Az épület tervezésével Pollack Mihályt bízták meg, a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, aki addigra már komoly hírnevet szerzett több impozáns épület tervezésével. Az építkezés 1837-1847-ig tartott. A Nemzeti Múzeum épülete A Nemzeti Múzeum épülete 1847-ben készült el klasszicista stílusban Pollack Mihály tervei alapján. A főlépcsőházat Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik. A múzeum épülete 109 x 70 méter alapterületű, két belső udvarral rendelkezik, alaprajza keresztirányban megnyújtott. Párkánymagassága a felszíntől mérve 24 méter, beépített alapterülete 7894 négyzetméter. A nyolcoszlopos, római stílusú portikusz 34, 7 méter széles és 27, 3 méterrel lép ki a homlokfal elé. A timpanon szobordíszei Raffael Monti milánói szobrász alkotásai. Középen Pannónia nőalakja, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és a művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja.
A múzeum dísztermében ülésezett az 1848-as népképviseleti országgyűlés felsőháza, s később, az Országház megépültéig a felsőház. Az épületet először 1926-27-ben újították fel. A második világháború pusztítása utáni helyreállítási munkák 1948-ra fejeződtek be, a legutóbbi – tizenkét éven át tartó – rekonstrukció 2006 novemberében zárult. A múzeumot az Országgyűlés 2011 novemberében nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Képek: Magyar Nemzeti Múzeum
Alig négy évvel a könyvtár megalakulása után határozta el, hogy Róma, Milánó, Szentpétervár, Berlin, Drezda, Kassel és Bécs hasonló intézményeit követve, a könyvtárat múzeummal bővíti ki, de az intézmény egyedülálló módon nem egyetemes, hanem kizárólag a nemzeti értékek gyűjtésére szolgálna. Mindamellett, hogy a nádor maga is műgyűjtő volt, úgy vélte, a terv alkalmas a magyar rendek lekötelezésére. Nem tévesztette szem elől, hogy a Könyvtárnak a Múzeumba történő beépítése megszűntethetné Széchényi Ferenc kiváltságait, amelyeket az 1802-es alapítólevél rögzített. Az 1807-es országgyűlésen mondták ki, hogy a már működő Nemzeti Könyvtárat tekintik majd a Nemzeti Múzeum alapjának és felkérték a nemzetet, hogy adakozzon saját múzeumának. Az országgyűlés 1808. október 18-án szavazta meg a múzeumi törvényt, ebben indítványozták, hogy állítsanak fel egy olyan, az Országos Könyvtárhoz kapcsolódó művelődési intézetet, amely a nemzet anyagi kultúráját is feltárja. A Múzeum, a jogszabály szerint, a könyvek, kéziratok és grafikai művek mellett kizárólag a haza régészeti és történeti emlékeit, természeti produktumait és műipari alkotásait gyűjti.
Budapestre érkezésünk után másnap, vasárnap délelőtt elmentünk hárman, K. -val együtt a Nemzeti Múzeumba. Valamikor gyerekkoromban voltam itt, és talán egyszer '87-ben M. -val. Szépen kinéztem a térképen, hogy elmegyek a Keleti mellett a Blahán át az Astoriáig, onnan pedig balra ráfordulok a Múzeum körútra s ott is vagyunk. Dehát nyilván hogy amikor odaértem, rájöttem, hogy balra nem lehetett fordulni, úgyhogy jobbra tértem, aztán valahogy visszafordultam. A Múzeum körúton vasárnap délelőtt lévén egész könnyen lehetett parkolót találni, ráadásul Budapesten hétvégén a parkolás ingyenes. Pontosan nyitásra, tíz órára értünk oda, aki látott, azt gondolhatta magában hogy az első padban akarunk ülni. 'Na ezek szegények aztán jól ki vannak éhezve a nemzeti kultúrára. ' Ja erről jut eszembe: az új múzeumi teremőr első munkanapja után jelentést tesz az igazgatónak:- Direktor úr, igazán elégedett lehet velem. Ma sikerült eladnom egy Chagallt meg egy Rembrandtot:). Magunkfajta vidéki szájtátók számára a Nemzeti Múzeum előszöris azt a helyet jelenti, amelynek lépcsőin Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti Dalt.
