2021. május 7. Hatvan éve, 1961. május 5-én az USA-ban felbocsátották a Freedom 7 nevű Mercury űrhajót, fedélzetén Alan Sheparddel, Amerika első űrhajósával. Ennek alkalmából bemutatunk nyolc feledhetetlen alkotást a csillagok között játszódó filmek elitjéből. Sigourney Weaver amerikai színésznő Ripley szerepében az Alien című filmben (Fotó: Hulton Archive/Getty Images) 2001: Űrodüsszeia (1968) Stanley Kubrick filmklasszikusa túlnőtt mindazon, amit hasonló műfajban néző valaha átélhetett a moziban. Stanley Kubrick Considers the Bomb dvd megjelenés filmek magyarország hu letöltés online teljes film 2019. Igazi filmtörténeti mérföldkő, monumentális képi kompozícióival, a végtelen űrben utazó ember félelmetes víziójával évtizedekre kijelölte a zsáner útját. Biztos, hogy Kubrick nélkül a Star Warstól a Gravitáción át az Interstellarig egyik sci-fi világsiker sem úgy nézne ki, ahogy ismerjük – írja cikkében a A Kék Duna keringő dallamára utazó űrhajó, az ijesztő egyszerűséget formázó monolit, az öntudatára ébredt mesterséges intelligencia és a transzcendens finálé olyan védjegyeivé váltak a tudományos fantasztikus filmeposznak, amely végtelen távlatokat nyit az emberi fantázia számára – nem csoda, hogy szimbólumrendszeréről, mondanivalójáról még ma, közel fél évszázaddal később is születnek elemzések.
Zenéjét Richard Strauss, ifjabb Johann Strauss, Aram Hacsaturján és Ligeti György műveinek felhasználásával maga Kubrick állította össze, a saját korát messze meghaladó látványvilágért pedig a rendező első és egyetlen Oscar-díját kapta 1969-ben. Kubrick egyszer elárulta, hogy korszakalkotó filmjét elsősorban vizuális élménynek szánta. A hatás valóban nem maradt el: a legnépszerűbb holdra szállás konteó szerint az Űrodüsszeia kimaradt jeleneteit használták fel a kamulandolás dokumentumaként, illetve a fejesek Kubrickkal forgattatták le Neil Armstrongék misszióját. A nyolcadik utas: a Halál (1979) Negyven évvel ezelőtt mutatták be Ridley Scott sci-fi-horror klasszikusát, a filmtörténet és egyben a brit rendező pályafutásának egyik legjelentősebb alkotását. 10+1 érdekesség a kultikus Mechanikus narancsról. Az űrben nem hallatszik a sikolyod – szól a sokak által minden idők legfélelmetesebb filmjének titulált Alien szlogenje, amelynek címszereplőjét és az idegen világot a svájci szürrealista képzőművész H. R Giger, a "biomechanikus" művészet nagymestere álmodta meg.
Cuarón teljes mértékben fikciós egzisztencialista űr-katasztrófafilmjének legnagyobb erénye, hogy bár összességében elképesztően valószínűtlen ami történik, a cselekmény a legmeredekebb képsoraiban is legalább annyira hihető, mint a valós eseményeket apróbb részleteiben is hűen feldolgozó Apollo 13-ban. Forrás:
Az Oscar-díjjal jutalmazott látványvilágnak, a rendező által mesterien alkalmazott feszültségkeltésnek, a jól felépített sztorinak köszönhetően a filmet a mai napig óriási népszerűség övezi, nem is csoda, ha a xenomorf rajongói a franchise hizlalása során filmről filmre csalódottan kullognak ki a moziból – Scott mester ugyanis maga sem képes reprodukálni az annak idején első nekifutásra elért vérfagyasztó tökélyt. Apollo 13 (1995) Ron Howard nem egy rendezőzseni, de igazi mesterember, aki akkor van igazán elemében, ha valós eseményeken alapuló történeteket filmesít meg. Ide tartozik a Hajsza a győzelemért, az Egy csodálatos elme vagy a Frost/Nixon, ahogyan a kis híján tragédiába torkolló Apollo 13-as küldetést feldolgozó mozija is. A Stanley Kubrick-forradalom, avagy az agyfilmek tönkreteszik Hollywoodot – Könyvkritika - Ectopolis Magazin. Az űrhajózás fénykorában Jim Lovell (Tom Hanks), Fred Haise (a pár éve elhunyt Bill Paxton) és Jack Swigert (Kevin Bacon) asztronauták az Apollo-program következő holdra szállására készülnek, ám útközben olyan súlyos baleset éri űrhajójukat, hogy céljuk onnantól kezdve már nem küldetésük teljesítése, hanem életük megmentése lesz.
