rész)teljesítést a saját teljesítési időpontjával kell szerepeltetni. Más szóval, a gyűjtőszámlán annyi teljesítési időpont lesz, ahány számla helyett történik összevontan a számlázás, míg a számlakibocsátás keltéből csak egy lesz a számlán: az a dátum, amikor a gyűjtőszámla kibocsátására sor kerül. A gyűjtőszámlára vonatkozó előírások Időszak Az Áfa tv. §-a értelmében a 163. §-tól eltérően, ha az adóalany a) a teljesítés napján egyidejűleg vagy b) az adott naptári hónapban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (a továbbiakban: gyűjtőszámla) bocsát ki. A jogalkotó nem azért szól külön az egy napon és az adott naptári hónapon belül teljesített ügyletek összevont számlázásáról, mert csak napi vagy havi időszakra vonatkozóan engedne gyűjtőszámlázást.