Kezdőlap Éttermünk Szálláshelyünk Galéria Kapcsolat Kisfaludy Program Király Vendéglő és Vendégház - Zirc Bakonyi Vendégház Király Vendéglő és Vendégház Rendezvényhelyszín KIRÁLY VENDÉGLŐ BŐVEBBEN KIRÁLY VENDÉGHÁZ ZIRC ÉS KÖRNYÉKE HÁZIAS ÍZEK A BAKONY FŐVÁROSÁBAN BŐVEBBEN
Király étterem Két helyszínen győr környékén Pannonhalma Pannonhalma, Petőfi u. 8/b Győrasszonyfa Győrasszonyfa, Rákóczi u. 25 Elérhető fizetési lehetőségek Szolgáltatásaink VENDÉGLÁTÁS KISZÁLLÍTÁS KERTHELYISÉG SAJÁT PARKOLÓ Zártkörű rendezvény dohányzó terület elvitel esküvői fogadások Kövessen bennünket! Facebook-f Twitter Instagram Youtube
Például ezen adatok alapján határozzuk meg a kattintási mintákat, hogy ezeknek megfelelően optimalizáljuk szolgáltatásainkat és tartalmainkat. Marketing Harmadik felek számára is lehetővé tesszük, hogy sütiket helyezzenek el az oldalainkon. Király Étterem Pannonhalma: Király Vendéglő Pannonhalma Étlap. Az ott gyűjtött adatok többek között a közösségi médiában személyre szabott hirdetések megjelenítésére vagy egyéb marketingcélokra használhatók fel. Ezek a sütik nem feltétlenül szolgálják szolgáltatásaink tényleges működését.
Így alakult, hogy a Szent György-kultusz kapcsán Károly Róbert megalapította (1318) a Szent György-vitézek lovagrendjét (Societas Beati Georgii), amelynek kötelessége volt az Egyház védelme, a lovagi erények: istenfélelem, foglyok kiváltása, szegények istápolása, bajtársias érzület ápolása, továbbá a királyhűség és a haza védelme. A rendnek ötven tagja volt, aki tartozott minden vigasságban, de különösen a harcjátékban a királyt követni. Jelvénye fehér mezőben piros kereszt, ruházata pedig térdig érő hosszú fekete, csuklyás köpeny. Jelszava: IN VERITATE IUSTUS SUM HUIC FRATERNALI SOCIETATI, vagyis: valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt. A tagok az Úr halálának és feltámadásának emléknapjain, azaz pénteken szomorkodni, vasárnap pedig örvendezni kötelesek. Fogadják, hogy pénteki napon ebédig lovagot vagy mást nem gyaláznak, nem kötekednek. Aki nem vigyáz a nyelvére, annyi hamus kenyérfalatot eszik éhgyomorra, ahányszor mást gyalázott. Szent György napi népszokások Hazánkban igen jelentős ünnep.
A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. E hagyomány továbbélése látható a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást. Almágyon pl. a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait. A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító magyarázatot kapott. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének elsősorban rontáselhárító célja volt. Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára. A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás.
A tavaszi gonoszjáró nap… - Mikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. - A régi boszorkányperekben állandóan felbukkan Szent György napja, mint olyan időpont, amikor a boszorkányoknak különösen nagy a hatalmuk. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. - Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban azt mondogatták: "szedem, szedem, felét szedem", ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság. Szent György napja pásztorünnep: - Ezen a napon a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. - A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék.
Aki gyíkot vagy kígyót lát Szent György napja előtt, annak szerencséje lesz – tartja a néphagyomány. Azonban nem csak ez az egy hiedelem kapcsolódik április 24-hez, számos szokást tartottak ezen a napon elődeink. Ezekből párat még ma is tartanak. Bár a búzaszentelés hagyománya inkább Márk-napjához köthető, Reziben mégis egy nappal korábban végzik el ezt a rituálét minden évben. A néphagyomány szerint az igazi tavasz kezdete Szent György-napjához, azaz április 24-hez köthető. Az egyik legismertebb szokás, hogy ezen a napon hajtják ki a legelőre a juhokat és a marhákat. Keszthelyen is leginkább az állattartással kapcsolatos népi hagyományokat jegyeztek fel a néprajzkutatók. Ilyen volt például, hogy a gazdasszony kötényével hajtották a jószágot, hogy termékeny legyen, illetve az is, hogy zöld ággal ütögették őket azért, hogy sok tejet adjanak. "Ilyenkor házról házra jártak a pásztorok. Keszthelyen is vagy például Szentgyörgyváron is feljegyezték, hogy házról házra ment a pásztor és mindenhol összegyűjtötte úgymond a tojásadót, tojást, zsírt, tejhasznot, vagy olyan termékeket, amelyek az ő megélhetését szolgálták.
Április 24. Sárkányölő Szent György napja, vagyis Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. - Az állatok kihajtásának első napja. - Rontásra, varázslásra alkalmas nap, pl. földbe ásott kincsek keresése stb. - Rontás elleni védekezés. - Időjárásjóslás Szent György Kappadokiából származott, a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt. A legenda szerint legyőzte a sárkányt, amely a líbiai Silena város közelében lévő tóban élt, és akinek naponta egy ember esett áldozatául. György megmentette a sárkánynak áldozatul kiszemelt királylányt. A hőstett hatására a környékbeliek megkeresztelkedtek. Györgyöt keresztény hite miatt börtönbe vetették, ahol megjelent előtte Krisztus és megjósolta hét évig tartó szenvedéseit. Szent Györgyöt 303 táján, a Diocletianus-féle üldözések idején fejezték le, s halt vértanúhalált. Így vált a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények, és a cserkészek patrónusává.