Zenéjét Richard Strauss, ifjabb Johann Strauss, Aram Hacsaturján és Ligeti György műveinek felhasználásával maga Kubrick állította össze, a saját korát messze meghaladó látványvilágért pedig a rendező első és egyetlen Oscar-díját kapta 1969-ben. Kubrick egyszer elárulta, hogy korszakalkotó filmjét elsősorban vizuális élménynek szánta. A hatás valóban nem maradt el: a legnépszerűbb holdra szállás konteó szerint az Űrodüsszeia kimaradt jeleneteit használták fel a kamulandolás dokumentumaként, illetve a fejesek Kubrickkal forgattatták le Neil Armstrongék misszióját. A nyolcadik utas: a Halál (1979) Negyven évvel ezelőtt mutatták be Ridley Scott sci-fi-horror klasszikusát, a filmtörténet és egyben a brit rendező pályafutásának egyik legjelentősebb alkotását. Az űrben nem hallatszik a sikolyod – szól a sokak által minden idők legfélelmetesebb filmjének titulált Alien szlogenje, amelynek címszereplőjét és az idegen világot a svájci szürrealista képzőművész H. R Giger, a "biomechanikus" művészet nagymestere álmodta meg.
Pont ezért nehezményezte később McDowell, hogy Kubrick a későbbi munkáira nem kérte fel. Abban a jelenetben, amikor Alexen a Ludovico-módszert alkalmazzák, amely során a szemeit egy fogóval nyitva tartják, hogy erőszakos felvételeket nézzen, és így alakuljon ki benne az ellenérzés az agresszivitással szemben, végig egy orvos állt Malcolm McDowell mellett – a jelenetben is, de más céllal -, aki végig szemcseppeket csepegtetett a színész szemébe, hogy az ne száradjon ki. A doki azonban nem végzett elég jó munkát, mert McDowell egyik szemén megsérült a szaruhártya, és egy ideig semmit sem látott. Talán a főszereplő és a rendező remek közös munkájának köszönhetően, talán más miatt, de ez lett Kubrick karrierjének leggyorsabban és legkönnyebben elkészült munkája. A forgatás, a vágás és az utómunkáltatok mindössze egy évig tartottak a bemutatóig. Összehasonlításként, a játékidejét illetően rövidebb Ragyogás (1980) esetében csak a forgatás 200 napig tartott – legalábbis hivatalosan, Gordon Stainforth segédrendező szerint az utánforgatott jelenetekkel együtt egy év is megvolt.
A gyümölcsfák szakszerű metszése – Mikor, hogyan, miért? Bohács Ádám - kertépítő szakember 2021-02-02 23:26 Hirdetés Gyümölcsfák metszése - Mikor ne metsszük a gyümölcsfákat? Két olyan eset is van, amikor szigorúan tilos metszeni a fákat! Az első idő akkor érkezik el, amikor a gyümölcsfán már megjelentek a gyümölcsök – ha ilyenkor ejtünk sebet az ágakon, akkor sokkal kevesebb lesz a termésünk. A második alkalom az, amikor a fánk tökéletes alakú, méretű és ráadásul még egészséges is – felesleges bántani a növényt ilyenkor! Gyümölcsfák metszése - Mikor metsszük a gyümölcsfákat? Szerintem az emberek többsége már összezavarodott a sok tanácsot látva, ugyanis szinte minden oldalon mást olvashatunk – ez egyébként annak köszönhető, hogy nem egyféle gyümölcsfa létezik, a különböző fajtáknak pedig eltérők az igényei. Némelyiket kora tavasszal kell metszeni, másikat nyár közepén, de olyan is akad, amit a téli hidegben. Tehát, mikor kell elvégezni a metszést? Egyszerű a válasz: amikor a fának igazán szüksége van rá!
Ezeket a lassan növekvő példányokat régebben még faanyagként is használták, míg a terméséből olajat nyertek. Nagy előnyük, hogy […] Őszibarackfákkal nagyrészben az enyhébb klímával rendelkező, védett fekvésű országrészben találkozhatunk. Legtöbbször a borvidékek körzetében maradnak meg legnagyobb eséllyel. Metszését a legtöbb gyümölcsfához hasonlóan tavasszal kell […] A gyümölcsfák metszése nem igényel nagy szaktudást, a legtöbb esetben házilag könnyen megoldjuk az éves gondozást. Az almafa esetében elmondható, hogy a koronát alkotó ágak […] A gyümölcsfák metszése könnyűnek tűnhet, ám ez közel sem így van. Nem mindegy, hogy melyik fát mikor és hogyan frissítjük fel, ami elősegíti a termékmennyiség […]