SZŰRŐVIZSGÁLATI LEHETŐSÉGEK:
Újszülöttkori (1 hónapos korban) idegrendszeri-, húgyivarszervi-, csípőizületi fejlődési zavarok, felnőttkorban fenti szervek panaszt nem okozó elváltozásainak kimutatása.
KIMUTATHATÓ ELVÁLTOZÁSOK:
Gyulladás, epe- vesekövesség, cysták, jó és rosszindulatú daganatok, érelmeszesedés, lágyrészeltérések, emlő-, here-, nyirokcsomóelváltozások, izületi megbetegedések.
dr. Harmat Zoltán radiológus szakorvos, klinikai főorvos, az intervenciós radiológa minősített orvosa, regionális radiológus szakfőorvos vagyok. 1995-ben végeztem Pécsett, majd a Pécsi Tudományegyetem Radiológiai Klinikájára kerültem. Vezetőségi tagja vagyok a Magyar Cardiovascularis és Intervenciós Radiológiai Társaságnak (MACIRT), tagja a Magyar és az Európai Radiológus Társaságnak (MRT, ESR), az Európai Cardiovascularis és Intervenciós Radiológiai Társaságnak (CIRSE). A diploma megszerzését követően a pécsi Radiológiai Klinikán kezdtem el dolgozni. 1999-ben radiológiából szakvizsgát szereztem, 2010-ben intervenciós radiológiából vizsgáztam. Számos hazai és külföldi kongresszuson jártam, melyeken több, mint száz előadást tartottam. Érdeklődési köröm eleinte a képalkotók által vezérelt szövetmintavétek, majd az ultrahang kontrasztanyagokkal végzett vizsgálatok voltak. Az utóbbi 15 évben a mióma intervenciós radiológiai módszerekkel történő gyógyításával foglalkozom a legtöbbet. Ultrahang vizsgálatok | Aniron Magánklinika | Pécs. 15 folyóiratban megjelent tudományos cikk és 5 könyvfejezet szerzője vagyok.
Ezt a munkát kezdte meg korábban az IVSZ és a HTTTP Alapítvány is, és ezt támogatja jelentős szakmai munícióval az Infotanár Mentor Program. Horváth Ádám a Felnőttképzési rendszerek finanszírozási című előadásában kiemelte, hogy jelenleg a tartalmi szabályozás nem találkozik a munkaerőpiac követelményeivel. Az ipar 4. 0-ra kell felkészíteni a diákokat, a jövő munkavállalóit. Jelenlegi környezetben eljutottunk odáig, hogy megjelentek azok a piaci szereplők, akik a hagyományos, államilag finanszírozott képzések és a piaci elvárások között állnak. A felnőttképzés jelenlegi finanszírozási rendszerére a megfelelő módon kell reagálni. Jelenleg a fő finanszírozási források az állam, a vállalat, az egyén és az EU. Szinte kizárólag a munkaügyi központok által megajánlott képzéseket hajlandó finanszírozni a rendszer. Az OKJ jövője az IT szektorban - SzakmaPORTÁL. Szűk a kínálati portfólió és nem a munkaerőpiaci képzések vannak többségben. A felnőttképzésbe bevontak 60%-át a munkaadó képzi és finanszírozza támogatások nélkül. Ez az arány egyedülálló az EU-ban és egyik következménye a felnőttképzésben résztvevők alacsony száma.
BGE központi honlap Kiválasztott nyelv HU - Magyar Váltásnál az adott nyelven elérhető információk jelennek meg.
Milyen szempontok szerint kellene kiválasztaniuk a diákoknak a megfelelő felsőoktatási intézményt? A fő probléma, hogy egy fiatal nem tud megalapozott döntést hozni, leginkább városi legendák és mítoszok befolyásolják. Az alapján biztosan nem tud választani, ha az egyetem közzéteszi, mit tanítanak majd a kulturális antropológia második félévében. Valamiféle üzenetet, víziót jobban kellene hordozniuk az egyetemeknek. Nagy gond, hogy nincs víziója a felsőoktatásnak: nagyon régóta nincs már, de most nagyon fájó a hiánya. Felnőttképzés: Ezek a szakmák lesznek menők a jövőben: lesz még értelme egyetemre járni? - EDULINE.hu. Még azt sem tisztázzák, mi a küldetésük, a munkaerőpiacra termelnek, vagy intelligens felnőtteket akarnak útjukra bocsátani. A válságkommunikáció helyett most már előremutató üzeneteket kellene megfogalmazniuk az intézményeknek is. Nagyon egyszerűen hangzik, de ha belegondolunk a tizenévesek előtt ömlesztve álló választási lehetőségekbe, akkor jól jönnének ezek a víziók. Milyen képességekre lesz leginkább szükség a digitális világban? Például a tanulás képességének megtanulására.
Az új szakképzési és felnőttképzési rendszerben nagyobb szerep és felelősség hárul a gazdaság szereplőire, a vállalkozásokra a gyakorlati tudás átadásában. Az új rendszer lehetővé tette a tanulói, iskolai és a vállalati érdekeltség megteremtésével, hogy a képzésben résztvevők a közös cél érdekében együttműködve adják át tudásukat a jövő nemzedéknek. Az MKIK és az ÉVOSZ közötti együttműködés jó példája ez a kiadvány, amellyel segítséget kívánunk adni az építési vállalkozásoknak, hogy a szakmai utánpótlás nevelésben az új szakképzési és felnőttképzési rendszerben mindenki megtalálja azt az utat, amely számára a legmegfelelőbb. Tanácsok IT karrier kezdésére | HUP. 2020. december Koji László az ÉVOSZ elnöke az MKIK alelnöke A kiadvány az ÉVOSZ honlapjáról elektronikusan is letölthető ITT>> Az építőipari szakképzés és felnőttképzés jövője vagy beszerezhető a BKIK Ipari Tagozatánál is, az alábbi elérhetőségeken jelezve az igényt: telefon: +36 1 488 2154, e-mail:
Hamarosan nyomtatott formában is kiadásra kerül "Az építőipari szakképzés és felnőttképzés jövője" című kiadvány. A 2020 szeptemberétől hatályba lépő új szakképzési rendszer a szakképzés összes szereplőjét, a szakiskolákat és a tanulók gyakorlati oktatását végző vállalkozásokat is merőben új helyzet elé állítja. Az ÉVOSZ gondozásában az MKIK támogatásával készült kiadvány a tanulók gyakorlati képzésében részt vállaló építési vállalkozók megfelelő tájékoztatását kívánja elősegíteni. A 2020. évben kialakult járványhelyzet jelentősen megnehezítette, hogy a vállalkozók a jogszabályok és a finanszírozási rendszer változásairól széleskörű tájékoztatást kapjanak. Azonban ezeknek az ismereteknek a hiánya eléggé elbizonyította a vállalkozókat, hogy dönteni tudjanak a képzésben való további szerepvállalásukról. A Tóth Istvánné az ÉVOSZ alelnöke, a Szakképzési Bizottság és az Építőipari Ágazati Készségtanács elnöke által összeállított kiadvány számpéldák segítségével világos és könnyen értelmezhető áttekintést nyújt a vállalkozók számára a tanulók gyakorlati képzésében való részvételük folytatására.