Térkép Cím: 8600 SIÓFOK Lidó u. 7/a. Telefon: 20/936-4966 Fax: 20/939-55-20 Mobil: 30/399-4964 Email cím: A munkavégzés helye: Fejér Budapest Pest Somogy Cég profilja: Fűtésszerelés Gázvezeték- és készülékszerelés Hidegvizes hűtésirendszerek szerelése Hőszivattyú szerelés Kereskedelem Légtechnikai szerelés Nagy légtechnikai rendszerek szerelése Napenergiát hasznosító rendszerek szerelése Splitklíma szerelés Szervizelés Tervezés Vízszerelés Szervizelt típus: BAXI, BUDERUS, IMMERGAS, JUNKERS, OCEAN, ARISTON, QUADRIGA, SOLARIS, WESTEN
Termo-Diagnosztika Kft. Székhely: 8600 Siófok, Lidó u. 7/a. Cégjegyzékszám: 14-09-306635 Adószám: 13610252-2-14 Alapítás dátuma: Nov. 10, 2005 Köztartozásmentes adózó Felszámolt cég Felszámolás Egyéb eljárás Jogi eljárás E-mail cím Weboldal Aktív cég A cég elnevezése: Termo-Diagnosztika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Hatályos: 2005. 11. 16. -tól A cég rövidített elnevezése: A cég székhelye: Hatályos: 2008. 12. 15. -től A létesítő okirat kelte: A cég jegyzett tőkéje: A képviseletre jogosult(ak) adatai: A cég statisztikai számjele: A cég pénzforgalmi jelzőszáma: A cég elektronikus elérhetősége: A cég cégjegyzékszámai: A cég hivatalos elektronikus elérhetősége: Cégformától függő adatok: Beszámolók: Típus 2017-01-01 - 2017-12-31 eHUF 2018-01-01 - 2018-12-31 2019-01-01 - 2019-12-31 2020-01-01 - 2020-12-31 1. Termo-Diagnosztika Kft. céginfo, cégkivonat - OPTEN. Nettó árbevétel Előfizetés szükséges 2. Egyéb bevételek 3. Értékcsökkenési leírás 4. Üzemi/üzleti eredmény 5. Adózás előtti eredmény 6. Adózott eredmény 7. Befektetett eszközök 8.
Fűtéskorszerűsítés, fűtésszerelés, gázszerelés, napkollektor rendszerek
Janus Pannonius Múzeum - Amerigo Tot Múzeum - Pécs Cím: 7621, Pécs Káptalan utca 2. Telefonszám: (72) 514-040 E-mail: Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva. Az 1984-ben nyílt kiállítás a szobrász Pécsnek ajándékozott alkotásait mutatja be. Az 1937-től Itáliában élt mester alkotásai a teljes életművet reprezentálják: láthatók pl. a Keresztelés (1938) a Csurgói Madonna, a Kereszt mint proteszt (1969), s az Erdélyi csendélet (1980) című művek is.
Nem mondja ki, de a sajtóhírek közé kevert titkos jegyzőkönyvekből és a filmbejátszásokból világosan kiderül: Amerigo Tot a Kádár-kor felemás modernizmusának ünnepelt külföldi sztárművésze volt. Aki szobrot ajándékozott a Politikai Bizottságnak, parolázott Aczél Györggyel és Kádár Jánossal, majd pedig könnyekig meghatódva nyilatkozott a televíziónak egy budapesti május 1-jei felvonuláson. Aki saját múzeumot kapott és nyilvános megbecsülést, mert úgy kürtölte világgá a legvidámabb barakk jó hírét, hogy a pártvezetésnek nem kellett miatta összeütközésbe kerülnie Moszkvával – hiszen kint is volt, meg bent is. Miközben egyetemes esztétikai nyelven beszélt, a mitikus nőiségről, a gépkorszakról és az anyatermészetről. Csupa olyan témáról, ami a föld alá kényszerített avantgárdistákat egy csöppet sem érdekelte – nem csoda, ha ma is csak egy cinikus, kaleidoszkóp-szerű tárlat jár neki, nem babérkoszorús életmű-kiállítás. A Ludwig Múzeum kemény fába vágta a fejszéjét. Ha tényleg tiszta vizet akar önteni a 20. századi művészettörténet piszkos poharába, akkor sokan fognak vérig sértődni.
