A Föld biokapacitása (vagyis a termőföldek, vizek regenerálódása) viszont nem nőtt ilyen mértékben. Minden évben kiszámolják az "ökológiai túllövés" állapotát, vagyis azt a napot, amikor az emberiség erőforrás igénye és hulladéktermelése meghaladja/meghaladta a bioszféra regeneratív és abszorpciós kapacitását. 1987-ben ez a nap október 23-án volt, 2019-ben már július 29-én elértük azt a dátumot, amitől kezdve már több termőföldet használunk el, mint amennyi képes regenerálódni. 2020-ban a COVID-19 világjárványhoz kapcsolódó korlátozásoknak köszönhetően a dátum kitolódott augusztus 22-re. Hány embert tudna kellemesen eltartani bolygónk a lábnyom szerint? A jelenlegi ökológiai lábnyom és biokapacitás adatok alapján megközelítőleg 4, 5 milliárd ember élhetne fenntartható módon a Földön. A fejlődő, szegény országok egy része saját területéhez mérve még úgy sem számít fenntarthatónak, hogy kifejezetten alacsony az egy főre jutó fogyasztásuk. India egy főre jutó ökolábnyoma (1, 2 gha/fő) elég alacsony ahhoz, hogy a globális egy főre jutó biokapacitás alatt maradjon, ám a túlnépesedés miatt az egy főre jutó biokapacitás még annál is alacsonyabb (0, 4 gha/fő).
Az itt bemutatott áttekintés közérthető összefoglalót kíván nyújtani a koncepcióról és a számítás menetéről, a módszertan részletei elérhetők a Global Footprint Network () honlapján, illetve a kapcsolódó publikációkban. Az ökológiai lábnyom mutató egyik legfontosabb előnye, hogy a termelési alapú megközelítésen (EF p, azaz az adott területen a megadott időszakban megtermelt javak mekkora ökológiai lábnyommal járnak) túl lehetőséget ad a fogyasztás ökológiai vo-natkozásainak számszerűsítésére is (EF c, azaz az adott területen és időszakban meg-valósuló fogyasztáshoz szükséges javak előállítása – helyben vagy máshol – összesen mekkora lábnyomot jelent). A fogyasztási szemlélet előnye, hogy jobban összeköti a felelősségi viszonyokat a környezeti hatásokkal (ld. Vetőné Mózner, 2012). A fo-gyasztási és termelési szempontú ökológiai lábnyom kapcsolata a következő össze-függéssel számszerűsíthető: EF c = EF p – EF exp + EF imp, ahol EF exp az export-, míg EF imp az import termékekhez kapcsolódó ökológiai lábnyomot jelenti.
egy hektár szántóterület ebből a szempontból értékesebb, mint egy ha legelő). Egy terület (pl. ország) ökológiai lábnyomát (ahol az ökológiai lábnyom a biokapacitás iránti keresletet jelenti), illetve biokapacitását így a következő séma mentén tudjuk számszerűsíteni (Borucke et al., 2013, Csutora et al., 2012): EF p = Σ i (P i /YF w, i)*EQF i, ahol EF p: a terület ökológiai lábnyoma (a p arra vonatkozik, hogy a megtermelt javak ökológiai lábnyomát számszerűsítjük – szemben az elfogyasztottakéval, ld. ké-sőbb). Mértékegysége az imént bevezetett gha. P i: előállított termékek (illetve kibocsátott szén-dioxid) mennyisége. Természe-tesen vannak másodlagos termékek (pl. ipari termékek), amelyek nem közvet-lenül termelhetők meg, ezek esetében összegezni kell a szükséges elsődleges termékeket (mint például mezőgazdasági nyersanyagok, a bányászat, szállítás, feldolgozás széndioxid-kibocsátása stb. ). YF w, i: az adott termény (pl. búza) globális (w) termésátlaga. Részletezve úgy is lehetne számolni, hogy a helyi termésátlagot vesszük és ezt helyesbítjük egy globális hozamfaktorral, ami megmutatja, hogy pl.
