Tatabánya Megyei Jogú Város Képviselőtestülete az új, korszerű okmánycsalád kidolgozásával és bevezetésével kapcsolatos feladatokról szóló 2380/1996. (XII. 20. ) kormány határozata alapján 1999. december 1-vel 225/1999. Ügyfélkapu tatabánya okmányiroda nyitvatartás. (X. 21. ) kgy. számú határozatával létrehozta az Okmányirodát és felhatalmazta a jegyzőt az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására. A megalakulás évében az iroda öt fővel, három munkaállomáson mindössze két irodahelyiségben kezdte meg működését. Induláskor a központi okmányprojektet nem kerülték el a gyermekbetegségek, így a számítástechnikai eszközök telepítésének késése, az irodabútorok szállítási határidejének csúszásai, az alkalmazott szoftverek működésében jelentkező hibák, folyamatos adatátvitel problémák (nem létező kapcsolat vagy annak lassúsága). E kezdeti nehézségek nem segítették elő az Okmányirodák megítélését. Az évek folyamán számos "rakománnyal" lett gazdagabb a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző, amely egyet jelentett az Okmányiroda feladatának bővülésével.
Üdvözöljük az Ügyfél jogaival felruházott érdekvédelmi és társadalmi szervek oldalán! A honlapon nyilvános elektronikus adatbázist talál azokról az érdekvédelmi és társadalmi szervezetekről, amelyek az eljárás megindításáról szóló, adatbázis alapján történő értesítés érdekében adataikat elektronikus úton bejelentették.
A "rakomány" 2000. Okmányiroda, személyazonosító igazolvány 2000. Lakcímigazolvány 2000. Egyéni vállalkozói igazolvány 2001. Közlekedés-igazgatási feladatok (jogosítvány, gépjármű igazgatási ügyek) 2002. Választással, népszavazással összefüggő feladatok 2003. Útlevél 2004. Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa 2005. Ügyfélkapu, ügyfél-regisztráció (Ügyfélkapu) 2007. Címnyilvántartás vezetése Az évek folyamán az Okmányiroda létszámában és terjedelmében is együtt nőtt az újabb feladatokkal. A tatabányai Okmányiroda több, korábban önálló szervezeti egységet olvasztott magába. Elsőként a népesség-nyilvántartási csoportot, majd rövid időn belül az anyakönyvi csoportot is. Ennek nagyon egyszerű, ésszerűségi okai voltak: e két részleg az okmány-nyilvántartás alappillérének tekinthetőek. Jelenleg az Okmányiroda a városháza épületének földszinti és I. Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság. emeleti szárnyában működik. Ügyfélfogadáshoz kapcsolódó ügyintézés 7 irodában működik, 24 munkaállomáson. Okmányiroda személyi- és tárgyi feltételei – Okmányiroda körzetéhez tartozó lakosság száma: 90.
1. Fogalom magyarul: Fogyasztó 2. Fogalom angolul: Consumer 3. Meghatározás Az önálló foglalkozásán és tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A fogyasztóvédelem legújabb kori történetében igen fontos momentum az, amikor 1973-ban az Európai Tanács közgyűlése elfogadta a Fogyasztóvédelmi Alkotmányt. E dokumentumban történt kísérlet arra, hogy elhatárolják egymástól az állami és a vállalati feladatokat. Ezt követően született meg 1975-ben az Európai Parlament nyilatkozata a fogyasztói jogokról. Nem sokkal később – 1985-ben – hatályba lépett az ENSZ közgyűlésének a Fogyasztóvédelmi Irányelvek elfogadásáról szóló határozata. Az irányelvek – azon túl, hogy általános elveket és konkrét tennivalókat fogalmaznak meg – meghatározzák az államok és kormányaik fogyasztóvédelmi feladatait. Ezen túlmenően a civil mozgalmak számára is fajsúlyos szerepet biztosítanak.
Attribútumok A születés és létezés egyszerű ténye alapján az ember a törvény által biztosított tulajdonságok sorát kapja, amelyek viszont a halálával végződnek. Ezért egy jogállamban elég életben maradni ahhoz, hogy a törvény megvédje. A fizikai személyek az anyagi és valós létezésű egyének, akiknek képességük és személyiségük van. Ezenkívül saját attribútumokkal is rendelkeznek, például: Név. Családi állapot. Itthon. Kapacitás. Örökség. Nemzetiség (több is lehet). A természetes jogok megszűnése A természetes személy eltávolításának fő oka az egyén saját halála. Emellett előfordulhat, hogy a természetes személy jogai a halál vélelmére, véletlenül vagy az egyén távollétével szűnnek meg. Emberi jogok Az alapok figyelembevételével egy természetes személy számára garantálható az alapvető emberi jogok összessége, beleértve az életet, a szabadságot és a boldogságra való törekvést. Természetesen a természetes személy emberi jogai közé tartozik a házasságkötés, a szavazás vagy a közhivatal betöltésének képessége is.
§ a) pontjában hozzáfűzi, h "… természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje". A korábban idézett Kormányrendelet a Ptk. fogalmával operál. A fogalom lényege tehát, hogy mindenképpen egy természetes személyről van szó. Jogi személy, például egy cég, fogalmilag kizárt, hogy fogyasztó legyen, még akkor is, ha üzleti tevékenységén kívül jár el. A fogalom másik meghatározó része a szakmán, foglalkozáson, üzleti tevékenységen kívüli eljárás. Egy egyéni vállalkozó, aki a vállalkozásához vesz alapanyagokat, nem fogyasztó. Azonban amikor a családjának és magának megy el bevásárolni – tehát a szakmáján kívül jár el –, akkor természetesen fogyasztó. Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre!
A jogi személy megszűnése A jogi személyt meg lehet szüntetni megszüntető határozat megszüntető okirat alapján megszűnik jogutódlással átalakulás kiválás összeolvadás szétválás beolvadás alapján jogutód nélküli megszűnéssel
a jogviszony, mint jogilag szabályozott társadalmi viszony alanyai A jogérvényesülés jogviszonyok formájában valósul meg. A jogviszony, mint társadalmi viszony mindig emberek közötti viszony. Hagyományos meghatározás alapkján: jogilag szabályozott társadalmi viszony. A lényegesnek ítélt társadalmi viszonyokat a jog lefedi, meghatározza a viszonyban tanúsítandó magatartásmintát, ami által azok jogszerűek lesznek, a többi lehetséges magatartás pedig jogellenes (parancsoló és tiltó normák esetén). Sajátos a tiltó normák hatása a konkrét jogviszonyokra, ezeknél nem a jogszerű magatartás, hanem a jogsértő magatartás keletkeztet jogviszonyt. A jogviszonynak három eleme van. Megkülönböztetjük a jogviszony alanyait, a jogviszony tárgyát és a jogviszony tartalmát. a jogképesség A jogviszony alanyának legfontosabb tulajdonsága a jogképesség, amely lehetőséget jelent arra, hogy valaki jogviszonyok alanya lehet. Ebből azonban nem következik, hogy minden konkrét jogviszonynak alanyává válhat. A jogképességet a jogszabályok biztosítják, de bizonyos megszorításokkal szoktak abszolút és relatív jogképességről beszélni.