Ahhoz, hogy ilyen "családi nyomozást" folytathasson, szüksége volt a nyolcvanas években ellenzéki politizálásában nevet szerző, majd az 1989-90-es rendszerváltásban fontos szerepet játszó ifj. Rajk László támogatására, mely nélkül esélye sem lett volna a könyv elkészítésére. Ő bizonyos értelemben az előző nemzedék két ismert alakja, kivégzett apja, és németországi emigrációban meghalt nagybátyja mellett a harmadik személyiség, akiről a könyv szól. Az időközben elhalálozott angol újságíró-szerző soraiból érezhető, hogy hősként tekint Rajkné Földi Júliára és fiára, ifj. Rajk Lászlóra. Utóbbit olyan embernek tartja, akinek sikerült túllépnie a két diktatórikus rendszeren, melyeket apja és nagybátyja testesítettek meg, s hozzájárult a demokrácia és a piacgazdaság megteremtéséhez Magyarországon. Napjainkban, amikor válság repedései mutatkoznak politikai és társadalmi berendezkedésünkön, s a valóság sok tekintetben sivárabb annál, ahogy azt a rendszerváltás idején elképzeltük, ez a dicshimnusz kissé naívnak tűnik, de érthető: a szerző nyilvánvalóan túl közel került témájához, és átvette a sikerek útjára lépett hőse és mentora szempontjait.
Pető Andrea, a CEU professzora, magát ráadásul feminista történészként is határozza meg, vagyis nem titkoltan ideológiai célja is van hősnője életrajza megírásával. (Ő írta korábban a II. világháború megerőszakolt női áldozatairól szóló könyvet is. ) Az életrajz célja, írja, " bemutatni, hogyan valósítható meg a mindennapok apró harcain keresztül az utópia: az autonóm, a férfiak világától szabad nő. " Ehhez a " saját név létrehozásának " történetét választotta, erre fűzte fel Rajk Júlia életrajzát. Rajkné Földi Júlia néven született, azután lett Rajk Lászlóné. Letartóztatásakor pár hónapos fiát gyerekotthonba tették, először Kovács István néven. Két év után a pártvezetést folyamatosan levelekkel bombázó nagymama, Rajk Júlia anyja és nővére visszakapták a gyereket (a Váci út és Bulcsú utca sarkára kellett menniük, ott adták ki nekik egy kocsiból). Mivel semmit sem tudtak a letartóztatott anyáról, Júlia nővére adoptálta Rajk Lacikát (akinek eredeti neve addigra már elveszett) férje, Györk Lajos neve után Györkként.
Jó lenne, ha ez a szemlélet valamiképp az oktatásban és a médiában is meghonosodna, anélkül, hogy a legkisebb mértékben is elhomályosodnának azok a rémtettek, melyet 1944-ben és 1945-ben a nyilasok elkövettek. (Megjegyzendő, hogy a közelmúlt ostoba médiavitái az Árpád-sávos zászlóról nem mutattak ebbe az irányba. ) A nyilasok bűnei évtizedeken át hivatkozási alapul szolgáltak annak a kommunista diktatúrának, amelynek egyik építője, majd egyik első kommunista áldozata éppen Rajk László lett. Újratemetése olyan eseménysorozat kiindulópontja lett, amely azután meghúzta a lélekharangot a "létező szocializmus" felett. Pelle János
Pető Andreának ez a második, Rajk Júlia életéről szóló írása, ugyanis 2001-ben már napvilágot látott egy munkája, amely a megjelenése után nagy hazai és nemzetközi tudományos sikernek örvendett. Az értelmezési keretek változása miatt, illetve az új források tükrében lehetősége nyílt a Rajk Júliával kapcsolatos témakör kibővítésére, így az újabb kötet – amely 2020-ban jelent meg – már magában hordozza a név meg- és a visszaszerzéséért folyó küzdelmet, mindemellett az írónő a férfiak árnyékába kényszerülő Rajk Júlia személyére és szerepére is rávilágít. A szerző ennek értelmében a következőképpen határozta meg az életrajz célját: " […] megkísérli bemutatni, hogyan valósítható meg a mindennapok apró harcain keresztül az utópia: az autonóm, a férfiak világától szabad nő. " Rajk Júlia esetében a név központi szereppel bírt. Olvashatunk róla Földi Júliaként, Rajk Lászlónéként, Györk Istvánnéként, Györk Lászlónéként és végül Rajk Júliaként. A nő szerepét és helyét a társadalomban, illetve a politika világában mégis a Rajk vezetéknév jelölte ki, Pető Andrea azt a bizonyos árnyékot szintén ehhez viszonyítva határozta meg.