Bizonyos országok esetében a fogyasztási és a termelési szempontú ökológiai lábnyom jelentősen eltérhet egymástól. A leginkább kiforrott módszertanú, makroszintű indikátoron túl az ökológiai láb-nyom számos egyéb egység szintjén értelmezhető és számítható. Ilyenek például a: • regionális, települési, • vállalati, szervezeti, • iparági, ágazati és • egyéni szintű ökológiai lábnyomok. Az elemzések során a legfontosabb akadályozó tényezőt ál-talában az adatok megfelelő elemzési egység szintjén történő rendelkezésre állása jelenti. A nemzetinél alacsonyabb szintre vonatkozó ökológiai lábnyom mutató számszerű-sítése két fő irány mentén történhet: • a top-down megközelítés az eredeti, Wackernagel és Rees (1996) által kidolgozott logikát követi, s nemzeti szinten aggregált adatok alapján az ökológiai lábnyom kiszámítása valamilyen alkalmas vetítési alap segítségével történik; • a bottom-up megközelítés lényege, hogy egyéni adatok (kérdőívek, vállalati adat-bázisok stb. ) alapján történik a mutató számszerűsítése; • (adott esetben a kettő ötvözeteként hibrid módszertan is alkalmazható).
A kifejezést először 1992-ben használta egy kanadai ökológus, William Reis, aki Mathis Wackernagel lel közösen dolgozta ki az ökológiai lábnyom kiszámításának módját. A Global Footprint Network 2003 óta évente frissíti az adatokat, honlapjukon 1961-től egészen napjainkig vizsgálhatjuk az egyes országokra vonatkozó információkat. Ezt az értéket ki lehet számolni egy emberre, egy tevékenységre (pl. éves autóhasználat) családra, egy közösségre, városra, országra, kontinensre, vagy bolygónk teljes lakosságára. Mit mér pontosan az ökológiai lábnyom? Sok összetevője van az ökológiai lábnyomnak, fussunk végig a listán: 1. Karbonlábnyom, szénlábnyom Erről a lábnyomról esik talán a legtöbb szó manapság. A fosszilis energiaforrásokból származó ipari mértékű termelés, az üzemanyag-használat, a mezőgazdaság mind mind hozzájárulnak az üvegházhatást elősegítő gázok (pl. széndioxid, metán, dinitrogén-oxid) kibocsátásához. Ezek a folyamatok hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, éghajlatváltozáshoz.
10. Milyen gyakran utazik Önnel valaki? Szinte sohasem Alkalmanként (kb. 25%) Gyakran (50%) Nagyon gyakran (kb. 75%) Szinte mindig E - Légi közlekedés 11. Átlagosan Ön hány órát utazik repülővel évente? 100 órát 25 órát 10 órát 3 órát Nem utazom repülővel F - Szemetelés 12. A többi emberhez képest Ön mennyi szemetet termel? Sokkal kevesebbet Kb. ugyanannyit Sokkal többet Az Ön teljes ökológiai lábnyoma: hektár Táplálkozás lábnyom: Lakáskörülmények lábnyom: Tömegközlekedés lábnyom: Közlekedés autóval lábnyom: Légiközlekedés lábnyom: Közlekedés lábnyom összesen: Szemetelés lábnyom: a. Hány fő él a háztartásban? b. Mivel fűtöd a házad/lakásod? c. Hány vízcsap van a házban lakásban? d. Hol élsz? II. Étkezés a. Egy héten hányszor eszel húst vagy halat? b. Egy héten hányszor eszel otthon készített ételt? c. Ha ételt vásárolsz, igyekszel hazai/ helyi terméket venni? III. Közlekedés a. Milyen saját járművet használtok? b. Mivel jársz iskolába/munkába? c. Hetente hányszor használsz tömegközlekedési eszközt autó helyett?
