Az újságírás, az más, az az írásművészet alkalmazott, hétköznapi használatra szánt változata. Aztán éppen egy újságíróként szerzett élményemből, egy el nem készült interjú kapcsán született meg az első regényem, Az utolérhetetlen Mr. Yorke. Utána történt egy s más az életemben, így hosszabb szünet következett, mígnem három évvel ezelőtt álltam egy német kastély kertjében a tóparton, ahol váratlanul vízióm támadt: láttam egy férfit meg egy nőt, amint kézenfogva futnak a tó felé, és nagyon gyorsan összeállt a fejemben a történetük. Egy darabig küzdöttem a késztetés ellen, hogy leírjam, de mikor a frankfurti repülőtéren kiderült, hogy törölték a járatunkat, és emiatt öt órán át ott kell majd ülnünk, vettem egy jegyzetfüzetet, és megadtam magam az írásnak. Ebből lett A Hellinger-Madonna. Azóta folyton eszembe jutnak történetek, és már nem küzdök ellenük. Hogyan találnak meg téged a történetek? Az utolérhetetlen mr yorke 10. Mi az, ami inspirál a következő sztori kitalálásában? Jellemzően egy-egy nagyon erős atmoszférájú helyszín, ahogyan a már említett kastélykert, máskor Salzburg, vagy legutóbb, a Lány igazgyöngyökkel esetén Drezda.
Ha nem lennének angol kosztümös filmek és szürkéskék szemek, a világ is sokkal biztonságosabb hely volna. Legalábbis így vélekedik Mészöly Dóra, a LEI magazin újságírója, amikor elhatározza, hogy interjút kér a híres angol színésztől, Edward Yorke-tól. A feladat egyszerűnek tűnik, hiszen a férfi éppen Budapesten forgatja legújabb filmjét, ám a... bővebben Szállítás: e-könyv: perceken belül A termék megvásárlásával kapható: 179 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Például, ha nincs tudomásom arról, hogy Beethoven milyen körülmények között próbálta megtalálni a saját útját, akkor valószínűleg nem jut eszembe írni róla. Meg mégiscsak magyar-történelem szakon végeztem, bizonyára ez a tudás is visszaköszön a regényeimben. Persze sok olyan információ van, aminek nekem is utána kell járnom. Rendszerint, amikor kitalálom, hogy melyik korban fog játszódni a regényem, és nagyjából megvannak a szereplők, akkor azzal kezdem – még mielőtt egy betűt is leírnék –, hogy olvasok. Az utolérhetetlen Mr. Yorke on Apple Books. Regényeket vagy népszerű tudományos könyveket. A másik fontos pillére az információszerzésnek az, hogy elmegyek oda, ahol a történet játszódik. Az első utam többnyire a múzeumokba vezet, mert fontos, hogy lássam, az adott korban milyen ruhákban jártak az emberek, milyen tányér állt az asztalon, számomra ettől lesz igazán hiteles a sztori. Kitalálhatok én bármilyen szuper figurákat, történetet, ha abban anakronizmus van, akkor bukik az egész. – Az, hogy bejárod a helyszíneket, amikről írsz, az írói lét egy nagyon üdvös velejárója lehet.
Ha nem lennének angol kosztümös filmek és szürkéskék szemek, a világ is sokkal biztonságosabb hely volna. Az utolérhetetlen Mr. Yorke [9789639604971]. Legalábbis így vélekedik Mészöly Dóra, a LEI magazin újságírója, amikor elhatározza, hogy interjút kér a híres angol színésztől, Edward Yorke-tól. A feladat egyszerűnek tűnik, hiszen a férfi éppen Budapesten forgatja legújabb filmjét, ám a kezdeti biztató jelek után az ügy egyre bonyolultabbá válik… A lány váratlan akadályok sorával találja magát szemközt, ám az egyébként is makacs természetű Dóra nem ismer lehetetlent. Minden találékonyságát latba vetve üldözi tovább a színészt, miközben kalandjai hol filmgyári díszletek közé, hol egy magánnyomozó irodájába, hol az éjszakai Budapest kocsmáiba, hol egy londoni szállodába sodorják. De vajon sikerül-e rátalálnia Edwardra?
