Scott Rudin Productions | Vígjáték | 6. 7 IMDb Teljes film tartalma 1969-ben egyszerre diplomázik le négy lány Xintia, Elise, Brenda és Annie. Négy elválaszthatatlan jóbarát, akik örök segítséget és barátságot fogadnak egymásnak. Az évek múlásával azonban messze kerülnek egymástól, s egy szomorú tragédia, Xintia öngyilkossága hozza ismét őket össze. Elvált nők klubja. Kiderül, hogy nagy szükségük van egymásra. Mindhárman elváltak és mind lelkileg, mind anyagilag csúnyán rászedték őket. A közös katasztrófa egységbe kovácsolja őket, elmés bosszúra készülődnek az ex-férjek ellen. Mivel az asszonyok saját karrierjükön túl nem csekély szerepet vállaltak férjeik üzleti életének felépítésében, tisztában vannak gyenge pontjaikkal. Az örökre megbélyegzett "első feleségek" támadásba lendülnek volt férjeik ellen, hogy "visszafizessenek" nekik mindent, kamatostól.
Ekkor egy hihetetlenül nem a sztorihoz illő és semmitmondó álbölcsesség-durrogtatás következik. A filmhez egyáltalán nem kapcsolódó pop sláger. Végefőcím. Nem elég, hogy több hangsúlyt kapnak főszereplőnk lábai, mint filmbéli nővérének egyedülálló anyává válása és az emögött húzódó -számomra ezerszer érdekesebb- lelki történések bemutatása, még az is kiderül, hogy egy igazi támogató testvér annyit mond, mikor nővére bejelenti, hogy egyedülállóként gyermeket vállal, hogy 'Jaj de jó, lesz egy kisbabád! 5 év házasság után Ben még mindig szerelmes, de kiderül, hogy a felesége megcsalja őt. Összeomlik a megaláztatástól és úgy tűnik, hogy semmi nem tudja megállítani a lejtőn lefelé sikló életét. Aztán találkozik Patrick-kal, egykori barátjával, aki szintén elvált és felajánlja neki, hogy költözzön hozzá. Patrick kihasznál minden olyan örömöt, amire a házassága során nem volt lehetősége. Hamarosan újabb ismerősök csatlakoznak hozzájuk, és együtt lefektetik a válók klubjának első szabályait... letöltés.. Elemzés.
"… Sőt még azt is megtudhatjuk, hogy Hollywood úgy képzeli, hogy egy nő csak akkor lehet, vicces ha 1. kövér, 2. alpári, 3. ha mindkettő egyszerre. Ezt a karaktert Rebel Wilson testesíti meg. Sok szempontból meg lehet közelíteni az ő szerepét is, hiszen visszás, ahogy a "kövér nőséghez" viszonyul ez a film (is). Ha tudunk egyáltalán, akkor rajta és nem vele nevetünk, hiszen alpárisága szánalmat, undort kelt a nézőben és megkönnyebbüléssel nyugtázza magában, hogy ő szerencsére egyáltalán nem hasonlít ehhez a karakterhez. A film végén pedig a semmitmondó bölcsességek olyannyira nem illenek az addigi történésekhez, hogy csak kapkodtam a fejem, hogy ugyanazt a mozit nézem-e még mindig. Nincs karakterfejlődés, nincs semmi, ami csak nyomokban tartalmazna realitást, de azért kiderül, hogy jó néha egyedül lenni. Azt hiszem, meglettem volna enélkül a tanulság nélkül is, mindenesetre szomorú volt látni, hogy manapság mit tolnak le azoknak a lányoknak, ne adj' isten, nőknek a torkán, akik valami könnyed kacarászós sztorit keresnek a szingliségről.
