Pál pápa Forrás: Wikipedia Az első pápa érkezése és Búvár Kund Visszatérve a feltett kérdésre: Magyarország először 1052-ben fogadta az akkor pápát, aki kifejezetten diplomáciai céllal érkezett ide, nevezetesen Pozsonyba. IX. Leó (1049–1054), vagyis Bruno, Eguisheim-Dagsburg grófja a békét szándékozott kieszközölni útjával I. András magyar király és III. Henrik német-római császár, tehát két keresztény uralkodó között. Bruno, Eguisheim-Dagsburg grófja, IX. Leó pápa, 1052-ben járt Pozsonyban Forrás: Wikipedia III. Henrik ugyanis pár éven belül több ízben is Magyarország ellen fordult, I. András pedig fegyverrel védte az országot. E viszály talán legismertebb, a magyar közgondolkodásban legjobban megmaradt története Búvár Kund, vagyis Zotmund állítólagos cselekedete, aki Pozsonynál meglékelte a német hajókat. II. János Pál pápa Magyarországon. Ami tény, hogy e viszály csak 1058-ban ért véget, a morvamezei békével, de ekkor III. Henrik császár már két éve halott volt, így nem mondhatjuk azt, hogy a pápai közvetítés hozta volna el a békét, ami magyar szempontból sikert hozott, hiszen az akkor nyolcéves IV.
Értékelés: 2 szavazatból II. János Pál pápa - a pápák közül elsőként - két alkalommal is ellátogatott hazánkba. 1991-ben szentmisét tartott Esztergomban, Máriapócson, Pécsett és Budapesten, ökumenikus istentiszteletet mutatott be Debrecenben. A budapesti Hősök terén tartott szentmisét közel kétszázezren hallgatták végig. 1996-ban a millenniumát ünneplő Pannonhalmi Bencés Apátságot kereste fel és Győrben is misézett. II. János Pál: II. János Pál pápa magyarországi látogatása 1991. augusztus 16-20. (MKPK Sajtóirodája, 1991) - antikvarium.hu. Magyarországi tartózkodásai alkalmával többször találkozott a magyar fiatalokkal, az állami és egyházi vezetőkkel, a tudomány és a művészet képviselőivel. A Magyar Televízió megörökítette és megőrizte a magyarországi látogatás helyszínein történt eseményeket, amelyből ez a szerkesztett film készült. A pápa látogatások felidézésével így állítunk emléket II. János Pál pápa személyiségének és munkásságának. Stáblista:
Forrás: RTL Klub A pápa 1991-ben járt először Magyarországon. II. János Pált még 1988-ban hívta meg Paskai László bíboros, miután egyeztetett az állami vezetőkkel. A pápai látogatás a meghívás után még három évet váratott magára. II. János Pál pápa 1991. augusztus 16-án érkezett Máriapócsra. Négynapos látogatása alatt Máriapócson kívül szabadtéri szentmisét tartott Esztergomban, Pécsett és Budapesten. Szinte valamennyi alkalommal szólt a fiatalokhoz. Látogatása több százezer hívőt vonzott. Minden helyszínen ezrek hallgatták a pápát. A pápa 1991-ben találkozott még magyar fiatalokkal a Népstadionban, betegekkel a budapesti Bazilikában, a tudomány és a művészet képviselőivel, valamint a zsidó hitközségek delegációjával. János Pál a szabadtéri szentmiséken túl istentiszteletet tartott Debrecenben is. A Református Nagytemplomban. II. János Pál 1991 után még egyszer, 1996-ban is ellátogatott Magyarországra. A pápa akkor már nem járta be az egész országot: Pannonhalmán és Győrött tartott szentmisét.
Henrik lemondott követeléseiről. A rendszerváltás utáni események Sokkal ismertebbek és jobban dokumentáltak azonban II. János Pál pápa (1978–2005), vagyis Karol Józef Wojtyła hozzánk időben közelebb eső, 20. századi útjai. A szocializmus éveiben Közép-Kelet-Európában roppant népszerű, lengyel egyházfő magyarországi látogatásainak különös jelentőséget kölcsönzött – főleg az elsőnek -, hogy a rendszerváltás után nagyon kevéssel került rá sor. Karol Wojtyla, II. János Pál kétszer járt hazánkban pápaként Forrás: WIkipedia 1991. János Pál pontifikátusa során 104 apostoli utat tett meg, abszolút modern egyházfő volt e tekintetben. Az, hogy ellátogat Magyarországra, még 1988-ban dőlt el, látogatására végül 1991. augusztus 16-i kezdettel került sor. Felkereste a magyar katolikus egyház fejének székvárosát, Esztergomot, ezen kívül a kiemelkedő kegyhely, Máriapócs, valamint a nagyvárosok közül Pécs és Debrecen fogadta őt, míg augusztus 20-án szentmisét mutatott be a Hősök terén, Budapesten. A következő pápalátogatásra pedig alig öt évet kellett várni: Várszegi Asztrik akkori pannonhalmi bencés főapát kezdeményezte, hogy az akkori magyar köztársasági elnök, Göncz Árpád hívja meg a pápát.
