A tétek megemelkednek, a falu felkavarodik, már a fiúk testvére, a gyönyörű Rozi ( Farkas Franciska) is úgy érzi, hogy a győzelem az egyetlen lehetősége, hogy végre itt hagyhassa ezt a falut. A bajnokság elindul, a történések, indulatok, érzelmek megjósolhatatlan irányokat vesznek. Néhány nagy szerelem, még nagyobb tömegverekedés, váratlan házkutatás, rejtélyes rablóbanda, kigyulladó vasutas, az önmagát alakító Gáspár Laci, merdzsón érkező cigányvajda, és kiderül, ki és hova utazik végül. Az alkotás rendezője M. Kiss Csaba televíziós szerkesztő és műsorvezető, aki először készített nagyjátékfilmet. Mint elmondta, két dolog is foglalkoztatta a film elkészítésekor: régóta érdekelték azok a társadalmi konfliktusok, amelyek mindenhol a világon a többség és kisebbség, gazdagok és szegények, elnyomók és elnyomottak létezéséből fakadnak. Kiemelte, hogy Magyarországon ez a konfliktus leginkább a roma-magyar együttélésben jelenik meg. Brazilok című film izle. Emellett foglalkoztatta az a kérdés is, hogy az emberek miért nem képesek vagy miért nem merik megtenni azokat a lépéseket, amelyek vágyaik megvalósulásához szükségesek.
Nem volt egyszerű eldönteni azt sem, hogy ki énekelje a Hajnaltájt c. dalt. Sokáig kerestük a megfelelő hangot, és nem azért volt nehéz dolgunk, mert Magyarországon nincs elég képzett és szép hangú énekesnő. Nagyon is sok tehetségünk van. De nekünk nem egy tökéletesen képzett hang kellett, hanem egy nyersebb, minden énekesi allűrtől mentes, természetes, a szó jó értelmében véve egyszerű hangot kerestünk. Végül Bornai talált rá Adélra, és mi, amikor meghallgattuk a Hajnaltájt nyers változatát, azonnal elfogadtuk a választását. Adél ösztönösen ráérzett a dal hangulatára, üzeneteire. Brazilok című film sur. Rá volt szükségünk. "
Brazilok - Hivatalos előzetes (12) - YouTube
"Körülbelül húsz évvel ezelőtti a Brazilok alapötlete. Az RTL-nél dolgoztam, csináltam egy riportot roma srácokról, akik barlangokban laktak Sirokon és életükben először elindultak a helyi bajnokságban. " M. Kiss Csaba felidézte, azért maradt meg benne, mert egyedi esetnek gondolta, mint mondta, a legtöbb nehéz sorban élő ember mástól várja a segítséget, ők megpróbáltak tenni valamit magukért, hogy kivívják a környezetük elismerését és a saját önbecsülésüket emelni tudják. "Azt nem mondom, hogy a húsz éven keresztül folyamatosan ez a történet foglalkoztatott, de amikor tizenöt évvel később kirúgtak a Magyar Televízióból, lett időm megírni. " Az eredeti történet a film valóságalapja, de az egész fikció – fogalmazott az újságíró. Brazilok című film sub indo. A film társrendezője hozzátette, egy kitalált történet akkor jó, ha azt gondoljuk, akár meg is történhetne. "Úgy meseszerű, ami célom volt, és vidám, hogy közben érezzük, a hétköznapjainkról szól. " Az újságíró elmondta, a Rohonyi Gáborral való közös munkára a sors, illetve a filmalap kényszerítette.
