Azért nem tiltják le "rendesen" mert lehetőséget adnak hogy igény szerint vissza lehessen állítani a használatát. Ha nem szertnéd akkor egy idő után automatikusan kivonják a rendszerből. 02blabla helyett: UNII02blabla @anonymus @Roli82 @teherwagon Nekem most lejárt az ügyfélkapum így nem tudom ellenőrizni, de az ügyfélkapun nem lehet esetleg megnézni az adatokat, ami szintén ugyanebből a hatósági adatbázisból dolgozik? Mert ilyen eltérő esetekben lehetne látni, hogy konkrétan milyen adatot várna el a hatósági adatbázis. köszi a segítséget, beregisztráltam magamhoz 10, ha ott se találja akkor az már elég gáz köszi, itt se találta egy ember nevén hány telefonszám lehet? Ha hibásan töltötték ki vagy sehogy akkor sütheted igazából. Más nevére átvenni esetleg? Ha ez nem játszik akkor már csak a személyes buli maradt. probáltam már mindent, ami eszembe jutott, de ugye ez a régi személyi, ki tudja mit vittek be adatot... Ez alapján is próbáltad? "Fontos, hogy az adatokat pontosan úgy add meg, ahogy az igazolványon szerepelnek.
Ez sajnos a szociális hozzájárulási adóra is vonatkozik, hiszen a szociális hozzájárulási adó tekintetében minimum a 48. 300 forintos alsó határ után kell teljesíteni a közterheket. Ha a matematikáját szeretnénk látni, akkor a legjobb példa erre egy heti 2 órában munkaviszonyban álló takarító, nézzük tehát az ő példáját. A munkavállaló heti 2 órában, bruttó 10. 000 Ft munkabérért dolgozik tehát takarító munkakörben a vállalkozásnál, ahol a kicsiny iroda rendbentartása nem is kíván többet. Ebben az esetben a munkavállaló terhére a 10. 000 Ft után kell megállapítani a 18, 5% társadalombiztosítási járulékot (1. 850 Ft) és a 15% személyi jövedelemadót (1. 500 Ft). A nettó bére tehát 6. 650 Ft lesz. A foglalkoztatónak a 15, 5% szociális hozzájárulási adót a 48. 300 Ft után kell megfizetnie (7. 487 Ft), illetve a 1, 5%-os szakképzési hozzájárulást a tényleges jövedelem alapján (150 Ft). Mivel a járulékfizetési alsó határ a munkavállalói oldaláról nem teljesül a 18, 5% -os társadalombiztosítási járulék tekintetében, így a foglalkoztatóra hárul ennek a "kiegészítése" is a foglalkoztatás egyéb terhei mellett, amit a 38.
Új Társadalombiztosítási törvény Július 1-től hatályos az új Társadalombiztosítási törvény, amely alapján munkaviszonyban álló biztosítottak esetében (6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben) meg kell fizetni legalább a minimálbér 30 százaléka után a járulékot. Amennyiben: + a jogviszony hónap közben jön létre vagy szűnik meg, + vagy a biztosítási jogviszony csak törthónapban áll fenn, + vagy a biztosított táppénzben részesül, a járulékfizetési alsó határt a naptári napokkal arányosan kell figyelembe venni, úgy, hogy 1 – 1 naptári napra a járulékalap harmincad részét vesszük alapul. Július 14-i 168-as számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály módosítás alapján a járulékfizetési alsó határt 2020. szeptemberétől kezdődően kell alkalmazni. A járulékfizetési alsó határ összege 2020-ban havi 48. 300 Ft. Ha a munkavállaló jövedelme (járulékalapja) részmunkaidő esetén nem éri el az alsó határt, a foglalkoztató akkor is köteles a különbözet után megfizetni a járulékot. Járulék kalkuláció – gyakorlati példa Például heti minimum 12 órás munkaidő esetén, a munkavállaló munkabére csak a jogszabály szerinti kötelező minimálbér, azaz 48.
300 forintos különbözet után maga finanszíroz saját forrásból (7. 086 Ft). Az is nagyon fontos szabály, hogy ha a munkavállaló több helyen végzi így – megjegyzem, hogy teljesen életszerűen – a munkáját, akkor minden jogviszonyában teljesülnie kell a járulékfizetési alsó határnak, hiszen összeszámítási szabály nem létezik. Tuljdonképpen, minden foglalkoztatóját súlytja tehát ez a bérezéshez viszonyítottatan irracionális mértékű teher. Természetesen a szabály kimondja, hogy abban az esetben, illetve esetekben, amikor a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg; vagy a biztosítási jogviszony szünetelés miatt a hónap egészében nem áll fenn; vagy az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül; avagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor a járulékfizetési alsó határ meghatározása során a fenti eseteket érintő naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.