János (1958–1963) vagyis Angelo Giuseppe Roncalli 1912-ben is megfordult Magyarországon, majd pedig 1930-ban, amikor Szent István fiának halála 900. évfordulóján Szent Imre Évre került sor. Giuseppel Roncalli, XXIII. János Forrás:Wikimedia A jelenlegi Világkongresszus "elődjén", az 1938. évi budapesti rendezvényen pedig itt járt Eugenio Pacelli, akkor bíboros államtitkár, később XII. Piusz (1939–1958), valamint pápai legátusként Giovanni Battista Montini, a leendő VI. Pál (1963–1978). A fenti példák azonban kivétel nélkül későbbi pápák magyarországi látogatásait jelentik. Adódik a kérdés, hogy mikor került sor először arra, hogy hivatalban levő pápa magyar földre érkezzen? Fontos leszögezni ennek kapcsán, hogy amit ma megszokottnak tekintünk, vagyis az, hogy a pápa rendre elhagyja a Vatikánt és a világ különböző pontjain bukkan fel, kifejezetten a modern kor szüleménye, a 19. század második felétől vált lassan jellemzővé, majd a 20. század gyorsította fel ezt a folyamatot. Giuseppe, Pacelli, XII.
Piusz pápa Ebben részben szerepet játszott az infrastruktúra fejlődése is, de természetesen ennél fontosabb tényező volt a világ átalakulása, a Vatikán, és így a pápa helyzetének változása is. Az utazások kifejezetten a modern egyházi gyakorlathoz kötődnek, igazából VI. Pál volt az első, aki hasonló módon teljesített missziót gyakori útjaival, mint ahogy azt évtizedek óta megszokottnak tekintjük a pápáktól. Ezek a lelkipásztori utak, amelyek az ő nevéhez kötődnek, abban különböztek elődei gyakorlatától, hogy a céljuk elsődlegesen nem valamiféle diplomáciai tárgyalás volt. Természetesen volt arra példa a korábbi évszázadokban is, hogy a pápa elhagyja Rómát, de ez elsősorban Itálián belül volt jellemző, másfelől pedig aligha tekinthetjük utazásnak, vagy diplomáciai küldetésnek azokat az eseteket, amikor a pápa menekülni kényszerült, gondoljunk például az "avignoni fogság"-nak nevezett időszakra, amikor 1309 és 1377 között a franciaországi Avignon volt a pápaság székhelye. Battisat Montini, VI.
2022. 01. 20. | 2022. 02. 02. Isten jelet ad és szól az emberekhez – A 2022-es ökumenikus imahét ötödik napja Székesfehérváron 2022. – A 2022-es Ökumenikus Imahét ötödik napján a székesfehérvári evangélikus templomban gyűltek össze a város különböző felekezetű hívei, hogy együtt imádkozzanak, hallgassák Isten igéjét és Kovács Dániel baptista lelkész igehirdetését. Az imádságos estek programját adó közel-keleti keresztények folytatták Máté evangéliumából a napkeleti bölcsek történetét, akik az alkalomra "A csillag, amelyet láttak napkeleten, előttük ment" – igét választották. A közös ökumenikus áhítaton Bencze András evangélikus püspökhelyettes köszöntötte lelkipásztortársait és a megjelenteket. Kovács Dániel lelkész jelképes ajándékot, egy csillagot helyezett el az oltáron, hogy felhívja a figyelmet, Isten ma is vezetni akar bennünket. Ökumenikus imahét 2017 székesfehérvár térkép. Igehirdetésének központi üzenete volt, hogy a napkeleti bölcsek hitték, hogy az addig nem látott csillaggal üzenetet kaptak. Hitték, hogy követniük kell a jelet, és ez elvezette őket Jézushoz.
Imádkoztak a Szentlélekhez az evangélium terjedéséért a földön, hogy minden ember és nemzet egységben szolgálhassa Isten országát. Külön fohászkodtak a szükséget szenvedőkért. Az istentiszteleten Tóka Szabolcs orgonakíséretével és Dóczi István vezényletével a város ökumenikus énekkara szolgált. Elhangzottak többek között Szokolay Sándor és Gounod művei is. A 2017-es ökumenikus imanyolcad ünnepi nyitó istentiszteletének végén Szemerei János evangélikus püspök vezetésével a keresztény hívek közösen elimádkozták a Miatyánkot, majd a megbékélés jeleként békejobbot nyújtottak egymásnak. Ökumenikus imahét 2017 székesfehérvár buszmenetrend. Székesfehérváron az első ökumenikus imaalkalom Spányi Antal megyéspüspök záróáldásával ért véget. Forrás és videó: Székesfehérvári Egyházmegye Fotó: Berta Gábor/ Székesfehérvári Egyházmegye Magyar Kurír
Példájuk ébredésre hív minket. Felhívták figyelmünket arra, hogy gondolkodjunk el a napkeleti bölcsek történetéről, amelynek végén azt olvassuk: kijelentést kaptak az Úrtól, hogy álmukban ne menjenek vissza Heródeshez. Ezért engedelmesen más úton tértek vissza, hazájukba. "Ez önmagában is csoda, kegyelmi állapot, amikor az Isten kijelenti magát az embernek. Amikor az Isten kilép elérhetetlen valóságából, és megmutatja, hogy mennyire szeret bennünket, hogy mellettünk áll. Duna World heti műsora - 2022. január 24. hétfő - TV műsor - awilime magazin. … Tudjuk, hogy általánosan is kijelenti magát számos területen, például a természetben, hiszen a teremtett világ tulajdonképpen egy istentranszparens. És kijelentette magát a történelemben, mert tudjuk, hogy Ő a történelem Ura. Kijelenti magát nekünk, amikor megszólal belül a lelkiismeretünk, és figyelmeztet. És kijelenti magát minden igaz és valóságos művészetben, a tudományban, amely az Isten dicsőségét szolgálja, és nem rombolni akar, hanem építeni" – kezdte beszédét a püspök, majd arról beszélt, hogy ezek az általános kijelentések sokszor félreérthetőek, ezért Isten egészen konkrétan szólt.