2009. december 22., 18:35 Egy pillanatra se higgyük, hogy bárkit is érdekel, mit gondolunk, mit mondunk, mit csinálunk, mit veszünk fel, egyáltalán, élünk-e, halunk-e. Az emberek olyannyira el vannak foglalva a világon legfontosabb személlyel, azaz saját magukkal, hogy a társaik tökéletesen hidegen hagyják őket. Ez a felismerés talán szolgáltathat okot aggodalomra, engem viszont inkább felszabadított a megfelelés kényszere alól. 72. oldal 6 hozzászólás klakla >! 2009. december 29., 12:38 SAJNÁLOM, DÓRA, MÉGSEM JÓ A MA ESTE, NAGYON SOK DOLGOM VAN! MAJD HÍVJ FEL, JÓ? R Azt hiszem, ilyenkor szokás azt mondani: nyuszika, cseszd meg a porszívódat! 183. oldal Cheril >! 2009. december 22., 18:42 Csak kívülálló vagyok, reménytelenül szerelmes egy országba, egy városba, egy nyelvbe, egy kultúrába, amelyik soha nem lesz igazán az enyém. -Dóra mondja Londonról és Angliáról- 159. oldal Delena >! 2016. július 9., 22:44 – Miért is visítottál tegnap olyan nagyot? Na tessék, már vártam a kérdést. ÉS ki más tette fel, mint képszerkesztőnk, Zorka, nem is értem, miféle hősies önmegtartóztatással bírta ki mostanáig.
Kémiai elemek, fémek A negyedik és ötödik nyomozási napon a kémiai elemekkel foglalkoztunk. A kémiai elemek kémiailag tovább már nem bontható, egyszerű anyagok. Vegyjellel jelöljük őket. Jelenleg 117 anyagot ismerünk ebből 92 található meg a természetben. A periódusos rendszerrel csoportosítjuk őket. Az ismétlődő kémiai tulajdonságok alapján vannak elrendezve. A fémek tulajdonságai Jó áram vezetők és hő vezetők. Jól megmunkálhatók. Periodusos rendszer demek ne. Oxidálódnak. (Rozsdásodnak) Általában nincsen szaguk. Színük általában szürke, kivétel az arany és a réz Halmazállapotuk általában szilárd, kivéve a higany Fémek hőtágulása: Népszerű bejegyzések ezen a blogon Győr a 4 folyó városa Győr a 4 folyó városa Kihasználva a jó időt, októberben külső helyszíneken nyomoztunk. Első utunk Győrbe vezetett, ahol körbe jártuk a folyókat, sőt a volt folyókat. Szóval Győr 4 folyója a következő 3: Mosoni-Duna és a Rába. (Ez vicc volt. 😄) Tényleg három folyója van. A város szélén a Rábca folyik a Dunába, de a Marcal jóval a városon kívül ömlik a Rábába.
A jód folyékony halmazállapot nélkül válik gáz halmazállapotúvá, szublimál. Az óraüveg alján a jódgőz lecsapódik, jódkristályok keletkeznek. - Az áramot vezette a magnézium (Mg) és a grafit. Melyet úgy próbáltunk ki, hogy az anyag két végéhez hozzáérintettük a két jack dugó végét, ha az adott anyag vezette az áramot, akkor a kis égő világítani kezdett. Általában a fémek vezetik az áramot. Periódusos rendszer Kémiai elemek periódusos rendszere A kémiai elemek periódus rendszere a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk elektronszerkezetük alapján vannak elrendezve.
2022 Periódusos rendszer: Fémek, nemfémek és metalloidok - Oktatás Tartalom: Metals nemfémek Nemfémes A periódusos rendszer segítségével sokféleképpen osztályozhatja az elemeket. Az egyik hasznos módszer a fémek, nemfémek és metalloidok. A periódusos rendszer családokban és időszakokban van megszervezve. Metals A periódusos táblázatban látható egy lépcsős lépcsővonal, amely az 5-ös számú bórnál (B) kezdődik, és egészen a polóniumig (Po), a 84-es atomszámhoz vezet. Kivéve a germánium (Ge) és az antimon (Sb)), az adott sor bal oldalán található összes elem a következőképpen osztályozható: fémek. Ezeknek a fémeknek olyan tulajdonságai vannak, amelyeket általában társít azokhoz a fémekhez, amelyekkel a mindennapi életben találkozik: Szilárd anyagok (a higany, a Hg, a folyadék kivételével). Fényesek, jó elektromos és hővezetők. Ők d uctile (vékony vezetékekbe húzhatók). Ők nyújtható (könnyen vékony lemezekké alakíthatók). Ezek a fémek hajlamosak az elektronok elvesztésére. Az alábbi ábra a fémeket mutatja.