Innen ezután elindult a tömeg a Budai Várba, Táncsics Mihályt kiszabadítani a börtönből. A múzeum épülete a forradalom után is fontos szerepet töltött be, többek között 1848-tól a díszteremben ülésezett a felsőház (egészen a Parlament megépítéséig), ideiglenes népgyűlés székházaként is szolgált, és később is működtek benne kormányzati testületek. A múzeum a nemzeti szabadságunk jelképe lett, a nemzeti ünnepen a mai napig itt történik a központi megemlékezés. A múzeum dinamikusan növekvő gyűjteménye és a szerteágazó szakmai anyaga megkívánta két újabb intézmény, az Iparművészeti Múzeum, majd később a Szépművészeti Múzeum megalapítását. A 20. században újabb múzeumok váltak ki belőle, mint a Természettudományi és a Néprajzi Múzeum, valamint a Széchényi Könyvtár. A gyűjteménytár az elmúlt évtizedekben olyan intézményeket is kiszolgált, mint a visegrádi Mátyás Király Múzeum, a balassagyarmati Palóc Múzeum és más vidéki múzeumok. A múzeum egy századeleji képen. A klasszicista remekmű A klasszicista stílusú épületet 1837-ben Pollack Mihály tervei szerint kezdték el építeni.
A nemzeti öntudat szempontjából korszakos jelentőségű esemény, hogy az 1832-36-os országgyűlés félmillió forintot szavazott meg a múzeum új, önálló épületének felállítására. Figyelemre méltó volt a segítők és adományozók szerepe is. Grassalkovich Antal herceg például telket adományozott, ahová az épületet felépíthetik. Később ezt elcserélték arra az ingatlanra, ahol a múzeum ma áll. Az épület tervezésével Pollack Mihályt bízták meg, a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját. Az építkezés 1837-1847-ig tartott. A nyolcoszlopos, római stílusú porticus feletti timpanon szobordíszei Raffael Monti milánói szobrász munkáját dicsérik. A főlépcső falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik. A múzeum jelentős szerepet játszott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában. 1848. március 15-én a homlokzat előtti téren játszódott le az a tömeggyűlés, amely a forradalom legfőbb kezdő eseménye volt, s ekkor a hagyomány szerint itt, a lépcsőn szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti Dalt.
29 21:04 Vizes sport 2021, és összességében a magyar sport utóbbi évtizedeinek egyik legsokkolóbb nyilatkozatát adta Szilágyi Liliána. Az ifjúsági olimpiai bajnok úszónő 13 évnyi várakozás után döbbenetes őszinteséggel mesélt az Instagramon, valamint az Elviszlek magammal című műsorban arról, hogyan bántalmazta őt és az édesanyját az édesapja. Szilágyi Liliána: Bántalmazott az apám NLC - 21. 29 19:19 Baleset-bűnügy A sportolónő vallomását, amit Instagramra tett ki, változtatás nélkül közöljük. Szilágyi Liliána újabb megdöbbentő részletekről számolt be bántalmazó apjáról Liner - 21. Évekkel később nyertek értelmet Szilágyi Liliána fura nyilatkozatai - Blikk. 30 11:22 Belföld Szilágyi Liliána, Európa-bajnoki ezüstérmes úszó D. Tóth Kriszta Elviszlek magammal című műsorában több részletet is megosztott kegyetlen gyermekkoráról. Szilágyi Liliána: Testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazott édesapám Magyar Nemzet - 21. 30 08:41 Sport Az úszónő sokkoló bejegyzést osztott meg szerda éjjel a közösségi oldalain. Szexuális bántalmazással vádolja Szilágyi Liliána az apját HírTV - 21.
Ebben a világban én csupán egy eszköz voltam, egy tökéletes báb... Hiszen a külvilág nem látott mást, mint egy szerető családot, sikerekkel és világraszóló eredményekkel megtetézve. Azt látta mindenki, amit otthon belénk vert a családfőnk. Mi védtük őt és a tetteit minden erőnkkel, mert ha nem tettük volna, akkor elmondhatatlan dolgokat vetített elénk következményként. Elviszlek magammal szilágyi liliána. Megtehette, mert leépítette szépen lassan a saját személyiségünket, elvéve tőlünk a tudatunkat és az érzelmeinket... Nagyon hosszú út volt, amit magam mögött hagyok most. Azt gondolom, hogy a gyógyulásomat végig tudtátok követni eddig. 2016-ban az Európa bajnokság után megszakítottam a kapcsolatot az apámmal, onnantól kezdve hol közgúnynak, hol pedig meg nem értett, furcsa lánynak voltam titulálva. Mindez örömmel tölt el, mert így egy tökéletes példája tudok lenni annak, hogy milyen mértékben képesek vagyunk sajnos ítélkezni afelett, akit egyébként nem is ismerünk. Mostantól kezdve viszont tiszta szavakkal és a saját őszinte, igaz valómmal ismerhettek meg.
Habár édesapja és húga sem áll mellette, hamisnak gondolják a szavait, a Magyar Úszó Szövetség kijelentette: "Lilut meg kell védeni az édesapjától" A legújabb információk szerint a szövetség igaznak találta Liliána vádjait az apjával szemben, Szilágyi Zoltán ráadásul kitiltják a versenyekről. Szilágyi Liliána Botrány bántalmazás bíróság édesapa Magyar Úszó Szövetség