Fekete István: Hú (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1980) - Egy bagoly regénye Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A folyó fölött emelkedő magaspart barlangjaiban emberemlékezet óta baglyok élnek. Az egymást váltó nemzedékek mindig ide hordják zsákmányukat, itt költik ki és nevelik fel fiókáikat, engedelmeskedve a bagolyélet sok évezredes törvényeinek. De sorsuk összefonódott az e tájon élő emberek sorsával is, a tatárjárás, a török hódoltság, a szabadságharc néhány jelenete ott tükröződött nagyra nyitott, figyelő szemükben. Ebben a folyóparti barlangban született Hú is, itt táplálták szülei, de mielőtt kirepülhetett volna, megjelent a barlangban az ember, és magával vitte Hút és két testvérét. Ezzel kezdődik a történet, melynek során Hú sok különös tapasztalatot szerez az emberek világában, míg végül a második világháború kitörésekor visszanyeri szabadságát. Állapotfotók A gerincen amatőr javítás látható.
Fekete István: Hu (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1966) - Állatregény Grafikus Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1966 Kötés típusa: Fűzött keménykötés Oldalszám: 343 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 15 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A folyó fölött emelkedő magaspart barlangjában emberemlékezet óta baglyok élnek. Az egymást váltó nemzedékek mindig ide hordják zsákmányukat, itt költik ki és nevelik fel fiókáikat, a bagolyélet sok ezeréves törvényeinek engedelmeskedve. De sorsuk összefonódott az e tájon élő emberek sorsával is, a tatárjárás, a török hódoltság, a szabadságharc néhány jelenete ott tükröződött nagyra nyitott, figyelő szemükben. Ebben a folyóparti barlangban született Hu is, itt táplálták szülei, de mielőtt kirepülhetett volna, megjelent a barlangban az ember, és magával vitte Hut és két testvérét.
Mert_olvasni_mindig_jó ♥ >! 2021. július 4., 20:21 Fekete István az állatregények nagymestere, nem véletlenül dicsérik annyit a műveit és én is csak ódákat tudok zengeni erről az írásáról is. A csodás írás kicsit kiveszi az olvasót a megszokott hétköznapokból. Ez az a könyv, amin nem csak úgy átmész, mint a gyorsvonat, hanem élvezed, egy vagy a könyvvel és teljesen belefeledkezel. Mintha te magad is ott lennél. Kicsit lassan haladtam vele. Nem az a tipikus gyors regény, amit az ember felkap, elolvas és ennyi. Meg kell rágni, megérteni és megízlelni az egész olvasmányt és ehhez idő kell. Én egyáltalán nem bántam meg, hogy ez tovább tartott, mint terveztem, mert lehet akkor fele ennyire sem élveztem volna a történetet. Sokan talán azt gondolják, hogy a történet nagyon lassan halad, alig van benne cselekmény, ráadásul egy nehéz könyv, amelyet manapság ugye nem mindenki olvas. Az elolvasása után értettem meg én is a szépségét, ami pont ezekben rejlik. Nem egy olyan műről beszélünk, amely a könnyed és légies témájáról, vagy szóhasználatáról lenne híres, mégis én csak élvezni és szeretni tudtam.
A történet elején még az uhuzás és a mindennapok dolgaival foglalkozunk, amit lassan elnyom a háborútól való félelem. A könnyű indulás után így egyre fokozódik az olvasóban is a feszültség, ahogy Hú egyre növekvő vágyakozásáról a szabadság után, vagy ahogy az emberek egyre növekvő félelméről olvasunk. A leírások az erdő, a mező vagy a folyó életéről becsempészik az élet lüktetését az olvasó szobájába, de ahogy a mérnöknek is, nekünk is egyre kezd a gondolataink peremére furakodni a háború okozta feszültség… Köszönöm István bának ezt a szép történetet. Kolika: Hú, a bagoly regénye, s nem csak az övé, hiszen más állatokat, s emberek történeteit is megismerjük. Tetszik, hogy Hú szemszögéből látjuk a történet jó részét. Sajnáltam a történteket, hogy elszakították a szüleitől, testvéreitől. A kötet egyik erőssége számomra, ahogy bemutatja bagoly és kutya közti kapcsolatot, a "beszélgetéseiket". Kedveltem a leírásokat, amelyek nagyon életszerűek, színesek. Almuci: Ott voltam Hú-val a barlangban reszketve a félelemtől, majd a nádkévék között a rabság karmai között, és a végén ugyanaz a földöntúli boldogság töltött el már csak a szabadság gondolatára is.