Szombaton ünnepli 100. születésnapját Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznő, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, minden idők legeredményesebb magyar tornásznője, a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka. MTI Fotó: Illyés Tibor A közmédia Keleti Ágnes 100. születésnapja alkalmából készült filmjét az M4 Sport+-on 19 órai kezdettel mutatjuk be. Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, a család később Keletire magyarosított. Keleti Ágnes 1937-től a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletben sportolt. 1939-ben lett a válogatott tagja, első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották mindennemű sporttevékenységtől. A második világháború végén, a Magyarország 1944. március 19-i német megszállása utáni időszakot álnévre szóló hamis papírokkal Szalkszentmártonban sikerült átvészelnie, ahol futással tartotta fenn állóképességét. Édesapja és több családtagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről.
születésnap tornász Nemzet Sportolója Keleti Ágnes
Tavaly november 9-én jelent meg az életéről szóló Keleti 100 "Mert szeretek élni" című könyv, amelyben 36 korábbi sporttársa nyilatkozik itthonról és külföldről, a jeles évfordulóra emlékbélyeg is készült. A még ma is rendszeresen tornázó Keleti Ágnes életfilozófiáját így fogalmazta meg: "Az ember érzi, mi esik jól neki, és csak olyan dolgokat csináljon, amiket szeret. Az a legfontosabb a világon, hogy az ember szeressen". A születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen újságírói kérdésre azt mondta, ez az évforduló pont ugyanolyan számára, mint amikor 60 éves volt. "Élek, jól élek, szeretek élni. Az egészség a lényeg, a születésnap egyáltalán nem fontos, csak a jó élet" – mondta jókedvűen Keleti Ágnes, akinek a napjai elmondása szerint jól telnek. "Csak szép idő legyen" – kívánta születésnapja alkalmából a sportoló.
A finn olimpiai bajnok sífutó (1952, Osló, 10 km), Lydia Wiedman (1920. május 17. – 2019. április 13. ) halála óta Keleti Ágnes a világ legidősebb olimpiai bajnoka (férfiak és nők között egyaránt). A magyarok doyenje korábban Tarics Sándor (1913. szeptember 23. – 2016. május 21. ) vízilabdázó volt, aki 102 évesen hunyt el. Keleti Ágnes 2021. január 9-én lesz 100 esztendős. (Forrás: MATSZ/MOB, fotó: Szűcs Tamás)
Aranyszemű fátyolka (Chrysopa perla) Az Aranyszemű fátyolka a "recésszárnyúak" rendjébe tartozó hasznos kis rovar. "Hatalmas" szárnyaival együtt jó egy centiméteres. Gyakran látni alkonyatkor, vagy a fény felé repülni. A lárvája kifejezetten ragadozó életmódú, és főleg levéltetveket "fogyaszt". A képen látható kifejlett állapotú imágó már csak nektárral, vagy a tetvek által kibocsátott mézharmattal táplálkozik. Nagyon szép, félgömb alakú szemei vannak, amelyek szivárványosan csillognak (innen a neve). A fotómontázson "telelő" állapotú egyed szerepel, így a színe már nem a nyári szín, akkor sokkal zöldebb. Feltétlen kíméletet érdemel! Mindegyik rész-kép rétegsorozattal készült. Aranyszemű fátyolka rover range. Mezei iringó (Eryngium campestre) magok A Mezei iringó (népiesen Ördögszekér) gyomnövény, gyógynövény és dísznövény is egyben. Főleg száraz helyeken, legelőkön, pusztákon, meleg laza talajokon él. Dekoratív növény, bár erősen tüskés. A magja is dekoratív - pláne így "kirakva" kerék-formára. A magvak mindkét oldala látható.
A szárnyakat és a testet sötétbarna vagy fekete pontok, foltocskák tarkítják. Ovális, 0, 5-1, 5 mm hosszú, fehéres krémszínű vagy rózsaszínes tojásaikat a nőstények többnyire zsákmányállataik közelébe (pl. levéltetű- vagy atkatelepek belsejébe) rakják le. A kis lárvák 7-14 nap múlva kelnek ki. A lárvák a három fejlődési szakasz között vedlenek. Bábbá alakulásuk előtt 3-5 mm nagyságú, ovális, laza szövetű, fehér gubót szőnek egy-egy védett helyen, pl. fakéreg alatt, kéregrepedésben, talajban, avarban. Ilyen gubóban telelnek át a lárvák, majd tavasszal bebábozódva, megjelennek az imágók. Igazi recésszárnyúak (Neuroptera) – Magyar Rovartani Társaság. A kifejlett barna fátyolkák és lárváik elsősorban éjjel aktívak, nappal a sűrűbb lombozatban, a levelek fonákján, a fakéreg védett zugaiban, gyakran a zsákmányállatok közelében húzódnak meg. Többségük a fák lombkorona-szintjében él, ezért főként erdős környezetben, illetve fás növényzetű mezőgazdasági-kertészeti területeken fordulnak elő nagyobb egyedszámban. A barna fátyolkák kifejlett és lárva állapotban is ragadozó életmódot folytatnak.
Főleg alkonyi vagy éjszakai állatok. Többségük egész életében ragadozó. Néhány családjuk: barnafátyolkák (Hemerobiidae), zöldfátyolkák (Chrysopidae) a levéltetvek elleni biológiai védekezésben játszik, illetve játszhat fontos szerepet. Szaporodásuk [ szerkesztés] A hím párzáskor szorosan a nőstény mellett vagy alatta helyezkedik el. Az ondót spermatofórban adja át a nősténynek. A nőstény a megtermékenyítés után hamar hozzákezd a peterakáshoz, ennek módja családonként más és más. Petéiket rakhatják homokba, laza földbe, növényekre; egyesével, sorokban vagy csoportosan; hosszú nyéllel vagy anélkül. Aranyszemű fátyolka rover range rover. Az Ithone fusca (Ithonidae) nősténye a még ragadós petéket meghengergeti a homokban, hogy védje, álcázza őket. Néhány nap vagy hét eltelte után a lárvák a fejükön levő tojástörő készülékkel felrepesztik a pete burkát, vagy ha nincs ilyen készülékük (Myrmeleontidae, Ascalaphidae, Nemopteridae), gyűrű alakban felpattintják a pete egyik végét. Legtöbbször 3 lárvastádiumuk van, kifejlődésük több évig is tarthat.