11/19 2021. november 19. 10:00 MTA Székház Felolvasóterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. ) 2021. 10:00 - Jogtörténeti konferenciát rendeznek ELTE-s részvétellel a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. A konferencia szervezői az MTA Jogtörténeti Albizottsága és Büntetés-végrehajtási Albizottsága, a Magyar Börtönügyi Társaság, valamint az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport. Program 10. 00–10. 20: A konferencia megnyitása, a résztvevők köszöntése: Schmehl János bv. vezérőrnagy, a Magyar Börtönügyi Társaság elnökhelyettese Levezető elnök: Képes György habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK 10. 20–10. 40: Miért nem lett Eötvös József az európai gondolkodástörténet klasszikus szerzője? Karácsony András egyetemi tanár, MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH) 10. 40–11. 00: "A nemzetiségi kérdés megoldása közös feladatunk. " Eötvös József nemzetiségpolitikai nézetei Nagy Noémi tudományos munkatárs, MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH) 11. 00–11. 20: Eötvös József önkormányzatvédő centralizmusa Stipta István egyetemi tanár, KRE ÁJK Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszék 11.
Felkészítő tanárként évek óta segíti a kari OTDK-munkát, diákjai rendre a legkiválóbbak közt végeznek az országos döntőben. A minőségi felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként 2019-ben az Országos Tudományos Diákköri Tanács Mestertanár Aranyérmet adományozott neki. Az interjút az ELTE ÁJK honlapján olvashatja el.
Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciához kapcsolódó cikksorozatunkban az ELTE ÁJK döntős dolgozatainak rezüméit osztjuk meg veletek. Az idei évben egyetemünkről összesen negyvenen jutottak tovább az OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójába. Az országos fordulót április 12 és 14 között rendezi meg a Debreceni Egyetem, a járványhelyzetre való tekintettel online formában. A szóbeli védésekbe bárki bekapcsolódhat a szervezők honlapján elérhető linkeken keresztül. Tovább
2017-ben az ELTE ígéretes kutatója lett, az Új Nemzeti Kiválósági Programban tízhónapos ösztöndíjat nyert el, Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesült. Az Egyetem Rektori Kiválósági Különdíjban részesítette 2016-ban, az elismerést azok kapják, akiknek oktatási tevékenysége, tudományos kutatásai és egyetemi közéleti aktivitása egyaránt kiemelkedő. 2018-ban ELTE Szenátusi Érdemérmet kapott. Több mint 10 éve készíti fel az ÁJK hallgatóit a nemzetközi perbeszédversenyekre, ahol tanítványai sorra érik el a kiemelkedő eredményeket. Mentorálásával 2019-ben az ELTE Jessup Team világbajnok lett, miközben egy másik ELTE-s csapata első lett az európai Telders versenyen is: ezzel az eredménnyel az ELTE lett a világon az első olyan egyetem, amelyiknek ugyanazon évben sikerült mindkét nemzetközi jogi versenyt megnyernie. Az Egyetem hírnevét, szakmai elismertségét növelő, folyamatos és kiemelkedően sikeres tehetséggondozási tevékenységét az ÁJK többször is Pro Jurisprudentia Practica Emlékéremmel ismerte el, majd az ELTE is Pro Ingenio díjban részesítette.
"…az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka…" 170 éve született Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, a magyarországi nőképzés ügyének kiemelkedő alakja. Hugonnai Vilma (több helyen Hugonnay néven szerepel) 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben egy grófi család ötödik gyermekeként. Apja szentgyörgyi gróf Hugonnai Kálmán, anyja tomesti Pánczély Riza volt. A szeretet hiányát korán megtapasztalta, mert tüdőbeteg édesanyja gyermekeit – a fertőzés veszélyétől tartva – naponta csak néhány percig láthatta. Vilmát házitanító oktatta, majd egy leánynevelő iskolába került, és 18 évesen férjhez ment a nála húsz évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Rövid ideig Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol az ifjú feleség sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítendő szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, s külföldieket is felvesznek.