E módszer mentén megkülönböztetünk direkt és indirekt kibocsátási forrásokat. Direkt kibocsátási források azok a károsanyag-kibocsátással járó tevékenységek, melyeket az adott vállalkozás saját hatáskörén belül szabályozhat. Ilyen például az iroda vagy a gyártósor gázfogyasztása. Indirekt kibocsátási források a vállalkozás hatáskörén kívül álló, károsanyag-kibocsátással járó folyamatok, például a cég által beszerzett és használt alapanyagok előállításakor vagy az elektromos áram használatából származó kibocsátás. A szénlábnyomuk vagy karbonlábnyomuk összetételének és méretének ismeretében a vállalkozások eldönthetik, hogy – kibocsátásukat karbontakarékos folyamatok és szabályozások bevezetésével csökkentik, – kibocsátásuk ellentételezésére megújuló energia projektekből származó karbonkreditet vásárolnak, – vagy a kettő kombinációját alkalmazzák. Ez utóbbi ajánlott a nemzetközi előirányzott semlegesítési folyamatokban, mert a saját kibocsátás csökkentésekkel összeadott CO 2 mennyiségek is hatalmas előrelépést jelentenek, illetve az így átgondolt vállalkozások megtalálhatják a pazarlások forrásait is.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Szereti a virágokat? Ha igen, akkor a varázslatos színpompában úszó virágágyások mellett virágtartóra is szüksége van a kertben. Ezek többféle anyagból is készülhetnek, a legtartósabbak azonban a betonból készült virágládák. Önt is ezek érdeklik? A betonból készült virágládák nemcsak biztonságos élőhelyet adnak virágainak, hanem még gyönyörűen is néznek ki. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Sokszor első ránézésre nem is olyan könnyű eldönteni, hogy a virágládában díszelgő virágok vagy a változatos színvilágú virágládák néznek ki jobban. Persze amikor a virágzás ideje van, akkor a virágok fogják meg azonnal a nézelődő tekinteteket. Az év többi napján azonban nem mindegy, hogy milyen látvány tárul a kertet kutató tekintetek elé. A beton virágtartó előnyei Talán felteszi a kérdést, hogy miért ültetné valaki egy beton virágládába szebbnél szebb virágait, amikor a kertben lévő termőföldbe is ültethetné azokat? A kérdés persze jogos. Az is szinte biztos, hogy akinek virágtartóban vannak virágai, annak a kertjében is vonzza a tekinteteket 1-2 virágágyás.
Könnyűbeton, könnyített beton, hypertufa, tőzegbeton edények – ezek az elnevezések mind azt takarják, hogy a hagyományos cement, homok, víz betonkészítési technika helyett a homokot kiváltjuk egy másik anyaggal: rostos tőzeggel, kókuszrosttal, perlittel vagy akár papírral és egy könnyebb, rusztikusabb kinézetű anyagot kapunk, amiből növénytartó edények vagy bármilyen dekorációs tárgy készülhet. Hogy miért szeretem a könnyűbeton edényeket? Egyrészt pénztárcakímélő, másrészt minden edény különböző, nem tud két egyforma készülni. Mi kell a készítésükhöz? Sok lelkesedés, cement, rostos (szálas!!! Beton virágláda házilag gyorsan. ) tőzeg, perlit, víz. A hozzávalók arányával sokat kell kísérletezni, míg az ember megkapja a számára tökéleteset. Az egyik változat a sok közül: 3 rész cement, 3 rész perlit, 2 rész rostos tőzeg. Fehér cementet is lehet használni, akkor szép világos edényeket kapunk. Tőzeg esetében pedig célszerű a rostos tőzeg (pl. Novobalt rostos moha tőzeg, Florasca Hansági rostos tőzeg, natúr baltikumi savanyú tőzeg-Lith Peat), különben földszerű masszánk lesz.