Rajk Lászlót és hét vádlott-társát a szeptember 24-i ítélet szerint hűtlenség, népellenes bűntett és a demokratikus államrend megdöntésére irányuló cselekmények elkövetéséért ítélték el. A Budapesti Népbíróság Rajk Lászlóra, Szőnyi Tiborra és Szalai Andrásra halálbüntetést szabott ki. A semmisség megállapítása iránti és a kegyelmi kérvények elutasítása után október 14-én másodfokon is halálra ítélték őket. Október 24-én hajtották végre a halálos ítéletet a Conti utcai ÁVH-s objektum udvarán. Péter Gábor, az ÁVH vezetője 1956. október 23-án tett vallomásában elmondta: "Reggel, amikor Rajk Lászlót felakasztották, hárman indultunk el Farkas Mihály lakásáról Rajk László akasztásához: Farkas Mihály honvédelmi miniszter, Kádár János belügyminiszter és én. Már közvetlenül az akasztás után megjegyezte Farkas Mihály: »Elhoztam Kádárt, hadd lássa, nem árt«. " Károlyi Márton őrnagy, az egyik kihallgató vallomása szerint olyan idegállapotban volt, hogy képtelen lett volna a kivégzést végignézni. "Csak akkor mentem fel az emeletre, a parancsnoki szobába, amikor vége volt az egésznek, akkor is a folyosón végig, az udvart nem is nézve – emlékezett vissza a történtekre.
Bár eleinte Nagy Imrét nézte ki bűnbaknak, neki túl jó volt a moszkvai beágyazottsága. Így végül Rajkra esett a választás, akit már csak azért is könnyen lehetett jugoszláv ügynöknek fazonírozni a nyilvánosság előtt, mert letartóztatása előtt külügyminiszter volt, tehát szükségszerűen rendelkezett "gyanús" nemzetközi kapcsolatokkal. Ugyan '49 májusi letartóztatása után a kémkedés vádját a kínzások ellenére is sokáig tagadta, a Pestre érkező szovjet tanácsadók Mihail Belkin irányításával végül meggyőzték, hogy játssza el az abszurd szerepet. A vádiratot maga Rákosi írta, és bár – többek között Kádáron keresztül – azzal kecsegtették, hogy ha halálra is ítélik, azt úgysem hajtják majd végre, október 15-én "társaival" együtt az ÁVH Conti utcai börtönének udvarán akasztották fel. Ebből nem lehet zárt ceremónia Rajk rehabilitálása az ötvenes évek bizarr kis ellentmondásai egyikeként az egyébként resztalinizációban utazó Piros László belügyminisztersége alatt kezdődött meg 1954-ben. Kivégzésének indokai egyre nehezebben voltak tarthatók azután, hogy a Szovjetunióban új szelek kezdtek fújdogálni, és főleg, hogy Hruscsov kibékült Titóval.
Értékelés: 97 szavazatból Miután a városiak ráébredtek, hogy a Sawyer-ék felelősek a környéken történt mészárlásokért, a felbőszült csőcselék porig égette a Sawyer házat, és megölte a család minden egyes tagját. Legalábbis azt hitték, hogy mindenkivel végeztek. A texasi láncfűrészes 2003 full. Évtizedekkel később egy fiatal nő, Heather örököl egy texasi birtokot a rajta álló kastéllyal, és úgy dönt, hogy barátaival alaposan megszemléli örökségét. Az alagsorban azonban elképzelhetetlen dolgok várnak rá. Stáblista:
Az addig egész filmes tapasztalatokkal nem rendelkező Steve Jablonsky a Michael Bay–Jerry Bruckheimer–Hans Zimmer szakmai (baráti) kör egyik harmadhegedűse (gyertyatartója, zongoracipelője, pezsgőkitöltője – teljesen mindegy) volt ekkoron, aki 1997-től számos, a Media Ventures által elvállalt zenében közreműködött. Mivel a TTCM újraforgatása kifejezetten hozzá hasonló nívóval rendelkező stáb összeállítását igényelte csupán (leszámítva a képi világért felelős Daniel Pearlt, aki az eredeti filmet is fényképezte), így jelenléte aligha kérdőjelezhető meg. Az viszont mindenképpen, hogy például a Hannibal zenéjének alkotói folyamata során miként nem sikerült kellő ötletet és tapasztalatot begyűjtenie ahhoz, hogy első komoly kihívása emberi fül számára is kellemes élmény legyen. A texasi láncfűrészes 2003 relative. Mert ma már az, hogy horrorfilmzene, korántsem jelent hallgathatatlan produkciót, elég csak Christopher Young egészen elképesztő Hellraiser -zenéire vagy az újabb generáció egyik tehetséges képviselőjének, Brian Tylernek keményebb darabjaira gondolni.
Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned. Spoilerek megjelenítése Előítéletekkel álltam neki, mivel ugye egy nagy klasszikushoz nyúlt, de hatalmas felüdülés volt:) Pörgős volt, feszült és erőteljes+ nem minden jelenete ugyanaz mint ami az eredetiben van így már ki sem mertem következtetni mi lesz a vége:) Tulajdonképpen az alapötletet átvette és onnantól kezdve semmi köze nincs a két filmnek egymáshoz:-) Amúgy baromi jól is nézett ki a film, ez a videóklipes megjelenítés nagyon jól állt, főleg a gyilkolászós jeleneteknél ütött! :). A texasi láncfűrészes 2003 dvd. A szereplők is nagyon jók voltak ezek a karakterek sokkal szerethetőbbek voltak, főleg a vizespólóverseny nyertes Biel kisasszony:'D Összességében nagyon pozitív csalódás és ritka kivétel, hogy jól sikerül a felújított változat is! A film végére teljesen elfelejtettem, hogy honnét is indult ezaz egész Texas-őrület annyira eltér az eredetitől, de ez cseppet sem zavart:D 2016-11-17 16:01:17 Dezsmant (5) #17 Teljesen jó remake lett, kemény kivégzések vannak benne, a vége is jó, de az eredeti természetesen jobb.