A magyar szobrászat félmúltja félig elfeledett nevekkel van tele: Somogyi József, Pátzay Pál, Kerényi Jenő, Borsos Miklós művei ma is köztereinken találhatók, a könyvtárakban ott vannak a róluk szóló régi művek, de a kortárs művészek hivatkozásai között már alig-alig szerepelnek. A művészettörténet sem tud igazán mit kezdeni velük, életművük – legtöbbször a hivatalos művészet bélyegzőjével ellátva – a mai kontextus hiányában, valahol félretéve hever. Pedig nélkülük, az egykori szobrászi gondolatok értelmezése nélkül nemcsak művészettörténetünk és általában a múltunk érthető nehezebben, de mai térformálásunk és képi gondolkodásunk is. Ha volt valaha Magyarországon igazi szobrász-sztár, akkor a hetvenes-nyolcvanas években Amerigo Tot az volt. Kalandos életúttal a háta mögött, a hatvanas évek végén először hazatérve, akkoriban ő – és Vasarely – testesítette meg a külföldre szakadt világhírű magyar művészt. Sokan megállapították már, hogy Tot csupán itthon volt világhírű, művészete pedig azóta lassan a feledés homályába merült.
Például így ír a Vigiliában a műcsarnoki kiállítási beszámoló szerzője, Dévényi Iván: "Tot munkái közül elsősorban azok az 1931--32-ből való, konstruktivista munkák, rajzok és pici festmények emelkednek ki, amelyeket a művész Klee és Moholy-Nagy növendékeként a dessaui Bauhausban készített. " A szerző végigveszi a jellegzetes stílusparafrázisokat, majd megállapítja, hogy a "művész nem tartozik a korszakalkotó, a zseniális szobrászok, a Brancusik, az Arpok, a Moore-ok, a Giacomettik, a Manzúk közé, de - életművének eklektikus (és itt-ott hatásvadászó) volta ellenére - tehetséges és invenciózus egyéniség, a mai európai plasztika második vonalának érdemes alakja. " Száraz szemű értékelés, igaz, a Vigilia szűk olvasótáborának. A mostani kiállítás nagy érdeme a katalógus, amely a múlt feldolgozását több pontról, levéltári kutatások mélyéről járja körbe. Sasvári Edit és Schneller János a Tot-jelenség kultúrpolitikai hátterét építi fel; Tóth Károly Tot értelmiségi kapcsolatainak megy utána (szomorú konklúziója szerint "személyének és életművének igazán komoly befogadása és értékelése Olaszországban sohasem történt meg"); Nemes Péter kutatásai eredményeként pedig egyre kevesebb a művészt érintő feltáratlan terület, titok.
És akkor itt kezdődik a történet furcsasága. A bejelentés híre, miszerint a sah felkérte Tot-ot, hogy állítson egy emlékművet Teheránban, elég nagy port kavart az olasz művészeti életben. Egy öt tagú, művészekből álló bizottság megkereste az akkori olasz külügyminisztert és tiltakozását fejezte ki Tot ellen, ezért szerették volna, ha a külügyminiszter közbejár a sah-nál, hogy az más művészeket kérjen fel a munkára. A külügyminiszter elutasította mondván, hogy ehhez neki semmi köze. Aztán ez a nyomás elért a különböző követségekhez, nagyon befolyásos emberekhez. Tot sajnálta a történteket, de inkább azzal foglalkozott, hogy befejezze a rajzok elkészítését és készen állt az útra, csak a telefonhívást várta. Ezzel egyidőben több országból is felkérték újabb művek megalkotására (Anglia, Franciaország, skandináv országok), amit vissza kellett utasítania. 4-5 hónap elteltével sem kapott hívást, az Iráni nagykövetség is egyre homályosabb és általánosabb ígéretekkel jött. Így telt el majdnem másfél év, Tot többet nem hallott se a sah-ról, se a szobor sorsáról.
Várostörténeti Múzeum (Pécs, Felsőmalom u. 9. ) Néprajzi Múzeum (Pécs, Rákóczi u. 15. ) 10. 00 – 16. 00 keddtől szombatig / Tuesday – Saturday szünnap: vasárnap és hétfő / closed on Sundays and Mondays ________________________________________ Felújítás miatt ideiglenesen zárva tart / Temporarily closed for technical reasons: Régészeti Múzeum, Tisztelettel várjuk kedves Múzeumlátogatóinkat valamennyi kiállításunkba!