A manapság igen kedvelt levendula 30-50 cm magas, szürkészöld lombú illatos gyógynövény. Ibolyakék és rózsaszín virágai július - augusztusban nyílnak. A levendula sziklakertbe, gyógynövénykertbe, vagy alacsony sövényként ültethető. A megfigyelések szerint riasztja a hangyákat és a levéltetveket, így a közelében lévő növények nem tetvesednek, ezért szokták többek között rózsák közé ültetni. Ha cserépbe ültetjük – terrakotta cserépben a mediterrán stílusú erkély, terasz dísze lehet – ajánlott a növény méretének kétszeresét befogadó edényt választani. Talajához keverjünk homokot, apró kavicsot, alulra pedig kavicsos réteg kerüljön. Levendula fajták Lavandula angustifolia: a faj a magyar nyelvű irodalomban francia-, keskenylevelű -, orvosi vagy valódi levendula néven ismert. Köves, száraz, nagy mésztartalmú, kopár talajokat kedveli, a tengerszint felett 1700 méterig megtalálható, a fagyokat jól tűri. Szára zömök, a tőlevéltől dúsan elágazó. ✔️ Levendula ültetése magról - Levendula Info. Levelei szálasak, lándzsásak. Fotó: Lavandula intermedia vagy lavandin: egy hibrid fajta, ami a Lavandula angustifolia (keskenylevelű) és a Lavandulala tifolia (széles levelű) keresztezésével létrehozott levendula, hosszabb szár, nagy virágok jellemzik.
Nálunk is, és mindenhol a világon. Az egyszer elismert, termesztésre engedélyezett fajta tulajdonságai tehát állandóak, nem is szaporítható máshogy tovább, csak változatlan génállománnyal, vegetatív úton. A fajta további javítására már csak - esetleg hasonló, de mindenképpen új, - más néven van lehetőség. Viszont a fajta tulajdonságainak leromlására sincs lehetőség, mert ameddig a fajta él, ameddig termelésben tartják, változatlan tulajdonságokat mutat. Egy diótermelő számára, aki nagy összegeket fektet be a termelésbe, ez nagy biztonságot jelent. Oltványok előállítása A legelterjedtebb szaporítási mód. Az alany biztosítja a jó gyökérfejlesztést, a nemes rész pedig a nemesített, jó diótermő tulajdonságokkal rendelkező fák nagybani elszaporítását. Levendula szaporítása – magvetés, dugványozás és a többi lehetőség. Hátránya, hogy lassú, és az eredményt a termesztés - pl. időjárási - körülményei nagyban befolyásolják. Hogyan kell metszeni a dió t, hogy többet teremjen?
Fertőtlenítő, baktériumölő hatása miatt pedig fürdőolajként is kiváló. Virágos szárait fellógatva, kiszárítva pedig első osztályú szekrényillatosítót kapunk, elűzi a molyokat, és felfrissíti ruháink illatát. És még egy tipp: a szárított virágzat egy textilzsebkendőbe varrva, az ágyba elhelyezve, segít a mély, nyugodt alvásban. Balkonon is jól mutat Nem csupán kertbe telepíthető, elél balkonon, erkélyen is, de arra ügyeljünk, hogy elegendő napfényhez jusson, valamint jóval több helyre van szüksége, mint az átlagos balkonnövényeknek. Ügyesebb hobbikertészek kis fácskává is metszhetik. Egy kis szárítás, és irány a szekrény Aki érdeklődik a levendula iránt, és jó minőségű növényt szeretne vásárolni, annak ajánlom a híres pannonhalmi levendulát, amit az alábbi videón meg is csodálhatnak! Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.
Tavasszal akár össze is téveszthető a két növény, szinte csak színében térnek el egymástól. Levendula dugványozása -VIDEÓ: És még valami: Bár nem tartozik igazán a szaporítási módszerek klasszikusai közé, de meg kell említenünk még egy egyszerű és biztos módszert, a palánta vásárlást, ami mérettől, típustól és bolttól függően 200 forinttól úgy egy ezresig terjed. A palántákból több helyen kínálnak szabadgyökeres növényeket, amelyek könnyen postázhatóak, olcsóbbak mint a cserepes változatok. A szabadgyökeres növények ültetésére a késő ősz az ideális, a biztos megeredéshez többszöri öntözés lehet szükséges. Fotó: Levendula Magazin Ha szakszerűen metsszük a levendulabokrot akkor csodás dísze lesz a kertünknek: Fotók: 2. kép – Flick – graibeard CC 2. 0 license
Istvánt az ezredik év karácsonyán, Esztergomban koronázták meg, így – jogilag – megszületett a keresztény Magyar Királyság. A királyi cím azonban magában nem biztosította a tényleges főhatalmat, ahhoz az új uralkodónak még több évtizedes harcot kellett folytatnia a honfoglalás után függetlenné vált törzsfők ellen. István először – 1003-ban – nagybátyja, az erdélyi Gyula ellen vezetett hadjáratot, majd a dél-erdélyi Keánt győzte le, akit a források – vegyesen – vajda vagy cár címmel illetnek. A király hódításait rendszerint a püspökségek és a vármegyék megszervezése kísérte, amelyeket egy-egy megbízható vezérére – például Dobokára vagy annak fiára, Csanádra – bízott. A honegyesítő küzdelmek tehát a püspökségek alapításának sorrendje alapján rekonstruálhatók, így valószínű, hogy a király Erdély után először a Tolna és Baranya területén tanyázó fekete magyarok – vélhetően kabarok – ellen vonult. Asztrik istván a király 2020. István ugyanakkor nem csak a fegyverek erejében bízott, az ország északkeleti területét uraló Aba Sámuelt (uralkodás: 1041–1044) például úgy állította maga mellé, hogy hozzáadta egyik leánytestvérét.