A metalloidok vagy félfémek jellemzői A metalloidok vegyesen mutatják a fémek és a nemfémek fizikai és kémiai jellemzőit. Ezek valamennyien kissé sűrű fehér és ezüst szilárd anyagok, félvezetők, törékenyek, néhány fémmel ötvözni képesek, és nagyon magas hőmérsékleten olvadnak vagy forrnak. Fizikailag a metalloidok úgy néznek ki, mint a fémek, de kémiailag úgy viselkednek, mint a nem fémek. A metalloid vagy nemfém elemek antimon, polónium, tellúr, arzén, germánium, szilícium és bór. Vegyületei általában amfoterek, ezért savakkal és bázisokkal reagálnak. A metalloidok nem jó oxidálószerek, és nem is redukáló szerek. Hővezető képességei a szilícium kivételével nem túl magasak. Az elektromos vezetőképességüket tekintve az arzén és az antimoné nagyon hasonló a többi féméhez. Képezhetnek sókat és ionos vegyületeket, valamint molekulákat vagy kovalens vegyületeket, amelyek illékonyak vagy polimerek. Homályos szavakkal: a metalloidok alkotják a legszokatlanabb és legkülönlegesebb kémiai vegyületeket vagy anyagokat, például szupersavakat, szilícium-dioxidot, kerámiát, üvegeket, félvezetőket és ötvözeteket.
Például nátrium-oxid, Na 2 Vagy feloldódik vízben OH-ionokat képezve –, a kapott NaOH terméke: Na 2 O (s) + H 2 O (l) → 2NaOH (aq) Hasonlóképpen, a fémoxidok savakkal reagálva sókat és vizet képeznek: NiO (s) + H 2 SW 4 (aq) → NiSO 4 (aq) + H 2 O (l) A fémek oxidációs száma általában pozitív, értékeik általában +1 (Na +) és +3 (Al 3+, Ga 3+, Hit 3+); a titán és a cirkónium oxidációs száma azonban +4, Ti 4+ és Zr 4+ ill. Néhányan nagyon pozitívak lehetnek (Mn 7+, Os 8+ és megy 9+). A nemfémek jellemzői Fizikai A nemfémek fizikai állapota változóbb, bár a legtöbb gáz halmazállapotú. A szilárd anyagok között van kén, szén (szén vagy gyémánt), foszfor, szelén és jód. A bróm az egyetlen nemfém, amely vörösesbarna folyadékként létezik. Eközben a fluor, a klór, a nitrogén, az oxigén, a hidrogén, a hélium, az argon stb. A nemfémek normális körülmények között rossz hő- és villamosenergia-vezetők. Nem túl sűrűek, és szilárd anyaguk általában törékeny. A fémektől és ezüstszíneiktől eltérően a nemfémek általában színtelenek és homályosak, de vannak sárga (kén), zöld (klór), lila (jód), piros és fehér (foszfor).
Az emberek először vasat feltehetőleg meteoritokból szerezve használtak. A legrégebbi, ismert, ember által használt vaseszközök meteoritvas gyöngyök voltak, amelyeket Egyiptomban készítettek időszámításunk előtt 4000-ben. Az i. e. 3000-ben felfedezett olvasztás vezetett a vaskorszak kezdetéhez i. 1200 körül és a vas kiemelkedő használatához.
Amit sokan Marcalnak neveznek, az a Holt-Rába, amely a XIX. sz-i folyószabályozáskor a Rába kiegyenesítése során maradt meg. Nyomozásunk során jártunk a Rábca egykori medrébe, ami ma Bercsényi liget néven szerepel. A medret nem tölt9tték fel egészen, így ma is látható hol folyt a folyó. Jártunk a Radó szigetet, ami elég sokszor került víz alá áradáskor. Most azonban nagyon alacsony volt a vízállás. A Rába Duna összefolyásánál a Püspökvár körül kiépítettek egy remek sétányt, mi is körbe jártuk az egykori vár bástyáját. Halált megvető bátorságról tett tanúbizonyságot két nyomozótársunk. Az egyikük törött kézzel vett vízmintát a A jód szublimálása A 7. nyomozási nap A szublimálás: Olyan halmazállapot változás, ami során a szilárd halmazállapotú anyag úgy válik gőzzé, hogy közben a folyékony halmazállapot kimarad. Pl: a jód vagy a kámfor szublimációja, de lényegében sok szilárd anyag szublimál, ezért érezzük az illatukat. 0 °C alatt a vízjég, így a hó esetén is megfigyelhető. - A jód szublimálása: Melegítés hatására lilás gőz fejlődik, a vízzel telt óraüveg alján megjelennek a jódkristályok.