Vilma rögvest beadta jelentkezését, tanulmányainak költségét – mivel férje vagyonuknak már nyakára hágott – ékszerei eladásából teremtette elő. Az első magyar orvosnőnek, Hugonnai Vilmának közel húsz évet kellett várnia arra, hogy Zürichben megszerzett diplomáját Magyarországon is elismerjék. Svájcban szűkös körülmények közt élt, nevéből ekkor hagyta el a nemesi y végződést. Diplomáját 1879-ben szerezte meg, a gyakorlatok során ügyes sebésznek bizonyuló asszonynak még állást is ajánlottak. Ő mégis hazatért, mert itthon akart gyógyítani – egy ideig azonban nem tehette. Most már élhetett orvosi hivatásának, elsősorban nőket és szegényeket gyógyított, sokaktól honoráriumot sem fogadott el. Az avatásra 1897. május 14-én került sor. Egyetlen nő volt a rengeteg felavatandó diák között, de a padokban már ott ültek az első- és másodéves diáklányok is. Maga Ferencz József is köszöntötte: "Örülök, hogy a grófnő az első magyar orvosnő, de ugyebár praktizálni fog, mert a tudománynak csak akkor van becse, ha azt értékesítik. "
Mégis gazdag életművet hagyott... Aki újragondolta Ezópusz meséit – Heltai Gáspár életútja A hazai reformáció korai történetének egyik legsokoldalúbb szereplője a prédikátor, nyomdász és szépíró Heltai Gáspár, aki a honi nyelvű próza korai mestereként sokat tett... Akinek nevét negyven állatfaj őrzi – Kittenberger Kálmán életútja Kittenberger Kálmánnak sikerült a szegénységből autodidaktaként a magyar természettudomány élvonalába emelkedni, kiváló zoológus, vadász és vadászati író lett, és kalandos élete megpróbáltatásokban is bővelkedett. Sportpolihisztor és építész: Hajós Alfréd élete A mai versenysport világában szinte már elképzelhetetlen, hogy valaki egyszerre vagy akár egymást követően több sportágban is nemzetközi sikereket, olimpiai, világbajnoki eredményeket érjen el... Egy igazi feminista konzervatív szalonja – Ritoók Emma életútja és törekvései A 19. század végén és a 20. század elején a magyar nőknek még küzdeniük kellett azért, hogy tanulhassanak és önálló, diplomás emberként lehessenek a...
A Bábaképző Intézetben is oktatott, és kiterjedt egészségnevelői munkát folytatott. A korszerű egészségügyi ismereteket privilegizált és alávetett helyzetű nőknek egyaránt igyekezett közérthető nyelven átadni. Számos szakmai publikációja közül legismertebbé A nő mint háziorvos c. könyve (átdolgozott fordítása) vált. A hímsoviniszta politikusoktól később sem szabadult, 1907-ben például Kmetty Károly képviselővel volt kénytelen vitázni. Kmetty megrettent a szerinte túlságosan sok hallgatónőtől (akik akkor is csak kétszázan voltak, a többezer férfi hallgató mellett), és a jelenségben egy új nőtípus, a "női szörnyeteg" megjelenését látta. Hugonnai egyebek mellett kifejtette, hogy a nők kenyérkereső munkája és a házasfelek egyenlő műveltségi szintje a családi élet szempontjából inkább még előnyös is, egyben arra is kitért, hogy a nehéz fizikai munkától bezzeg soha senki nem féltette a nőket. Nem a nők létesítették a "feminismust", hanem a férfiak, midőn buzdítják, serkentik a nőket méltányos jogaik kivívására - írta.
További kapcsolódási pont, hogy a jelenetek nagy részét a Hugonnai család egykori hajlékában, a Nagytétényi Kastélymúzeumban vették fel. VIII. ker., Bp., Hugonnai Vilma tér [15] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Hugonnai Vilma – Tudósnaptár Magyar életrajzi lexikon 1000-1990 Hugonnai Vilma a Magyar Nemzeti Névtér oldalon Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 154961846 OSZK: 000000015842 NEKTÁR: 573219 PIM: PIM58752 MNN: 276647 LCCN: n2001088680 ISNI: 0000 0001 0368 0572 GND: 1190251787
Orvosi munkáját 1915-ben kitüntetéssel ismerték el. Utolsó évei magányosan teltek. Hugonnai Vilma 1922. március 25-én halt meg Budapesten szívszélhűdés következtében, hamvai a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban nyugszanak. Halálakor több száz orvosnő gyógyított Magyarországon.