↑ Szörényi Levente és Bródy János műve mind a mai napig talán a legmeghatározóbb alkotás a magyar államalapításról. ( hu) Archiviert vom Original am 2. Juni 2018. Abgerufen am 24. April 2015. ↑ István, a királ ( hu) Abgerufen am 24. April 2015.
Ottó egy hűbéri lándzsa küldésével ismert el; erről a jelvényről a korai krónikák is tudósítottak, kézzel fogható bizonyítékot azonban csak az 1968-as nagyharsányi lelet pénzérméi adtak. Az uralkodó
Ez nem ígérkezett könnyű feladatnak, mivel Géza 997-ben bekövetkezett halála után István szembetalálta magát nagybátyjával, Koppánnyal, aki a szeniorátus ősi szokása szerint – mint a család legidősebb férfi tagja – magának követelte az özvegy Sarolt fejedelemasszony kezét és a főhatalmat is. Asztrik istván a király előadás. A közhiedelemmel ellentétben a harc tétje az Árpádok országrésze feletti uralom, és nem a főhatalom volt, a magyar szállásterületek nagy része ugyanis ekkor még a független törzsfők uralma alatt állt. A Dél-Dunántúlt uraló Koppány seregei 998-ban, Veszprém mellett csaptak össze István lovagjaival, és az ütközetet – komoly német támogatással – a keresztény fejedelem nyerte meg. Az azóta számtalanszor megénekelt csata után a lázadó Koppány testét négyfelé vágták, és darabjait a négy legjelentősebb vár fokára tűzték ki – ez egyértelmű üzenet volt azok számára, akik szembe mertek szállni István akaratával. Koppány legyőzése után a fiatal fejedelem befejezte a pannonhalmi apátság építését, és koronáért folyamodott Rómához, amelyet Asztrik apát az első millenniumon el is hozott számára.
Géza fejedelem fia, István és a bajor hercegnő, Gizella összeházasodnak. A nép imádkozik a párért. Az ünnepélyes hangulatban a három magyar úr, Bese, Solt és Sur már előre a további boldogulásról fantáziál. Koppány vezér keresztény lánya, Réka térítéssel próbálkozik, amikor megjelenik apja egyik pogány embere, Laborc, aki elutasítja az új istenképet. Géza halála után a temetésen Koppány és István összeütközésbe kerül: Koppány ugyanis hiába reméli, hogy Géza halála feloldja az ő korábbi ígéretét, amely szerint a trón Istvánt illeti. Isten békéjét kéri a nép, majd Istvánt és anyját, Saroltot egy népi együttes szórakoztatja, amit ő túl régimódinak talál. Ekkor érkezik Laborc, aki Koppány követeként kéri Saroltot, hogy az ősi hagyomány szerint menjen hozzá feleségül, és uralkodjanak együtt tovább. Sarolt ezt visszautasítja, és kivégezteti Laborcot. Ismét megjelenik a három haszonleső úr, akik most István pártjára állnak. Asztrik istván a király rockopera. Istvánra azonban nem hat a hízelgés. Amikor Sur, Solt és Bese távozik, István kétségeit fejezi ki, de Sarolt lelket önt belé.
Ismeretes, hogy Géza (ur. 973-997), a magyar törzsszövetség első olyan fejedelme, aki nyitott a nyugati kereszténység felé, rendhagyó módon fiát, Istvánt jelölte ki utódjának, holott az ősi pogány szokás – a levirátus – szerint méltóságát a család legidősebb férfitagja nyerte volna el. 997-ben, az édesapa halála után ebből a szokatlan döntésből komoly zűrzavar származott, hiszen a későbbi szent uralkodó rokona, a Balatontól délre fekvő területek felett uralkodó Koppány magának követelte a főhatalmat, és vele a megözvegyült Sarolt fejedelemasszony kezét is. István, aki felesége, Gizella révén III. Király István (irodalomtörténész) – Wikipédia. Ottó német-római császár (ur. 983-1002) támogatását is élvezte – a későbbi királyné ugyanis Ottó unokahúga volt –, végül fegyverrel kényszerült Koppány ellen vonulni, és Veszprém közelében, jelentős német segítséggel vereséget is mért riválisára, aki elesett a csatában. A "lázadó" Koppány szörnyű vége azt jelentette, hogy Géza fia immár vitathatatlanul a főhatalom birtokosává vált, amit szövetségese, III.