Kocsis öngyilkos vagy baleset áldozata lett? Az Aranycsapat névsora: Grosics Gyula (1926-) Buzánszky Jenő (1925-) Lóránt Gyula (1923-1981) Lantos Mihály (1928-1989) Bozsik József (1925-1978) Zakariás József (1924-1971) Budai László (1928-1983) Kocsis Sándor (1929-1979) Hidegkuti Nándor (1922-2002) Puskás Ferenc (1927-2006) Czibor Zoltán (1929-1997) Kocsis halálhíre háromnapos késéssel jelent meg. "A tragikus körülmények között elhunyt, volt 68-szoros válogatott magyar labdarúgót Kocsis Sándort kedden eltemették Barcelonában" - adta hírül a Népsport. Bozsik józsef halal.fr. Kocsis halála mindmáig tisztázatlan, nem tudni, hogy kiesett-e a barcelonai kórház ablakából, vagy kiugrott 1979. július 22-én. Nem tudni, feleségét várta, akkor megcsúszott, és kiesett, de a korabeli pletykák arra utaltak, hogy esetleg kilökték. Négy évvel később csatártársa, Budai László nekrológjában már írhattak róla. Budai ugyan fontos láncszeme volt a csapatnak, önálló könyvre nem tartották érdemesnek. A jobbszélsőt külsőségek nélkül temették el Rákoskeresztúron.
Az Aranycsapat (Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai László, Kocsi Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc és Czibor Zoltán) megnyerte az 1952-es olimpiát, a döntőben a jugoszlávokat 2:0-ra legyőzve hozták el az aranyérmet. Bozsik emlékezetes gólt lőtt 1953. november 25-én a londoni Wembley-stadionban az angolok ellen "az évszázad mérkőzésén", ekkor jegyezte meg egy fanyar humorú újságíró: "Ez a képviselő megérdemelné, hogy miniszterelnök legyen! " (Bozsik ugyanis ekkor parlamenti képviselő volt. ) Az 1954-es világbajnokságon a magyar válogatott második lett, az NSZK ellen 3:2-re elvesztett döntő a várt ünnep helyett nemzeti gyásznap lett Magyarországon. Bozsiknak sikerült talpra állnia, az 1955-1956-os aranylabda-szavazáson 6. helyen végzett. Az 1956-os forradalom után itthon maradt, a Honvédot soha sem hagyta cserben. Fordítás 'József' – Szótár spanyol-Magyar | Glosbe. 1958-ban a svédországi vb-n is szerepelt, méghozzá a csatársorban. A válogatottól 1962-ben harminchét évesen, az Uruguay elleni 1:1-es mérkőzésen búcsúzott.
Katonai rendfokozatától, kitüntetéseitől és mandátumától 1957-ben a Honvéd illegális túrája miatt megfosztották. 1996-ban posztumusz ezredessé léptették elő. Bozsik József Nagykáta. A válogatott oszlopaként, a szurkolók kedvenceként, az egyetlen százszoros válogatottként azonban ezután is biztos egzisztenciát mondhatott magáénak. 2000-ben Kispest és 2013-ban Budapest posztumusz díszpolgára címben részesült, 1986 óta nevét viseli a Budapest Honvéd stadionja. Róla nevezték el a szőnyi általános iskolát, a Nyíregyháza labdarúgó akadémiáját és a labdarúgó utánpótlás-programot. Fia, Bozsik Péter maga is labdarúgó, majd edző lett, 2006-ban szövetségi kapitánnyá is kinevezték. A magyar labdarúgás történetében addig még nem volt példa arra, hogy apa és fia is üljön a válogatott kispadján.
Magyarországon egyedül ő érte el a 100-szoros válogatottságot, s ezalatt 11 gólt lőtt. Sőt, 2000-ben kiderült, hogy tulajdonképpen 101-szeres válogatott, mivel a magyar nemzeti csapat 1958-ban játszott egy olyan mérkőzést (Libanon ellen 4:1-es győzelem Bejrútban), ami addig nem hivatalos találkozóként szerepelt a statisztikákban. Visszavonulása után a Honvéd szakosztályvezetője, majd edzője volt, 1974-75-ben szövetségi kapitány is volt. Bozsik józsef halála magyar. Korai halálát szívelégtelenség okozta 1978. május 31-én. 1996-ban posztumusz ezredessé léptették elő, s nevét viseli a Budapest Honvéd stadionja.